Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-04 / 25. szám

SZEKSZÁRDI 2005. SZEPTEMBER 11. VASÁRNAP JL Nem takaritasi - bizonyítási kényszer Többször látni seprűvel, lapáttal a kézben, az utcát, teret takarítja, a szemetet szedi össze. Sokan meglepődnek és azt kérdezik miért? Mások azt mondják: így lehet felhívni a figyelmet, példát mutatni. Maller Béla, városunk XII. körzetének képviselője maga kezdte a rendbe tételt, a takarítást lakókörzetében. -A Közgyűlés szünetében utcák, terek takarítására vállalkozott? -A kérdésnek van alapja. Július 1től szeptember végéig vállaltam választókerületem kézi takarítását, pontosabban tereken, játszótereken, parkolókban keletkezett szemét öszszegyűjtését. E feladat végrehajtásához SzeleczR

i József irodavezető úr gy közhasznú munkást biztosított, amit ez úton is köszönettel nyugtázok. -A város annyira szegény, hogy a közgyűlés legidősebb tagjának kell a közterületet takarítani? -Nem erről van szó. Köztudott, hogy városunk nem dúskál az anyagi javakban, de amire föltétlenül szükség van, arra jut pénz. Hogy konkrét legyek: 2004-ben saját erőből és központi támogatásból közel 200 millió Ft-ot fordítottunk a város tisztán tartására. Mi tehát az én gondom? Nem tartom jónak, elég hatékonynak a kézi takarítás jelenlegi rendszerét. Irritál az a közömbösség, ami egyesek részéről városunk rendje, tisztasága irányába tapasztalható, illetve az a tény, hogy nagy anyagi ráfordítások ellenére városunk utcáinak, tereinek többsége szemetes, Miszkos. W - Mi a célja ezzel az akcióval? Mit akar elérni? Szeretném a felelősségérzetet felkelteni. Ne nézzük tétlenül, hogy egyesek olyan előkelő idegenséggel szemetelnek, mintha nem egy jobb sorsra érdemes városban, hanem egy szemétdombon élnének. Megpróbálom felhívni a figyelmet arra, hogy nem elég egy adott feladat elvégzésére szerződést kötni, arra is törekedni kell, hogy az abban foglaltak maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek. Az utcák, terek kézi takarításáért 2004-ben 41.7 millió Ft-ot fizetett a város. Az erre vonatkozó szerződés többek között rögzíti,, hogy egyes helyeken: pl. a Béri B. A. u., Május 1. u. és a hozzá tartozó tereken minden munkanapon össze kell szedni és el kell szállítani az elszórt hulladékot. Ennek ellenére ezek az utcák szemetesek, piszkosak. A játszótereken elhelyezett padoknál terítve van a csikk, a szotyolahéj. Egyes helyeken a szeméttároló kehely nemhogy naponta, hetente sem kerülnek ürítésre. Pl. az 5. sz. iskolánál lévő játszótéren, vagy az Alisca u. 44-46. háznál. Gond, hogy az általam képviselt XII. VK-ben a gépkocsiparkolók takarítását a szerződés nem rögzíti. Három hónap alatt bebizonyítom: más rendszerben, odafigyeléssel, követelménytámasztással, kevesebb költséggel a jelenleginél jóval tisztább városképet lehet kialakítani. - Biztos, hogy a városban sokan egyetértenek önnel. A közgyűlés hogyan viszonyul a kezdeményezéséhez. ? - Kapok biztató szavakat, telefonokat. A közgyűlés felé jeleztem a kezdeményezést, de egyéni akcióról van szó. Három hónap alatt szerzett tapasztalatok alapján részletesen kidolgozom javaslatomat és azt ez év októberében a közgyűlés elé terjesztem. Jelenleg egy kísérleti szakaszban gondolkodom, melynek lényege: 2006. január l-jétől 2006. szeptember végéig irányításom alatt két közhasznú munkás végezné a kézi takarítást a XII. VK-ben. E két fő télen, havazáskor a lépcsők síkoságmentesítését is elvégezné. Az így szerzett tapasztalatok alapján lehet majd dönteni a végleges megoldásról. Végezetül: köszönetet mondok körzetem azon lakóinak, akik közvetve vagy közvetlenül bátorítólag, elismeréssel szóltak a kezdeményezésről. A polgármester szerint 2008-ra teljesen megújul a megyeszékhely Szekszárdon járt a miniszter Hogyan lehet új lendületet adni a város gazdasági fejlesztésének? Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a nyár derekán tett szekszárdi látogatásán erre a kérdésre kereste a választ. A tárca vezetője tájékozódása után kijelentette: Tolna megye székhelyén minden lehetőség megvan arra, hogy a fejlődés egyenes vonalú legyen. * - Kocsis Imre Antal polgármesterrel végigtekintettük az adottságokat és azt nyugtáztuk: ebben az esetben is igaz az, hogy a földrajzi elhelyezkedés, a Dunához való közelség, a székhely szerep önmagában ma már nem elégséges - hangsúlyozta a miniszter. - Kell hozzá infrastruktúra, logisztika és ipar. Ami az infrastruktúrát illeti, ki lehet jelenteni: Szekszárd egyértelmű nyertese az autópálya-programnak. Hiszen az M6-os gyorsításáról nemrég határoztunk nevezetesen, arról, hogy mielőbb kiírjuk a Szekszárd-Bóly, Bóly-Pécs szakasz építését. Ez mintegy százhetven kilométer