Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-09-04 / 25. szám

2005. SZEPTEMBER 18. SZEKSZÁRDI ^ ztunk-fáztunk ezen a nyáron. Többször is „tró­\ pusi" eső áztatta a környékünket, elárasztott ^^ pincék, elmosott földutak, megsérült házak mu­tatták a felhőszakadás útját. Szekszárd kritikus pontjai ezúttal sem menekültek meg a vizes áldástól, a szurdikokban, hegyoldalban lezúduló víz a mélyen fekvő, egykori feltöltött területeken, a kertvárosban, a Zrínyi utca környékén okozott jelentős károkat. Bebizonyosodott, hogy nagy szükség van a Magura­csatorna melletti vésztározóra, melynek kialakításá­ról már döntött a közgyűlés és az előkészítés megkez­dődött. Ha eddig azt gondolta valaki, hogy szigorú­an szakmát érdeklő kérdés a csapadékvíz-elvezetés, az most láthatja, hogy tévedett. Szeleczki József iro­davezetőt a nagy esőzések utáni szekszárdi helyzet­ről kérdeztük. Vészvíztározó a Magura-csatorna kisegítésére Amikor a víz az úr - Látva a többi településen okozott pusz­títást, nem beszélve a nyugat-európai hely­zetről, azt mondhatom, hogy Szekszárd vi­szonylag jól megúszta - mondta az irodave­zető. - Augusztus elején egy nap alatt 114 mm-t meghaladó rendkívüli csapadék hul­lott le. A hagyományosan veszélyeztetett ^tokori mocsaras, lápos területből feltöltött ^fftsay utcán és környékén, az Újvárosban, a Zrínyi utcán, a Pollach utcán és környékén víz alá kerültek udvarok, járdák, de a na­gyobb gond a külső területeken mutatko­zott. A József Attila, Borzsák és az Alisca ut­cákban pincebeszakadás történt, amit jelez­tünk a katasztrófavédelem felé. Vis maior keretre pályázik a város - Ez azonnali beavatkozást követel. -Igen, rendkívüli kárelhárítás történt és megcéloztuk az úgynevezett vis maior ala­pot, mely első körben 45 millió forint kár­összeget tartalmazott. A dokumentáció most készül és pályázat során segít ilyen esetben az állam. - Mire a dokumentációt elkészítették, már nyakukba zúdult a következő égi áldás... -Az elmúlt héten, augusztus 22-én újra na gy esőzés áztatta a környéket, mely a vá­^fcözpontban nem volt annyira érzékelhe­^r Az igazi nagy kárt a Csatári völgyben okozta. Ez a mintalakótelep mögötti terület, a Kerámia utca környéke. Több, mint 50 mm eső hullott le alig egy óra alatt, a víz elárasz­totta a völgyet, elvitte az illegális gyalogosát­járókat, a házakba is betört. A városban pin­cebeszakadásokat jelentettek a Bálint közből és a Táncsics utcából, a Bethlen és a József Attila utcában épületkár is keletkezett. Ezekkel kiegészítjük a vis maior keretre be­nyújtandó pályázatot további közel 25 millió forint összeggel, mely az iszapeltakarítást, azonnali beavatkozást tartalmazza. - Ha ez egy utólagos pályázat, akkor a város először kifizeti, azután reménykedhet a megté­rülésében. Milyen keretből fizetik ezt ki? - A városüzemeltetésre 500 millió forint áll rendelkezésre, ebből átlagosan 3-5 millió forintot tervezünk vízkárelhárításra. Idén ez nyilvánvalóan több lesz. Vizesárkok, vízcsillapítók kellenének... -Azt mindenki tudja, hogy milyen fontos a csapadékvíz-elvezetés városi hálózatának ki­építése, megfelelő szintű fenntartása. Mégis legtöbbször valami még fontosabb feladat megelőzi a beruházások terén... -Valóban nagyon sok mindenre kell költeni a város infratrukturáját tekintve, de már az idei tervekben szerepelt és elfogadták a Magura csatorna melletti vészvíztározó megépítését. Ez a