Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)
2005-09-04 / 25. szám
2005. SZEPTEMBER 18. SZEKSZÁRDI ^ ztunk-fáztunk ezen a nyáron. Többször is „tró\ pusi" eső áztatta a környékünket, elárasztott ^^ pincék, elmosott földutak, megsérült házak mutatták a felhőszakadás útját. Szekszárd kritikus pontjai ezúttal sem menekültek meg a vizes áldástól, a szurdikokban, hegyoldalban lezúduló víz a mélyen fekvő, egykori feltöltött területeken, a kertvárosban, a Zrínyi utca környékén okozott jelentős károkat. Bebizonyosodott, hogy nagy szükség van a Maguracsatorna melletti vésztározóra, melynek kialakításáról már döntött a közgyűlés és az előkészítés megkezdődött. Ha eddig azt gondolta valaki, hogy szigorúan szakmát érdeklő kérdés a csapadékvíz-elvezetés, az most láthatja, hogy tévedett. Szeleczki József irodavezetőt a nagy esőzések utáni szekszárdi helyzetről kérdeztük. Vészvíztározó a Magura-csatorna kisegítésére Amikor a víz az úr - Látva a többi településen okozott pusztítást, nem beszélve a nyugat-európai helyzetről, azt mondhatom, hogy Szekszárd viszonylag jól megúszta - mondta az irodavezető. - Augusztus elején egy nap alatt 114 mm-t meghaladó rendkívüli csapadék hullott le. A hagyományosan veszélyeztetett ^tokori mocsaras, lápos területből feltöltött ^fftsay utcán és környékén, az Újvárosban, a Zrínyi utcán, a Pollach utcán és környékén víz alá kerültek udvarok, járdák, de a nagyobb gond a külső területeken mutatkozott. A József Attila, Borzsák és az Alisca utcákban pincebeszakadás történt, amit jeleztünk a katasztrófavédelem felé. Vis maior keretre pályázik a város - Ez azonnali beavatkozást követel. -Igen, rendkívüli kárelhárítás történt és megcéloztuk az úgynevezett vis maior alapot, mely első körben 45 millió forint kárösszeget tartalmazott. A dokumentáció most készül és pályázat során segít ilyen esetben az állam. - Mire a dokumentációt elkészítették, már nyakukba zúdult a következő égi áldás... -Az elmúlt héten, augusztus 22-én újra na gy esőzés áztatta a környéket, mely a vá^fcözpontban nem volt annyira érzékelhe^r Az igazi nagy kárt a Csatári völgyben okozta. Ez a mintalakótelep mögötti terület, a Kerámia utca környéke. Több, mint 50 mm eső hullott le alig egy óra alatt, a víz elárasztotta a völgyet, elvitte az illegális gyalogosátjárókat, a házakba is betört. A városban pincebeszakadásokat jelentettek a Bálint közből és a Táncsics utcából, a Bethlen és a József Attila utcában épületkár is keletkezett. Ezekkel kiegészítjük a vis maior keretre benyújtandó pályázatot további közel 25 millió forint összeggel, mely az iszapeltakarítást, azonnali beavatkozást tartalmazza. - Ha ez egy utólagos pályázat, akkor a város először kifizeti, azután reménykedhet a megtérülésében. Milyen keretből fizetik ezt ki? - A városüzemeltetésre 500 millió forint áll rendelkezésre, ebből átlagosan 3-5 millió forintot tervezünk vízkárelhárításra. Idén ez nyilvánvalóan több lesz. Vizesárkok, vízcsillapítók kellenének... -Azt mindenki tudja, hogy milyen fontos a csapadékvíz-elvezetés városi hálózatának kiépítése, megfelelő szintű fenntartása. Mégis legtöbbször valami még fontosabb feladat megelőzi a beruházások terén... -Valóban nagyon sok mindenre kell költeni a város infratrukturáját tekintve, de már az idei tervekben szerepelt és elfogadták a Magura csatorna melletti