hosszúságot jelent. Azután később a Szekszárd-Dunaújváros szakasz építését is megkezdjük. Épül a horizontális irány is: most már nemcsak az egy Duna-hídról tudunk beszélni, hanem az M9-es különböző szakaszairól is. Ha ehhez hozzáveszszük az észak-déli irányú vasúti öszszeköttetést - ennek korszerűsítése folyamatosan napirenden van -, valamint a Duna, mint páneurópai közlekedési útvonal fejlesztését, akkor ismét azt látjuk, hogy Szekszárd elég jó helyzetben van. De az összeköttetés is kevés lenne, ha az utak mellé nem rendelnénk aktív elemeket. Idetartozik a logisztikai park, az ipari park, mely befektetőket vonzhat. Ha ez mind megvan, akkor nekiállhatunk annak a szisztematikus munkának, melyet - valljuk be - eddig az önkormányzat vállalt magára. Az önkormányzat hozott Szekszárdra, illetve környékére olyan cégeket, melyek révén háromezerkétszáz munkavállaló helyezkedhetett el az autóipari beszállításban. A lista tetején mindenesetre ott kell legyen a szekszárdi ipari park, mely területre nekünk kell pozícionálnunk befektetőket itthonról és külföldről. Ugyancsak szó esett arról, hogy ez a régió milyen szempontból lehet érdekes a második nemzeti fejlesztési terv összefüggéseiben. Most tervezzük a 2007-2013 közötti időszakot, s egyelőre két kezdeményezés érinti markánsan a térséget, benne Tolna megye székhelyét. Az első ipari tengely Százhalombatta környékéről indul, magában foglalja Dunaújvárost, Paksot és Szekszárdot. A másik tengely Szekszárdról indul és Kalocsánál folytatódik. Ezt a két területet fel kell építenünk minden szempontból, elsősorban beruházásösztönző intézkedéseket kell végrehajtanunk. Erre a kormány egyre hatékonyabban költ, hiszen Magyarországra nagy kedvvel jön a tőke. Kóka János Kocsis Imre Antal társaságában megtekintette a városközpontban, a Garay téren zajló építkezést is. - Egy aktív várost látok, mely fejlődik, s ezt a fejlődést leképezi és átváltja a környezet megszépülésévé. Mindezt nem elsősorban az adófizetők pénzének újraelosztásával érte el, hanem a felmutatott gazdasági növekedéssel. Kocsis Imre Antal mindehhez hozzátette: a miniszter által is látott Béla király és Garay téri rekontstrukció csak egy szelete a városközpont rendbehozatalának. A második ütem két hónap múlva indul teljes sétányfelújítással. A harmadik fordulót pedig egy megvalósíthatósági tanulmány jelenti, ennek révén a Béla király téren indulhat meg a munka. - Tehát felgyorsult, továbbá eltéríthetetlenné vált a városközpont rekonstrukciója: 2008-ra a mostanihoz képest egy egészen más Szekszárd fogadja úgy a helybelieket, mint a látogatókat. - d Érzés- és gondolattöredékek, történések szövedéke Aki átrohanva a kapualjon, a Garay 8 Kapualj Galérián csupán egy-egy pillantást vet Szily Géza (Tolna, 1938), festőművész alkotásainak fotóreprodukcióira, annak számára nem tárulhatnak fel e művek teljességükben. Bár erőteljes szín- és formaviláguk, a szembetűnő motívumaik bizonyára megragadják figyelmüket. Mint gondolat- és élményvilágunk elemei, úgy fonódnak össze Szily Géza képeinek motívumai. Rengeteg érzés-, gondolattöredék, történés él bennük együtt, egyidejűleg, ugyanakkor konkrét, meghatározott irány ural minden egyes alkotást. A Garay tér felől jőve elsőként a Főpapi szertartás Esztergomban II. (1999) című kép tűnik elénk. A művész az 1998. augusztus 20án átéltek kapcsán készítette ezt a művet elhunyt feleségére, Simsay Ildikóra emlékezve, aki rengeteget mesélt neki esztergomi élményeiről. Történetei különböző töredékekben vannak jelen a festményen, ő maga is megjelenik az oltárképbe komponálva. Mindezeket az emlékeket egymásba fonódva ábrázolta a művész a főpapi szentmisén átéltekkel együtt. Megrendítő élményből táplálkozik a Cikói kirándulás (1976) című alkotás. Szily Géza a cikói román kori romnál járva gótbetűs imakönyvek megégett darabjaira bukkant. A templom apszisában őrzött századfordulós könyveket fiatalok lopták el, és máglyát raktak belőlük. A megtalált darabokat festményébe illesztette a művész. Megjelennek a képen a környék szobrai, egy feszület, az apszis. E tárgyakon keresztül a tájélménybe ágyazva mutat rá a mű az itt élő sváb nemzetiség sorsára. Korábbi festészeti korszakának darabja a Mezőtúr környékén készült Zsilip este (1982) című kép. A rendszerváltás előtti alkotásainak mindig volt rejtett társadalmi üzenete - mondta el a művész. A zsilip mint a víz szabad áramlásának gátolására, szabályozására szolgáló műtárgy lényegült át efféleképpen az előző rendszerre vonatkoztatva. Ma már nincs szükség ilyen üzenetekre. A Garay 8 Kapualj Galérián átkelve bejárjuk az utat, amelyet Szily Géza festményei, azok fotóreprodukciói jelölnek ki számunkra. Kovács Etelka