volt TAEV iparvágányai környékén túl kerül kialakításra 1,6 hektár területen. Olyan kapaci­tást biztosít, hogy a legnagyobb esőzések idején is megelőzi, hogy a kerteket, utakat, járdákat elárassza a telítődött csatornákon túlcsorduló víz. A kisajátítások befejeződtek, az engedélye­zési tervek folyamatban vannak. A város elkö­telezte magát a beruházás mellett, 25 millió fo­rint szerepelt az idei költségvetésben a terület megszerzésére, előkészítésre, az egész beruhá­zás mintegy 60 millió forintba kerül. -Az Ön véleménye szerint mely területeken lenne égetően szükség hasonló vízrendezési be­avatkozásra? -A szőlőterületeken nagy szükség lenne a gazdák tevékeny közreműködésére. Régen is voltak esőzések, mégsem eredményeztek ilyen mértékű károkat. Vizesárkok, vízcsillapítók ki­alakításával lehetne a lezúduló vízmennyiséget csillapítani, a termőföldet megfogni. Az utak, vízelvezetők jó helyzetben vannak, a vápás víz­elvezetők azonban egyik oldalról gyorsan to­vábbengedik a csapadékot, a sík területeken hirtelen nagy mennyiségben gyűlik össze. Még­is állíthatom, hogy más bortermő vidékekhez képest kedvező helyzetben vagyunk. -Az idősebbek még emlékeznek a Séd pusz­títására, amikor a nyolcvanas évek közepén el­árasztotta a teljes városközpontot... - A másik kritikus területnek a Séd-pata­kot tartom, a Flórián utcától fölfelé a Ká­polna térig a meder kiépítésére van szükség megfelelő lejtésviszonyokkal. A mederre­konstrukcióhoz egyébként címzett támoga­tásra adtunk be pályázatot, melyet egyelőre nem bíráltak el. A másik sürgető feladat az Újváros Zrínyi utca környékén egy csapa­dékvíz-elvezető csatorna megépítése kell, hogy legyen, hiszen ez a terület a Ka­pisztrán, a Szakály testvérek, a Soós Sándor utca állandó veszélyben van. A déli város­részen, Csatáron a Kerámia utcai áteresz átépítésére, átfolyási keresztmetszetének kövezése van hátra. -A városlakók szeme előtt zajlik a Garay tér átépítése. Ezt a nagyszabású munkát mennyi­ben gátolta a lehullott rengeteg csapadék? - Nagyban késlelteti a munkát, hiszen nem csak az esőzés idején, hanem azt követően is „megáll az élet". A kivitelező már jelentette felénk a jelentős csúszást, az egyeztetések után nevezhető meg az átadásra vonatkozó új határidő. Az már biztos, hogy a tervezett október 13. nem tartható. Az átlagostól elté­rő körülmények, vis maior helyzet esetén te­kinthet el a város a szerződésben meghatáro­zott kötbér megfizetésétől. Ennek a mértéke mindenkor tárgyalás eredménye, ahol a szakmai érvek mellett az időjárási adatok alapján születik döntés. Rangsorolni kell... - Sokan azt mondják, hogy a megszüntetett, vagy gondozatlan vízelvezető árkok miatt ta­pasztalható a sok áradás, pusztítás. Ön mit gondol erről? - Nem varrhatjuk a lakosság nyakába a fe­lelősséget. Nem vitatom, hogy hozzájárul ez a tényező, de alapvetően a település infra­struktúrája, csatornahálózata kell, hogy megbirkózzon a rázúduló esővízzel. Ami idén augusztusban például az átlagos 50 mm helyett 200 mm volt. Otthon saját magam mérem és tudom, ha nem is példanélküli, de nagyon ritka az ilyen mennyiség előfor­dulása. A felsorolt beruházásokkal teljesen nem szüntethető meg a természet kiszámít­hatatlansága, a veszélyhelyzet, de jelentősen csökkenthető. Ezek ismert dolgok, ám ami­kor kevés a pénz és nagyon sok a feladat, ak­kor rangsorolni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents