Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-07-03 / 22. szám

(5- 2005. JULIUS 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Szekszárd, a (politikai) kultúra városa... Gondolatok egy interpelláció nyomán „Szekszárd mindig is híres volt színvonalas fesztiváljairól" - így hangzott a mondat, amelyre felkaptam a fejem, majd megilletődötten bámultam a Szent László napi vigadalom képeit az MTV Regionális Híradójában. Egy ilyen mondatért - amit mások mondanak rólunk - érdemes erőfeszítéseket tenni, ezekből lehet erőt meríteni. Mindanynyian abból töltekezünk, ami közel áll a szívünkhöz: magam a kultúrából, hiszen annak közvetítését választottam ^élethivatásul mintegy 32 évvel "ezelőtt. Azt a kultúrát, amely túl sokszor állt a sor végén, mint felesleges kiadás. Igen, a kultúra valóban felesleg. Az a felesleg, amely nélkül nem emberi az élet, nem lehet Emberként élni. Egy kisváros életét alapvetően meghatározza az emberek közötti viszony, a kulturált magatartás, amely alatt én egymás tiszteletben tartását, az egymás méltóságának megsértése nélküli, tényeken alapuló vitát, hátsó szándékok nélküli, konkrét kérdéseket, egyenes beszédet értem. Ezért is érintett mélyen a legutóbbi közgyűlésen Fajszi Lajos képviselőtársam gúnyos jelzője, miszerint én a város „lobbi alpolgármestereként" ^megérem-e a pénzem? A kérdés jogos, magam is igénylem, hogy rendszeresen beszámoljak az elvégzett munkákról. Tartalma azonban valótlan állításokra épült, stílusa pedig nélkülözött minden kulturáltságot. „A stílus maga az ember" mondta a francia Buffon akadémiai székfoglaló beszédében, s ennyivel el is intéztem a dolog személyes részét. A hivatásom azonban nem hagy nyugodni, s azóta is választ keresek olyan alapvető kérdésekre, mint hogy hová vezet az indulatoktól, egyéni érdekektől vezérelt hatalomgyakorlás, miért van szükség a folyamatos harcra, ízléstelen támadásokra, mikor értjük már meg, hogy egymás hitének rombolása helyett az együttműködés vezet előre? Miközben temérdek időt, energiát fecsérelnek méltatlan támadásokra a kiválasztottak, soha nem gondolnak arra, hogy a képviselő nem csak a döntéseiért felelős, hanem a viselkedéséért is? Szekszárd, a kultúra városa valóban ezt érdemli? Hosszasan vívódtam, mit is tehetnék? Magyarázkodhatnék, hogy három év alatt 3,5 milliárdot lobbiztam össze városfejlesztésre, többek között a kultúra házának felújítására. Ha szót kaptam volna, beszámolhattam volna a külön díjazás nélküli feladataimról: a Kistérségi Társulás és a Kábítószerügyi Fórum vezetéséről, a különböző szintű fejlesztési tervekről, végzett munkákról... és még sorolhatnám. De én alpolgármesterként, képviselőként is, egy egész életre kultúraközvetítőnek tartom magam. Halmai Gáborné alpolgármester Táncosaink Szarvason Június 3—5-ig rendezték meg Szarvason a IX. Országos Szólótánc Fesztivált. A rendezvény szervezője, létrehozója az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület országos szervezete volt. A Liszt Ferenc Művészeti Iskola a Bartina Néptánc Egyesülettel karöltve két párost indított e rangos versenyen. Mecseki Boglárka Sipos Gergővel, Vida Enikő Péter Zoltánnal táncolt. Mindnyájan nagyon fiatalok, mégis Enikő és Zoli 9, Bogi 8, Gergő 10 éve táncol. -A verseny címében a szólótánc szót találjuk, s ti mégis párban táncoltok. Ez hogy lehet? - Az a lényege a dolognak - válaszol rögtön Gergő -, hogy nem egy nagyobb csoport lép színpadra, hanem egy szólótáncos, vagy egy szólistapár és kettejük teljesítményét értékelik. - Felsőnyárádmenti forgatást és szöktetőst táncoltunk és tényleg „jól jött ki a lépés" - mondja Bogi mosolyogva. - Kik készítik fel a gyerekeket a versenyekre? - kérdeztem Huszárikné Böröcz Zsófiát, a,Művészeti Iskola Táncművészeti Agának vezetőjét. - Pillanatnyilag Kárpáti Katalin, Zsók Vilhelmina és Kaponya László foglalkozik Enikővel és Zolival, Szabó Lászlóné és Karácsonyi Zoltán pedig a Bogi és Gergő alkotta párost tanítja. Az ő munkájuk tükröződik a kitűnő eredményben, melyet a fiatalok elértek. Matókné Kapási Júlia művészeti vezető kolléganőmmel nagyon boldogok vagyunk és szívből gratulálunk mindnyájuknak! - Hogy érezted magad a verseny alatt? kérdeztem a komoly tekintetű Zolit. - „Bokrétás" táncosként indultam, harmadik alkalommal jártam Szarvason. Úgy éreztem, mintha otthon lennék, s talán ezért nem izgultam a fellépések előtt. Jó érzés volt ott eltölteni néhány napot. - Főleg, hogy két különdíjat is kaptunk - veszi át a szót Enikő. Az egyiket sárközi ruhánkért, amelyet „A legszebb legeredetibb népviselet" oklevéllel jutalmaztak. A másik felirat így hangzik: „A legjobb szabadon választott táncért". Sárpilisi lassú és friss csárdást táncoltunk. - A verseny mindegyik napján színpadra léptünk - meséli Gergő -, de volt idő egy kis strandolásra, városnézésre is. A legjobban a gálán éreztem magam- folytatja elgondolkodva -, kicsit meg is hatódtam, amikor Farkas Zoltán táncművész a mellényemre tűzte a „Bokrétát". - Büszke vagyok, hogy én lehetek Gergő párja mondja Bogi. Együtt táncoltunk, mielőtt a zsűri úgy döntött, hogy ezzel az országos I. díjnak megfelelő elismeréssel jutalmazza őt. E nagyszerű eredménnyel Gergő beváltotta egykori kiváló táncos szülei álmait, kívánjuk, hogy a többiekéi is mind teljesüljenek! Gratulálunk! - Lo Árbevételben egy hölgy a listavezető Dr. Bíró Zoltán, az APEH megyei igazgatója aktuális sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Tolna megyében a 2004-es év adóbevallását több mint 8600 egyéni vállalkozó nyújtotta be, ami 7,3 százalékkal volt kevesebb a megelőző évnél. A csökkenés üteme megegyezik az országos, illetve a régiós mérséklődésnek. A bevallások számának csökkenésében szerepet játszott a 2003-ban bevezetett EVA. Az egyszerűsített vállalkozói adóformára a megye vállalkozóinak 9,8 százaléka -1100 adózó - tért át. A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók 2004-re összesen 49,8 milliárd forint összegű bevételt vallottak. Az egy főre jutó bevétel összege 6.316 ezer forintot tett ki, ami az előző évihez képest 5,2 százalékos növekedést jelent. Az átlagos bevétel meghaladja a régió átlagát, sőt az országos átlagot is. Mint már többször írtunk róla, az APEH minden évben öszszeállítja a bevételekről, illetve a tiszta nyereségről a 100-as TOP listákat. Mint azt az igazgató elmondta, 2004-ben a legmagasabb bevételt a kereskedelem produkálta. A legnagyobb, 1.3 milliárd forintot meghaladó bevételt egy kereskedelemben dolgozó hölgy érte el, a sorban a tizedik „helyezett" pedig 185 millió forintot. A tiszta nyereség legnagyobb összege 40 millió forint, amit egy férfi tudhat a magáénak, s éppen ennek a felét érte el a tizedik helyen álló hölgy. A tíz legnagyobb nyereséget elért adózó közül öt a nő, öt pedig a férfi. - h -