Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-06-19 / 21. szám

r SZEKSZÁRDI VASARNAP 2004. JUNIUS 19. Szent László városa: Szekszárd A Béla téren és környékén sétálva talpunk alatt ezer év számtalan emlékét rejti a föld. Ha valaki többet szeretne megtudni például a szekszárdi templomok történetéről, akkor előbb vagy utóbb Marth Jánoshoz irányítják; Számtalan fotót, feljegyzést őriz, köztük olyan irat is akad, melynek tartalmának megismeréséhez fél évszázad kutatómunkája kellett. A források és az emlékezet segítségével most arra a város egészét érintő kérdésre keressük a választ, miként és miért lett Szent László városunk védőszentje. Egy-egy település védőszentje általában a közösség által használt plébániatemplom védelmezőjével azonos, s a település búcsúját is ehhez igazították. Azonban arra is van példa, hogy egy közösség vagy szakma választ magának patrónust. Zaczard A Szent István király által 1015ben alapított pécsváradi apátság alapító oklevele megemlíti, hogy a királyi udvarházhoz tartozó Szekszárd (Zaczard) plébániatemplomát Szent Benedek tiszteletére építették, s a hozzá tartozó Berekecske nevű terület kivételével a többi földet a bencés szerzeteseknek adta. így a mai Szent László és Dózsa György utcák között emelt bencés udvarház, valamint a király osztoztak a település birtokán - a békés hívők a Várköz déli oldalán lévő templomot használták. Az államalapító király szakítva a magyar öröklési renddel leánytestvére ágán adta tovább az uralmat, s ezzel majd félévszázados háborúskodás kezdődött. A Vazul-fiak, András, Levente és Béla külhonba menekültek, s végül csak unokái, Géza, majd László király^rónra lépésével, 1077-től állt helyre tartósan a rend. Szent László korát a belső béke megteremtésével a magyar történelem egyik kiemelkedő időszakaként tartják számon. A német hűbéres Orseolo Péterrel elégedetlenkedők 1046-ban Kijevből hazahívták Andrást és Leventét. András megkoronázását követően támogatói ellen fordulva leverte Vata pogánylázadását, majd testvérét, Bélát is hazahívta Lengyelországból. Neki ajándékozta az ország egyharmadát, s halálát követően a trónt is öccsének ígérte. Akkor még nem tudhatta, hogy néhány év múlva békét fog kötni III. Henrikkel, akinek leányát, Juditot András fia, Salamon feleségül veszi. A fiatal pár megkoronázása után Béla és családja kénytelenek volt életüket mentve Lengyelországba menekülni, ahonnan csak 1060-ban tértek vissza seregükkel. A Tisza melletti csatában megfutamították a király katonáit, s a Dunán Szekszárdnál átkelve Mosonig üldözték, ahol a király lováról leesett, majd sebeibe hamarosan meghalt. 1060. december 6-án I. Bélát királlyá koronázták, így családját végre biztonságba tudhatta. Mivel testvére, I. András király halálában bűnösnek érezte magát, engesztelésül már a következő évben közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt bencés monostort emelt a Megváltó tiszteletére - Szekszárdon. Az apátságot a plébániatemplom déli o IdaIára építették - a mai megyeháza területén. Az apátság a király halálakor még nem készült el, ezért az uralkodót a plébániatemplom kriptájában temették el. Béla halálát követően a németek segítségével Salamon visszatért az Plébánia az ABC alatt I. Béla királyunk temetkezési helye a trónutódlási harcok során az országos politikában nemegyszer fontos szerepet játszott, és László király«s többször meglátogatta. Bár a királyi látogatások később eléggé megritkultak, az alapító sírját őrző kis templom az apátság kápolnájaként még a 18. századi forrásokban is többször felbukkant. Igen valószínű, hogy a királyi sír gondozását a bencés barátok vették át, akik kolostoraikat a világiak előtt sehol sem nyitották meg. Talán ezért vált szükségessé egy új plébániatemplom építése. A település új plébániatemplomát - a földmunkák során előkerült sírok és egyéb régészeti leletek tanúsága szerint - a Munkácsy és a Bezerédj utca közötti területen építették, a hozzá tartozó plébánia alapjai pedig a sarkon, a mai ABC alatt lehettek. Tar Péter plébános halálát követően 1376-ban egyenesen XI. Gergely pápa gondoskodott rendkívül körültekintően az utódlásról. Megparancsolta a cikádori apátnak, az avignoni dékánnak és a kalocsai főesperesnek, hogy András fia Györgyöt iktassák be a szekszárdi Szent János Apostol és Evangélista tiszteletére szentelt plébániába, de előtte győződjenek meg egyebek között arról A grissaillt a templom 1983-as felújításakor kromofággal lemosták [

