Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-11 / 26. szám

2005. SZEPTEMBER 18. SZEKSZÁRDI Remete-kápolnánál már a helybeliek is megérkeztek. A misét követően a búcsún részt vevők megajándékozták vendégei­ket és a gyerekeket. Ebéd után pe­dig ismét visszajöttek, vásároltak, szórakoztak, beszélgettek, néze­lődtek. A felsővárosi reformátusok is megjelentek: végigjárták a sátra­kat, vettek valamit a gyerekeknek, ünnepeltek. A Kisasszony napi bú­csún Petritsék hagyományosan hi­deget, a Czéh János felsővárosi nagymamája tömte kacsasültet, valamint hagymával, paprikávaí gazdagított párolt káposztát ettek. Ma már kora délután véget ér a búcsú, a szombati precessziók is sokáig elmaradtak. Három év óta azonban szombaton este 6 órakor gyalogmenet indul imádkozva, énekelve a Remetére, s négy férfi viszi elöl a felvirágozott kegyszob­rot. Ma már kevesebben jönnek ugyan vidékről, de a szekszárdiak még mindig magukénak érzik a Remetét. A mézeskalácsos csa­ládja pedig őrzi a búcsú nemzedé­kek során kialakított rendjét és ételét. Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza Szent Anna vagy Szűz Mária? A Remetén csordogáló forrásról a középkori tudósítások alapján tudjuk, hogy évszázadok óta csodás helynek • tják, búcsúsok keresik fel. A hivata­processzúra szerint az egyház mie­lőtt engedélyezné a búcsút, vizsgálatot folytat az ott történt esemény vagy megszentelt tárgy, stb. hi­telességének megállapí­tására. Csak ha bizonyí­tást nyer a vallási tarta­lom, akkor engedélyezik a búcsú megtartását, s szabályzatát is elkészítik. Attól függően, hogy a kegyhely helyi, országos vagy nemzetközi jelentő­ségű, az egyházmegye, a püspöki konferencia, il­letve a Szentszék jár el az ügyben. Az iratokat sze­rencsés esetben megőrzik a levéltárak, s mivel fontos jogokat biztosítanak, legtöbbször a kedvezményezettek is számon tartják. Szekszárd esetében azonban teljesen a múlt homályába vesznek a pontos adatok. A Remetére zarándoklók a vissza­emlékezések szerint Tolna, Somogy és •Branya megyékből, vagy-is főként a Pécsi püspökség területéről érkeztek - e szerint búcsúja egyházmegyeinek tekinthető. Arra viszont semmi sem utal, hogy szabályzata mit tartalmaz­hatott. Az, hogy a visszaemlékezések szerint először egy szerzetes keresett magának itt menedéket, akit lassan követtek mások is, egy fokozatosan, a hagyomány erejénél kialakuló kegy­hely kialakulására utal. Ezt erősíti az is, hogy amikor 1776-ban az egyház­megyei látogatások során akkor az itt lakó remeték közül Liszon Jánost ar­ról kérdezik, hogy van-e engedélyük, nem tud válaszolni a kérdésre. Ez a jegyzőkönyv egyértelműen leírja azt is, hogy az újabb építésű, jó állapotban lévő kápolna Szent Anna tiszteletére volt szentelve. Egyelőre sajnos nem is­merjük a kápolna építéséről (és nyil­ván patrónusáról is) rendelkező 1758­as engedély pontos szövegét. Azonban a fenti jegyzőkönyvi megjegyzés alap­ján megállapítható, hogy (a jelenleg a plébánián őrzött) Szent Annát és fér­jét, Szent Józsefet, valamint a kezében könyvet tartó gyermek Szűz Máriát ábrázoló 18. századi festmény volt még ekkor a kápolna oltárán. Talán első pillanatban meglepő, hogy egy Szűz Mária tiszteletét erősítő búcsújá­róhelyen lévő kápolna más tiszteletére van szentelve, azonban ez elég gyak­ran előfordul - például a Mária-kultusz egyik legis­mertebb búcsújáróhelye, Máriapócs temploma is Szent Mihály főangyal, egy, a Remetéhez hason­ló forrás, Tét-Szentkút pedig Padovai Szent An­tal tiszteletére van szen­telve. Az