Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-10-02 / 29. szám

, SZEKSZÁRDI vasarnap 2005. OKTOBER 2. egyik üzlet csemegepultjának üvegén B v. rendre felirat hirdeti az éppen aktuális napi akciót. A minap a sajtokkal járhatott jól a vásárló. A papírlapra gyöngybetűkkel írta ki feltehetően az egyik eladó a termékek nevét és az árát. A márkanevek mellőzésével sorolom, hogy a kínálatban szerepelt háromfajta magyar sajt, mellette lengyel, szlovák, sőt „cseszlovák" is. A „cseszlovák" sajt A felsorolást olvasva elhűlt egyik vásárló. Amikor rá került a sor, halkan megemlítette a pultos hölgynek a helyesírási hibát és a tárgyi tévedést is. Erre a negyven év körüli kiszolgáló felcsattant, s közölte, törődjön mindenki a saját dolgával, majd a mérlegre dobta a darab „cseszlovák" sajtot, amiből negyven dekát kért a pult túloldalán álló hölgy. - Hatvan deka. Maradhat? -Amennyiben a sajt valóban csehszlovák, akkor az elmúlt 11 éves. Köszönöm, nem kérem. - Bunkó... - sziszegte a pultos nő, amire egy - szintén sorban álló -férfi így reagált: - Ezt inkább annak tessék mondani, aki kiírta a listát. Vajon a pultos hölgy azóta már tudja, mi volt a vita tárgya? V. H. M. A szekszárdi főiskola oktatója volt, ma hírközlési ombudsman Juhász Károly, a Nemzeti Hírközlési Hatóság hírközlési fogyasztói jogok képviselője 1994-1999 között a PTE IGYFK Szociálpolitikai Intézetének oktatójaként Szekszárdon dolgozott. A főiskola egykori szociológus tanárát, aki a Tolna megye kötet szociológiai fejezetét írta, most, amikor egy hallgatói évfolyam-találkozón a városban járt, a katedrától az ombudsmani feladatig vezető útról kérdeztük. - Az egyetem befejezését követően Szekszárdon, a főiskolán dolgoztam, de mindig szerettem volna kipróbálni, milyen kutatónak lenni. Elmentem Budapestre egy vezető piackutató céghez, a Kopint-Datorghoz, ahol a legkülönbözőbb témákban négy év alatt közel kétszáz kutatást végeztem a genetikailag módosított élelmiszerektől az információs társadalmig. Amikor a kormányzati gerincháló, mint Magyarország egyik Iegnagyobb adatközvetítő hálózata kiépült, felkértek, dolgozzam ezen a területen - így kénytelen voltam megtanulni a távközlést is. Később egy internetszolgáltatónál dolgoztam tanácsadóként, ahol amellett, hogy piackutatásokat végeztem, nagy cégek, mint pl. a MOL, a Richter Gedeon portálféjlesztéseiben vettem részt. A 2004-ben a hírközlési főfelügyelet helyett életre hívott új hatósághoz olyan embert kerestek, aki nem mérnök ugyan, de ért az információs társadalomhoz. Ekkor kértek fel a feladatra, amely esetében a szociális érzékenység is fontos szempont volt, hiszen ombudsmanként a lakosság és a cégek közötti problémákat kell kezelni, s a szolgáltatók közötti mediátori tevékenység is fontos feladat. Nem véletlen, hogy most egy hallgatói találkozón találkozunk. A szekszárdi főiskolán töltött időszak az egyik legszebb élmény volt az életemben. Nagyon szerettem tanítani, s remélem, a hallgatók is azt gondolják, hogy jól csináltam. Nem voltam lágy szívű tanár, de úgy gondolom, utólag minden a helyére kerül. Az a fontos, hogy időtálló legyen a tudás, még akkor is, ha ezt nem könnyű megszerezni. Jól éreztem magam az oktatásban, s nagyon jól éreztem magam Szekszárdon. A főiskolán egy jó légkörű csapatban dolgozhattam - igaz, akkor még családiasabb volt az egész felsőoktatás -, s ma is szívesen jövök vissza Szekszárdra. - njtJuhász Károly szociálismunkás-hallgatók körében Evangélium Márián keresztül Jézushoz Október hónap a katolikus egyházban a Szűzanya hónapja. Ez abban mutatkozik meg, hogy ebben a hónapban