S>, h?Sy P

1 értl-e a plébanta nepenek nyel/ /jY/o fit/j/fttAt frtyínfr o Í-z^Í/^W évtín /oft- iti 4*>ttj f/ t'Jrf'f'S At ojíYsit f/j' f * rtf' országba, így I. Béla fiai: Géza, László és Lampert helyzete ismét bizonytalanná vált. A király és a hercegek többször békét kötöttek ugyan, de Salamon éppen a szekszárdi apátságban Vid ispán rábeszélésére határozta el, hogy végleg leszámol unokatestvéreivel. Vilmos apát azonban figyelmeztette a veszélyre a Gemencben vadászó Gézát, aki így el tudott menekülni, hogy a sikeres mogyoródi csata után öccsével, Lászlóval Salamont elűzze. I. Géza 1076-ban a megkoronázását követő karácsonyt a szekszárdi apátságban tölti, s mivel rossz volt a lelkiismerete, hogy fegyverrel támadt az ország felkent uralkodója ellen, elhatározta, hogy a koronát megtartja ugyan, de az ország kétharmadát visszaadja Salamonnak. Salamont csak a bátyja halálát követően trónra lépő László űzte el végleg az országból. vét. Az apátsághoz tartozó környékbeli falvak - Szentmiklós, Nyámánd, Sági, Csatár, Malonta, Batt, Hidas, Győrke és Ebes - közül ekkor csupán az utóbbiban volt plébániatemplom! A középkorban a Séd völgyében lévő forrás, a mai Remete-forrás környékén a löszbe vájt lyukakban remeték is megtelepedtek. Kis kápolnájukat Szent Aiina tiszteletére emelték, s a régi szekszárdiak még emlékeznek a második világháború utáni évekig itt tartott Anna-napi búcsúkra. Az igazán nagy búcsú mégis a mai napig Kisasszony napján, szeptember 8-án van a Máriakegyhelyként számon tartott búcsújáró helyen. A török kiűzését követően a romokból 1693-ban a szekszárdi apáti székbe ültetett Mérey Mihály, aki a következő évtől egyben szekszárdi plébános is lett, megkezdte az újjáépítést. Tégla- és mészégető kemencét készíttetett, a részben ledőlt falakból az apátság délkeleti sarkán gyorsan egy kápolnát emelt, majd a középkori falmaradványok kiegészítésével hozzákezdett az apátsági templom kijavításához. A Béla téren ma alig akad olyan földmunka, ahol MM monogramos téglái elő ne kerülnének. A régi plébániatemplom helye, emléke azonban feledésbe merült. A templom kijavítása a Rákócziszabadságharc miatt elhúzódott, ezért megújítását és berendezését Mérey apát 1719-ben bekövetkezett halála után csak utóda, Trautsohn apát fejezte be. A város elkötelezett híveként és a barokk kor nagy építőjeként német családokat telepített a mai Bezerédj utcába. Az általánosnál továbbra is kedvezőbb telepítési szerződéseknek köszönhetően Szekszárd fejlő-l dése olyan több évszázados hagyományos igazgatási központot is megelőzött, mint például Tolna. A szépen gyarapodó város 1753-ban már elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy a pestisjárvány megszűnésének emlékére Szentháromság-szobrot állíttasson, s hogy újjáépíttesse a Remetén lévő omladozó kápolnát. A megkezdett munkát 1758-tól Rodt apát folytatta a német betelepülőkkel lassan kialakuló új rész, az Alsóváros hívői számára a Szent János és Pál kápolna, majd a plébánialak építésével. A választott védőszent: Szent László Az 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom jó állapotban volt, a főoltárt az Üdvözítő, a két mellékoltárt pedig Szent József és Szent László tisz-g teletére emelték. Ez az első adat™ tehát, amikor városunkkal kapcsolatban Szent László neve először szóba került. A következő évben Mária Terézia az apátsági birtokot a Nagyszombati Egyetemnek ajándékozta, s a kegyúri jogokat gyakorló királyi közoktatási tanács 1792-ben a plébánia élére pályázók közül Szluha Györgyöt nevezte ki. A birtok biztosította anyagi háttér nélkül gyorsan leromló, beázó, aládúcolt templom felújítására - mint az Marth János kutatásaiból is kiderül - a bürokrácia útvesztőiben minden igyekezet elveszett. Amikor 1794. augusztus 7-én reggel tűz ütött ki, melyben mintegy 600 ház - köztük a megyeháza, a plébánia és a templom is leégett. Szluha György nem mindennapi bátorságról téve bizonyságot az égő templomból mentette ki az Oltáriszentséget, az egy-