Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-04 / 25. szám

SZEKSZÁRDI 2005. SZEPTEMBER 11. VASÁRNAP JL Nulla forintból is felújítható a panel A panelprogram már 2001 óta tart, Szekszárd ebbe a kezdemé­nyezésbe 2003-ban kapcsolódott be. Tavaly óta nemcsak a külső hőszigetelésre, hanem például a nyílászárók cseréjére is lehet pá­lyázni. A közelmúltban indított panel plusz program pedig az ed­digi konstrukciókhoz képest is újabb kedvezményeket biztosít. Ennek az a lényege, hogy a pa­nellakások felújítását egyharmad­egyharmad arányban az állam, a város, illetve maguk a lakók bizto­sítják: ám ha a lakó nem rendel­kezik harminchárom százalékkal, akkor a saját részt kedvezményes kamatozású hitelben veheti fel. Sőt, a visszafizetés első három évében csak a kamatot kell tör­^szteni. Ha pedig netalán még a ^Bnat törlesztése is akadályokba ütközik, akkor állami támogatás segít a gondon. Mindezek ismeretében érthető, hogy a panel plusz Szekszárdon is kedvelt, bár még nem ismert min­denütt. Ezért tartott tájékoztatót a kezdeményezésről a Dienes Va­hat, egy évvel később tizennégy, idén tizenhét tömb felújítását tá­léria Általános Iskolában a hét elején Uosfai Gábor, a város gaz­dasági bizottságának elnöke. A megyeszékhely 2003-ban huszon­- VÉRADÁS. Szeptember 5-én, hétfőn, 8-14 óráig a Szekszárdi Véradó Ál­lomáson. 6-án, kedden, 10-17 óráig Decsen, a művelődési házban. 8-án, csütör­tökön 12-14 óráig Kétyen, az orvosi rendelőben, 8-án 15-17 óráig Felsőnánán a művelődési házban. 10-én, pénteken 10-15 óráig Váralján, az úttörőtáborban. 12-én, hétfőn, 8-14 óráig a Szekszárdi Véradó Állomáson. 13-án, kedden, 9-16 óráig Dunaszentgyörgyön a művelődési házban. 14-én, szerdán, 10-15.30 óráig Kölesden a művelődési házban. 15-én, csütörtökön 10-15.30 óráig Tengelicen, a művelődési házban. Információt kérhetnek: 74/501-628 számon. Arany a kórusminősítésen A 27 éves szekszárdi német nem­zetiségi „Mondschein" Kórus ismét tartalmas, sikeres évadot zárt. Énekeltünk több szekszárdi ren­dezvényen: a Pünkösdi Fesztiválon, a • pt László-napon, különböző yvbemutatókon és a Német Nem­zetiségi Egyesület számos egyéb ren­dezvényén. Szerepeltünk még sváb­bálokon és nemzetiségi kórustalálko­zókon. Résztvevői voltunk a Tatabá­nyán megrendezésre kerülő országos né­met nemzetiségi kó­rusfesztiválnak. Az évad utolsó fellépé­se augusztus 20-án, az ünnepi műsorban volt. A Bonyhádon megtartott országos kórusminősítő versenyen arany minő­sítést értünk el. A kórus szorosan együttműködik több német kórussal, általános iskolá­val, a Deutsche Bühne-vel és a szek­szárdi kisebbségi egyesülettel. Több­ször léptünk fel a Dienes Valéria Ál­talános Iskola Grundschule 2. b osz­tályával és az alsós német szakkör kis­kórusával. A közeljövőben Kakasdon, ahol a gyökereink vannak, és a Szent László­napi ünnepségen lépünk fel. Fotó: Katharina Eicher-Miiller Molnár Márta kórusvezető szak­mai munkájában hangsúlyt fektet az autentikus dalok gyűjtésére, megtar­tására, a nemzetiségi gyökerekkel rendelkezőknek a megfelelő hangu­lat, élmény biztosítására. Minden év­ben felkeres a kórus idős embereket, akik még emlékeznek az ősi sváb da­lokra és azokat nekünk el is éneklik. A kórust nagy megtiszteltetés érte. Meghívást kaptunk ez év május végé­re a németországi Frankenthalba és Speyerbe, ahol a Dunamenti Svábok Hagyományápoló Egyesület megalaku­lásának 50. évfordu­lójának tiszteletére rendezett műsoros napokon („Landes­trachtenfesttage") többször is fellép­tünk. Itt találkoztak a kitelepített és az itthon maradt svábok. Az ese­ménysor fénypontja a szombat esti műsoros est volt. A hagyományoknak megfelelő dalaink, a színes népviselet biztosította a hangulatában csodála­tos élményt a szereplőknek és az ün­nepségen résztvevőknek egyaránt. A felvétel Frankenthalban készült a többnapos „Strohhutfest" rendez­vénysorozat