a katolikus templomokban mindennap imádkozzák a rózsafüzért. A rózsafüzér imádkozásának kezdeteit nem könnyű meghatározni. A rózsafüzér kezdetben a szerzetesek lelki életének volt fontos tényezője. A hagyomány hosszú időn keresztül Szent Domonkost tartotta az „olvasó" megteremtőjének. Ezt az imamódot 1478-ban IV. Sixtus pápa hagyta jóvá. A szerzetesek buzgóságának köszönhetően a rózsafüzér a 15. század második felétől a hívek közkedvelt és népszerű imájává lett. A lourdesi, a fatimai, és a mostani medugoriei jelenések hatására korunk keresztényei újra felfedezték a rózsafüzér-imádsag ertekét. Ehhez hozzájárult a boldog emlékű nemrég elhunyt II. János Pál pápa, aki nemcsak mindennap elimádozta az összes rózsafüzért, hanem 2002-ben meghirdette a Rózsafüzér évet és egy újabb rózsafüzért vezetett be az Egyházba, mégpedig a a Világosság titkaival. A rózsafüzér imádság lényegében az Evangélium rövid és népszerű összefoglalója. Témája az Úr Jézus megtestesülésével, nyilvános életével, megváltó szenvedésével és feltámadásával foglalkozik, ezért megkülönböztetjük az örvendetes, a világosság, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzért. Maga a rózsafüzér kifejezés képletes: arra figyelmeztet, hogy imánk ne legyen gépies, hanem olyan, mint rózsaillatot árasztó gondolatcsokqr, amellyel köszöntjük a Szűzanyát és rajta keresztül, az ó közbenjárását kérve az Úr Jézust. Mi a Belvárosi templomban naponta (kedd kivételével) este 1/4 6-tól imádkozzuk a mise előtt a rózsafüzért a lelkiségi csoportok vezetésével, amelyre sok szeretettel várunk mindenkit. Fontos, hogy a rózsafüzért nem szabad imádkozni a mise alatt, hanem tevékenyen kell részt venni a szentmisén. Ebben a hónapban imádkozzuk szívvel a rózsafüzért! Szűz Mária rózsafüzér királynéja - könyörögj érettünk! Bacsmai László plébános A költői tehetségek sikeres megmutatkozása Sikerrel zárult szeptember 23án este a Művészetek Házában az idei évre meghirdetett József Attila IQúsági Verspályázat. Sikerrel, hiszen második alkalommal sikerült a meghirdető intézménynek és támogatóinak mozgósítaniuk azokat a fiatalokat, akik elegendő tehetséget, elhivatottságot és elszántságot éreznek magukban ahhoz, hogy írásban, mi több, lírai alkotásokban fejezzék ki magukat. Sikerrel, hiszen a pályázók, újabb kiváló alkalmat kaptak a megméretésre, a bemutatkozásra. Valljuk meg őszintén, világunkat nem az elmélyültség, az őszinteség, nem a humán értékek, a könyv és az írás tisztelete jellemzi. Leginkább a fiatalokra mondják (a televízió előtt előszeretettel üldögélő felnőttek), hogy keveset és felületesen olvasnak, hogy elfordultak a szépirodalomtól. De lámlám mégis van utánpótlása Tolna megyében a szépírás művelőinek. Sikeres volt a pályázat, mSP rendezők, szervezők és résztvevők a közös ügyön munkálkodva lassan műhellyé s talán közösséggé kovácsolódnak. A Lázár Ervin vezette bíráló bizottság nevében Kis Pál István értékelte a pályamunkákat, hangsúlyozva, hogy nem csak a pályázók száma, a színvonal is emelkedett. A kis gálaműsorban Kálóczy Andrea és Gacsályi József (szintén zsűri) tolmácsolásában elhangzó művek példásan bizonyították ezt. A feszült várakozás közepette ismertetett eredmény szerint a pályázat első helyezettje az idén Ördög Tamás (Szekszárd) lett, a második helyet ezúttal is Eltér Csaba (Szekszárd) szerezte meg Szihalmi Csilla (Szeged) és saját öccse Eltér Zsolt előtt. A bíráló bizottság dicséretében részesült Tari Tamás (Paks) és Skultéti Adrienn (Szekszárd) egy-egy alkotása. Az ő verseikkel következő számunk irodalmi rovatában találkozhatnak majd olvasóink.