vészvíztározó megépítését. Ez a volt TAEV iparvágányai környékén túl kerül kialakításra 1,6 hektár területen. Olyan kapacitást biztosít, hogy a legnagyobb esőzések idején is megelőzi, hogy a kerteket, utakat, járdákat elárassza a telítődött csatornákon túlcsorduló víz. A kisajátítások befejeződtek, az engedélyezési tervek folyamatban vannak. A város elkötelezte magát a beruházás mellett, 25 millió forint szerepelt az idei költségvetésben a terület megszerzésére, előkészítésre, az egész beruházás mintegy 60 millió forintba kerül. -Az Ön véleménye szerint mely területeken lenne égetően szükség hasonló vízrendezési beavatkozásra? -A szőlőterületeken nagy szükség lenne a gazdák tevékeny közreműködésére. Régen is voltak esőzések, mégsem eredményeztek ilyen mértékű károkat. Vizesárkok, vízcsillapítók kialakításával lehetne a lezúduló vízmennyiséget csillapítani, a termőföldet megfogni. Az utak, vízelvezetők jó helyzetben vannak, a vápás vízelvezetők azonban egyik oldalról gyorsan továbbengedik a csapadékot, a sík területeken hirtelen nagy mennyiségben gyűlik össze. Mégis állíthatom, hogy más bortermő vidékekhez képest kedvező helyzetben vagyunk. -Az idősebbek még emlékeznek a Séd pusztítására, amikor a nyolcvanas évek közepén elárasztotta a teljes városközpontot... - A másik kritikus területnek a Séd-patakot tartom, a Flórián utcától fölfelé a Kápolna térig a meder kiépítésére van szükség megfelelő lejtésviszonyokkal. A mederrekonstrukcióhoz egyébként címzett támogatásra adtunk be pályázatot, melyet egyelőre nem bíráltak el. A másik sürgető feladat az Újváros Zrínyi utca környékén egy csapadékvíz-elvezető csatorna megépítése kell, hogy legyen, hiszen ez a terület a Kapisztrán, a Szakály testvérek, a Soós Sándor utca állandó veszélyben van. A déli városrészen, Csatáron a Kerámia utcai áteresz átépítésére, átfolyási keresztmetszetének kövezése van hátra. -A városlakók szeme előtt zajlik a Garay tér átépítése. Ezt a nagyszabású munkát mennyiben gátolta a lehullott rengeteg csapadék? - Nagyban késlelteti a munkát, hiszen nem csak az esőzés idején, hanem azt követően is „megáll az élet". A kivitelező már jelentette felénk a jelentős csúszást, az egyeztetések után nevezhető meg az átadásra vonatkozó új határidő. Az már biztos, hogy a tervezett október 13. nem tartható. Az átlagostól eltérő körülmények, vis maior helyzet esetén tekinthet el a város a szerződésben meghatározott kötbér megfizetésétől. Ennek a mértéke mindenkor tárgyalás eredménye, ahol a szakmai érvek mellett az időjárási adatok alapján születik döntés. Rangsorolni kell... - Sokan azt mondják, hogy a megszüntetett, vagy gondozatlan vízelvezető árkok miatt tapasztalható a sok áradás, pusztítás. Ön mit gondol erről? - Nem varrhatjuk a lakosság nyakába a felelősséget. Nem vitatom, hogy hozzájárul ez a tényező, de alapvetően a település infrastruktúrája, csatornahálózata kell, hogy megbirkózzon a rázúduló esővízzel. Ami idén augusztusban például az átlagos 50 mm helyett 200 mm volt. Otthon saját magam mérem és tudom, ha nem is példanélküli, de nagyon ritka az ilyen mennyiség előfordulása. A felsorolt beruházásokkal teljesen nem szüntethető meg a természet kiszámíthatatlansága, a veszélyhelyzet, de jelentősen csökkenthető. Ezek ismert dolgok, ám amikor kevés a pénz és nagyon sok a feladat, akkor rangsorolni kell.