folklórműsorán. Vitéz Zsolt Mikola Péterné mogatta. Jövőre huszonegy, 2007­re tizenhárom tömb rendbehoza­tala a célkitűzés. A ráfordítás nem kevés, hozzávetőlegesen 60 millió forintot emészt fel a munka, mely­nek révén megújulnak hőszigete­lésükben a panellakások. A panel pluszhoz köthető hitelt tizenöt évre lehet felvenni, a ka­mat mértéke négy-öt százalékra tehető. Átlagot számolva, maxi­mális időtáv és maximális hitelfel­vétel mellett havi három-négyezer forint törlesztéssel lehet számol­ni, ami meglehetősen alacsony ­és kedvező - érték. Járulékos költséget gyakorlatilag nem szá­molnak fel érdemben a pénzinté­zetek. A lakásfenntartási támoga­tásban részesülők a minimál nyugdíj kétszeresét el nem érő nyugdíjasik a kamat fizetése alól is mentesülnek. Lakásonként maximum négy­százezer forint az önrész, erre le­het felvenni a hitelt. Azaz, ha egy társasház elkészíti pályázatát, s az sikeres lesz, akkor az egyharmad rész önkormányzati, egyharmad rész állami támogatás mellett nulla forint felmutatásával elkezdhető a felújítás. A hozadék jelentős, hiszen a jó szigetelésnek köszönhetően látványosan csök­ken a fűtésre kifizetett pénz ösz­szege. Ilosfai Gábor elmondta: a programban való részvételhez, a pályázathoz a korábbi megoldás­sal szemben most nincs szükség arra, hogy egy társasház száz szá­zaléka arra rábólintson: most elég a lakók négyötödének egyetértése, a maradék egyötöd­re a többség határozata érvényes, kötelező jelleggel. Pályázni to­vábbra is lehet a polgármesteri hivatalnál. A városházára az el­múlt időszakban szép számban érkeztek pályázatok: eddigi meg­valósulásuk azt eredményezte, hogy Tolna megye székhelyén a panellakások felújításának ará­nya összességében eléri az 58 szá­zalékot. Szekszárd ezzel országos listavezető ebben a kategóriában. -di­Babamentő inkubátort kapott a kórház Babamentő inkubátort helyez­tek ki a szekszárdi kórház gyalo­gos bejárójába. Az előcsarnokot lekerítették, így senki nem láthat a kis helyiségbe, ahova az utcá­ról külön ajtón lehet bemenni. A hárommillió forintos készüléket a meghirdetett inkubátorprog­ram keretében az Egészségügyi Minisztériumtól kapta a kórház. * A babamentő készüléket dr. Schultz Károly, a gyermekosz­tályt vezető főorvos mutatta meg a sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy az országban eddig 11 ilyen inkubátor működött, amelyekbe azokat a kisbabákat helyezték a kismamák, akikről valamilyen ok folytán nem tudott gondoskodni édesanyjuk. 1996 májusa óta ­akkor helyezték ki az első baba­mentő inkubátort a fővárosi Schöpf-Mérei-klinikán - 34 baba életét mentették meg a készülé­kek. A dél-dunántúli régióban ed­dig két ilyen inkubátor műkö­dött: az egyik a pécsi gyermekkli­nikán, ahova az első két eszten­dőben nem tettek kisbabát, vi­szont a következő években négy újszülöttet fektettek a megfelelő hőmérsékletet biztosító inkubá­torba. A másik készülék a dom­bóvári, kórházé, ami két éve áll készenlétben, de eddig még nem vette igénybe senki. Szólt arról is dr. Schultz Kár­oly, hogy idén májusig bűntett­nek minősült, ha a kismama a ba­bamentő inkubátorba helyzete gyermekét. Országgyűlési képvi­selőkjavaslatára megváltoztatták a jogi szabályozást, így ma már nem bűntett a gyermekről való efféle „gondoskodás". Kitért ar­ra is a főorvos, hogy az „inkubá­toros babák" leggyakrabban este 8 és 11 óra között kerülnek a ké­szülékbe. Az ő örökbefogadásuk­hoz nem kell beszerezni az anya írásos beleegyezését, ugyanis azt pótolja a szülő nő ráutaló maga­tartása, hiszen az inkubátorba helyezés a babáról való lemon­dást jelenti. A kórházi ápolás után hat héttel - ez az anya szá­mára az úgynevezett türelmi idő - a kisbaba örökbe adható. Meg­jegyezte a főorvos, hogy a már említett 34 eset egyikében sem gondolta meg magat az anya. V.H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents