Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-01-23 / 1. szám

SZEKSZÁRDI (B- YASÁRNAP 2005. JANUAR 23. Hírünk a fővárosban A budapesti Nemzeti Színház Megyejárás című rendezvénysoroza­tán 2005-ben Tolna megye és Szekszárd mutatkozhat be elsőként. A program január 10-én Nyitó ceremóniával kezdődött a Babits Mihály Művelődési Házban. Balikó Tamás, a Nemzeti Színház művészeti ve­zetője népes közönség előtt olvasta fel és adta át a meghívólevelet a megye és a város vezetőinek. Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Me­gyei Közgyűlés elnöke és Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármeste­re viszonzásul átadták a megye és a város zászlaját. Balikó Tamás ezután helyi művé­szek, Kovács Gyula, színművész, a Liszt Ferenc Művészeti Iskola mű­vésztanárai és a Szekszárdi Madrigál Kórus közreműködésével megnyitot­ta a Nemzeti Színházat bemutató ki­állítást. Ezen a tárlaton rajzokon, fo­tókon és szövegben végigkövethetjük a Nemzeti Színház viharos sorsának alakulását az első, 1837-tól az Astori­ánál működő színháztól, a jelenlegi épületig. Láthatunk fotókat a legtra­gikusabb eseményről, amikor 1965­ben lerombolták, felrobbantották a Blaha Lujza téren álló ingatagnak minősített színházat. Sok-sok huza­vona után végül 2002-ben költözhe­tett a társulat egy teátrumhoz méltó épületbe. A kiállításon ezt makett formájában is megtekinthetjük. Az egyes korszakok társulatai fotókon mutatkoznak be. Minden látogató a saját korának megfelelően vehet ész­re ezeken ismerős arcokat. A kiállí­tás legelragadóbb és legértékesebb darabjai azok a csodaszép kosztü­mök, amelyeket olyan színészóriások hordtak egykor, mint Jászai Mari, vagy Major Tamás. Láthatjuk Agárdy Gábor, Béres Ilona és az újabb generáció kitűnőségeinek a jelmezeit is. Tovább ismerkedhetünk a színházzal a jelenleg játszott dara­bok plakátjai és műsorfüzetei segít­ségével. A kiállítás január 26-ig tart nyitva, és ingyenesen tekinthető meg. A programsorozat legjelentősebb Evangélium A Krisztushívők egységéért A harmadik évezred elején az apostollal valljuk az idei Ökumenikus imahét vezérgondolatát: „Krisztus az egyház egyetlen fundamentuma." Az egységre való törekvés az emberiség történetében kezdettói fogva nyomon követhető. A kereszténység kialakulása és a világban való elterje­dése kétezer éves története idején sok változáson ment keresztül. Egyház­szakadások, hatalmi harcok, tanbeli viták, keresztes háborúk és más egyéb emberi gyarlóságok ezek okai voltak az „egy Testhez" tartozó tagok szétvá­lásának, különböző nézeteket valló egyházak, és még különböző nézeteket vallóbb szekták kialakulásának. Az ú. n. történeti egyházak és más, Krisz­tust Megváltó'Uruknak tartó felekezetek tanítása a Szentírás kijelentésére épül, ezért nem hagyhatták figyelmen kívül Jézus főpapi imájának azt a gondolatát, amikor a hívők egységéért így könyörög „hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te Atyám énbennem, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk. „János 17.21 Ezt az elválaszthatatlan közös­séget, a léleknek ezt az egybeforrt egységét akarta és akaija Jézus Krisztus. Pál apostol többször említett hasonlata szerint az egyház egy test, a fej Jé­zus. A tagok nem mondhatják egymásnak: nincs rád szükségem. A tagok rész szerint alkotják a test egységét, ha szenved az egyik, vele együtt szen­vednek a tagok mind, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi. Napjainkban, amikor egyre inkább bőrünkön érezzük e kis Bolygón végbement napi eseményeket, történések hatásait, nem mondhat­juk azt, hogy egy-egy katasztrófa, bennünket nem érint a közbevetett távol­ság miatt. A nap 24 óráját az emberiség ma együtt éli meg. Isten talán e megdöbbentő jeleken keresztül riaszt fel bennünket a lelki sivárságból és adja tudtunkra, hogy egymásért felelősek vagyunk. A Keresztények Egysé­gét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsának Hit