Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-06 / 3. szám

2005. FEBRUÁR 6. -Interjú Jjr atszázan várták Dr. Papp Lajos szív- házteremben. Reflektorok nélkül, tekintei

i sebész professzor Magyarok békét- tek tükrében. Léleképítő szó és csönd zulensége című előadását a megújult szín- hatagában. A Újra tanulni a csöndet, hogy lélekkel tudjunk beszélni Krisztus azért jött e világra, hogy mindent megváltoztasson, hogy ne csak szeretteinket, emberségünket is szeressük. A harag odaláncol ahhoz, akit gyűlölünk. Bajaink forrása, egészségünk megromlásának oka, ha egymást bántjuk, ha nem szeretünk. - Bár szép helyünk megvan hozzá. Isten ka^íján a bokréta. „A rossz események csökkentik a szervezet immuntermelő szintjét..." - A Kárpát-medencében nem Várható, hogy a hegyek leomlanak, hogy az óceán átsöpör. A viharokat megfogja a hegyek gerince, bárha a fenyőket derékba is töri. Majd lesznek új fenyők. Itt minden rög földhöz egészség tapad. Más az értéke a búzának, más zamata van a gyümölcsnek, más az állatok teherbíró képessége. A tönkölybúza száz százalékban hasznosítható, a mangalica zsiradéka jó koleszterint tartalmaz. - És itt vannak kiváló édesvizeink. - Mi itt édesvíztengeren ülünk. Nem hiába jönnek a külföldiek, hogy megvénnék ásványvizeinket, földjeinket. Nem szabad engedni, mert mi nagyon gazdag nép vagyunk, csodálatos adottságokkal, nyelvvel, kevert vérű népességgel. Ezért szeretni kellene végre egymást, és a golgotai kereszthez letérdelni. Saját egészségünk érdekében meggondolni, hogyan ^fcánjunk a másik emberrel. Kimutatták, hogy a ^pssz események csökkentik a szervezet immuntermelő szintjét, amíg a szép élmények növelik. Jót kell cselekednünk. Nem csak kenyerünket megosztani, hanem a szívünket is. így lehet megelőzni a testi-lelki bajokat. A zsidó emberek a családot tartották és tartják a legszentebb köteléknek. Mindent megadnak a gyereknek, megtanítják a zsidó történetet és történelmet, mert az az ő kincsük. Vér köti össze őket és a történelmük. Minket, magyarokat a hét vezér vérszövetsége kötött össze. Miért? Mert már a kezdet kezdetén sem voltunk azonos vérűek. Hét különböző nemzetségből kellett hogy egy néppé legyünk. A magyar sok vérű, sok eredetű. - A belátható történelem sem szól másról, mint hogy a vér tovább keveredett. - A tatárdúlás után behívtuk keleti rokonainkat, a jászokat és a kunokat, a törökdúlás után jó svábjainkat, és közben az ország mindvégig nyitott maradt, mindenkit befogadott. Adni tudott abból, amije volt. A gazdag és a szegény közül az az igazán gazdag, aki a keveset is megfelezi. Erről szól a szeretet. Hogy erejével nem tudunk egymás ellen építkezni. - Őseink kultúrája is új színeket hozott Európába. - Próbálták velünk elhitetni, hogy olyan keletről jött hordanép vagyunk, akik az európai civilizációba érkezvén a kultúrát itt kapták. Pedig abban a kis óvodai mondókában, ősi ritmusunkban, hogy szita-szita péntek, szerelem csütörtök, bab(pap) szerda, minden benne van. „Ha magyar az anyanyelve, ajándékot kap" Amikor őseink bejöttek Ázsiából, állatbőrben jártak az európaiak. A magyarok hozták be az alsóneműt, ők találták ki a gombot, a ruhaujjat. És rendszeresen tisztálkodtak. A szita volt a tusoló. A kobakos növényeket, mint amilyen a lopótök, kiszárították, kilyuggatták, belemerítették a cseberbe vagy a vederbe, és fölülről lefelé letusoltak. Pénteken a fiú és a lány megtisztálkodtak, csütörtökön el kellett hálni a szerelmet, és ha az elhálás eredményes az innováció, a fifikás észjáráshoz kell, úgyhogy mindegy, hogy valaki feketének vagy sárgának születik, ha magyar az anyanyelve, ajándékot kap. -A természettudósok, az orvosok talentumot kaptak ahhoz, hogy többet, jobban tudjanak segíteni az élőlényeknek. Ön évtizedek óta operál. Reménytelen helyzetben volt betegek emlékeznek bátorító szavaira. Hány és hány embert hozott vissza? Bizonyára másként tekint az élet és halál nagy kérdéseire, az érző szívre. - Én mint belgyógyász azért tanultam és jártam be a világot, hogy összegyűjtve egy kosár tudást, meg tudjam gyógyítani az emberek szívét. Hosszú volt az út. A vége felé rá kellett jönnöm, hogy tudásom nagyon is korlátozott. A mindentudás elérhetetlen az ember számára. Ha azonban felismeri korlátait, szerénnyé válik. Nem hiszi magát tévedhetetlennek. Mi, orvosok azt a feladatot kaptuk, hogy ismerjük meg a természet törvényeit és világát. A tudást jó irányban kell használni, különben pusztítunk. - Szabó Magda írja Az ajtóban, hogy hány és hány kis előhalálunk van. Valahányszor a szív erkölcsből rosszul vizsgázik, szorít, megdermed. A belső hang ellenére is az eredeti bűn, a félelem állapotába kerülünk. Előadásai, könyvei célja szerint Ön több ember szívével törődik, mint ahányat orvosi tudása szerint meggyógyít. „Szeretem a várost • emberléptékű" fotó: LöJJler Péter volt, jött a pap, és megáldotta őket. Ebben a kis énekben koncentráltan benne van a csoda. Péntek, csütörtök, szerda? A rovásírás jobbról balra kezdődött, a tudósok úgy mondják, hogy ez a retrográd gondolkodás kivetítése, egyfajta titok. Csak mi, magyarok értettük. Megjegyzem, az a székely bácsi, aki a rovásírást ismerte, zsinórban tudta olvasni az egyiptomi hieroglifákat. -A nyelvészek szerint mindannak, ami szavainkban megmaradt, megvan a valóságalapja. - Minket nem a vérség köt össze, hanem a nyelvünk. Ez az ősi kincsünk. Logikusan építkező ragozott ősnyelv, ami az agyunknak azt a részét fejleszti, ami az újra alkotás, a kitalálás, - Hátralevő életemben talán ezer-ezerötszáz embert gyógyíthatok meg, pedig nem a megromlott egészséget kellene helyreállítani, hanem elérni azt, hogy ne betegedjen meg a szív. Szomorú, hogy bár a világon számos helyen nagyon rossz helyzetben levő népcsoportok élnek, mégis nálunk, ezen a csodálatos vidéken a legromlandóbb az emberi egészség. A szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben és az öngyilkosságban élenjárunk. Meg kellene tanulni újra a csöndet, hogy a lélekkel tudjunk beszélni. Keresztutunkat azonban végig kell járni. Nem fegyverrel és hangos szóval. Krisztusi szeretetet hirdetve, csöndben kell Európát meghódítani. Mindenki előtt nyitva áll az út. Az első lépést nem lehet megspórolni. A másodikat sem. - Végezetül, szívesen jön-e Szekszárdra, Professzor Úr? - O, igen. Rég a szívembe zártam. Feleségem Tolna megyei, hőgyészi, anyósomék pedig itt élnek. Szeretem a várost. Emberléptékű. Németh Judit