ezernyolszáznyol­cvanas években a remetei kápolnáról már úgy em­lékeznek meg, mint amelynek patrónusát megváltoztatták Szűz Mária tiszteletére. A forrás idő­pontot, püspöki engedélyt, közelebbi eseményt ugyan nem említ, s máshol sem bukkant elő eddig konkrét adat, a régi szekszárdi iratok alapján azon­ban tudjuk, hogy Szluha apát az aján­dékba kapott, Máriazellben készített és akkor még felöltöztetett Szűz Má­ria-szobrot saját kezűleg helyezte a Remetén álló kápolna az oltárára. Minden bizonnyal ekkor cserélték ki a korábbi Szent Anna oltárképet az új kegyszoborra, és ettől az időponttól lett a kápolna patrónusa Szűz Mária. Püspöki engedélyre még utólag sem található a legcsekélyebb utalás, s minden jel arra mutat, hogy ezúttal is a helyi hagyományok voltak az erő­sebbek, miként a városnak Szent László, a Remete kápolnának a Szűz­anyához való ragaszkodás bizonysá­gaként az 1800-as évek elején Szűz Mária lett a választott védőszentje. Nem lehet véletlen, hogy a szekszár­diak két esetben is olyan szent támo­gatását kérték, akiknek tisztelete messze, még a magyarság keresztény­ség előtti hitvilágában gyökerezik. Szabó Géza * A felvételen a Remetén ma álló kápolna Szent Annát és családját ábrázoló eredeti oltárképe. 18. száza­di osztrák festő műve. Megnyitottunk! music cafe kávézó minden korosztálynak Exkluzív zenés szórakozóhely nyílt a napokban az\ egykori Gemenc Presszó helyén. A Happy & Orange music cafe kávézóban nem csak a felszolgálók, de az árak is barátságosak. Aki kedveli az igényes kör- nyitáskor megtelt a kávézó. A nyezetet, a kellemes zenét, és vendégek többsége szívesen a kávékülönlegességeket, fel- vissza is tér ide. tétlenül látogasson el a Happy Ribling Róbert az újság ha­& Orange music cafe kávézó- sábjain szeretne köszönetet ba. A hely kiválóan alkalmas mondani mindazoknak, akik üzleti tárgyalások, klubestek, segítették őt, így a Dallmayr zártkörű rendezvények meg- Kaffénak, a Márker Kft.-nek, tartására, de ha valaki Szek- a Grafit Ceruza Reklám és szárdra látogató rokonait sze- Dekorstúdiónak, a Terminusz retné egy színvonalas szórako- Kft.-nek, a Tisztán Szebb Higi­zóhelyre vinni, az is megtalál- éniai Stúdiónak, a Dreheri ja számítását. Sörgyárnak, a Lazúr festék­A tengerparti üdülőhelyek boltnak, Ribling Ferencnek, hangulatát idéző kávézóban Nagy Antalnak, Tőkés Zoltán­az asztalokon élő virágok, a nak és Búzás Anikónak, a tágas teraszon esténként kü- Saxoo Szekszárdnak, az j lönleges légkört r—— fej :. t Illusztrátor Bt.-nek árasztó lámpák, 8 2 fc | | |i k i és az Eltér Lám­és mosolygós fel- ?• - [ . paháznak. Külön szolgálók fogad- szeretné megkö­ják a betérő ven- fjj g &jiír L _ szönni a gyors déget. ügyintézést a Ribling Róbert ^Ji \ Jj®*f Szekszárdi Pol­tulajdonos el- gármesteri hiva­mondta: azért jgfrlr* tal és az ÁNTSZ nyitotta a száz fő mÁT munkatársainak, j befogadására is Az üzletvezető alkalmas kávézót, mm hangsúlyozta: hogy a rohanó világban az nyitott az újdonságokra, min­emberek kicsit megpihenhes- den vendég javaslatát szíve­senek, új barátságokat köt- sen fogadja, hiszen az elsőd­hessenek, amire manapság leges cél, hogy aki ide betér, egyre kevesebb idő jut. Fon- elégedetten távozzon, tosnak tartja azt is, hogy a fia- * taloknak legyen egy alternatí- Asztalt foglaltatni, illetve va a kulturált szórakozásra. rendezvényekre előzetesen S hogy erre mekkora igény bejelentkezni a 20/970-47­van, az is mutatja, hogy már a 91 -es telefonszámon lehet. v V *

Next

/
Thumbnails
Contents