és Egy­házszervezet Bizottsága több mint három évtizede közösen állítja össze a januári Ökumenikus Imahét vezérfonalát. Közös imádságra és igehallga­tásra buzdítunk minden Krisztus-hívőt, hogy általa közelebb jussunk egy­máshoz. Isten gyermekeinek testvéri szeretetében az alkalmakat január 16-23. között tartjuk. Az ige után vágyakozó testvéreket szeretettel váijuk templomainkba. Balázsi Zoltán ref. lelkész eseménye éppen most, január 21-22­23-án zajlik Budapesten a Nemzeti Színházban. A megye és a város mű­vészei lelkesen készültek erre a be­mutatkozásra. A pénteki megnyitón elsőként a Pro Arte Hungarica díjat adták át. Ezután a nagyszínpadon a Bartina Néptánc Egyesület lépett fel elsőként, majd a megye több nép­tánccsoportja, népzenekarok, nép­dalénekes és zenész szólisták. Eköz­ben a Stúdiószínpadon a Magyaror­szági Német Színház Mrozek Ház a határon című darabját adta elő. Kö­vetkező nap az Isten hozta a Kabaré­ban című zenés-táncos szórakoztató estet mutatják be. A Nagyszínpadon ez­alatt Mészöly Kata­lin, operaénekes, a Szekszárdi Kamara­zenekar, a Szekszárd Jazz Quartett, a Szekszárd Junior Stars és a Kapós Kó­rus lép fel. Január 21-től február 13-ig Tolna megye képző­ipar- és népművésze­inek kiállítása látha­tó a Nemzeti Színház épületében. . Szom­baton 15.30 órakor A lelki bor címmel irodalmi összeállítás hallható Tolna megye íróinak, költő­inek műveiből az I. emeleti kávézó­ban, amit erre az alkalomra ezekről az alkotókról készített fotók, festmé­nyek díszítenek. A programsorozat záró eseménye január 29-én lesz, amikor a Nemzeti Különjárat, egy különvonat a szek­szárdi vasútállomástól közvetlenül a Nemzeti Színházig viszi azt a hatszáz Tolna megyeit, akiknek január 13. előtt sikerült jegyhez jutniuk. Ok a színházban Weöres Sándor: Holdbe­li csónakos című művének előadását tekinthetik meg. Kovács Etelka Nőttek az illetékek, okmánybélyeggel Drágább, de interneten Az új év nem csak új reményekkel, de új árakkal is kö­szönt ránk, így volt ez 2005-ben a hatósági ügyintézés te­rén is. A drágulás mellett azonban más változást is ta­pasztalhatunk, erről kérdeztük dr. Faragó Ágnest, az ok­mányiroda vezetőjét. - Az illetékbélyeggel történő sorozatos visszaélések hatására mostanra már köztudott az ille­téktörvény módosítása, amely igen érzékenyen érinti az ok­mányirodákat. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének szabályairól szóló 44/2004. (XII.20) PM rendelet pedig pontosan szabályozza a kö­vetendő eljárást. Az új szabályok szerint az illetéket 2005. január l-jétől az eljárást megelőzően készpénz-átutalási megbízás út­ján, vagy amennyiben az ok­mányirodán lehetőség van, az el­járás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztár­ba készpénzzel kell megfizetni. - Vagyis első utunk a postára ve­zet, vagy azonnal az okmányirodá­ba, ahol egy másik ablaknál fizet­hetünk. .. Szekszárdon mindkét le­hetőség adott? - Igen, megteremtettük ennek feltételét, de sokan tapasztalhat­ták, hogy március 31-ig az ügyin­tézés során még elfogadható az illetékbélyeg, ezt követően neq^^ - Január elsejével nem cscNr másként, de sok esetben többet is fizetünk az állam kasszájába. - Valóban jelentősen emelke­dett egyes ügytípusokban a lero­vandó illetékek összege is. A gépjármű tulajdonjogának meg­szerzése esetén 1890 cm 3 feletti személygépkocsinál és 500 cm'-t meghaladó motorkerékpár ese­tén 15 Ft-ról 20 Ft-ra minden megkezdett cm 3 után a vagyonát­ruházási illeték. Wankel hajtó­motorral üzemelő gépjármű ese­tén az illeték mértéke a kamra­térfogat minden megkezdett cm 3­e után 30 Ft. Fontos információ, hogy amennyiben a vagyonszer­zési illetékkötelezettség 2005. ja­nuár 1-je előtt keletkezett és 2005. január 15-ig bejelentették az okmányirodán, a vevő a szá­mára kedvezőbb illetéket választ­hatja. - Vagyis aki időben ébredt, keve­sebbet kell fizetnie... - így is fogalmazhatunk. Továb-

Next

/
Thumbnails
Contents