Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-15-05 / 17. szám

SZEKSZÁRDI 2005. MÁJUS 15. vasárnap 4> Szabálytalan munkanapló a könyvtárból Március idusától pünkösdig Megtehettük volna persze A Nagy Könyv nélkül is. De mégis csak kellett az elhatározáshoz ez is. Ez a nagy országos játék, laza szabályokkal, amiket azután mi még lazábbra vettünk. Kötetlenül, a magunk kedve és szándéka szerint. Minden délutánra vendéget hívtunk. Olvasó embert, könyvbarátot. Rávettük egy-egy régi kedves olvasónkat, de a város és a megye néhány ismert személyiségét is, hogy meséljen legkedvesebb könyvéről. Azt hiszik, nehéz volt rábírni Í

'ket? Nos, egyáltalán nem. Jól ondoltuk: sokaknak jólesik megállni a rohanásban. Jólesik, ha a betű, a könyv, a gondolat nyújtotta élményt van kivel, kikkel megosztani. Nagyszerű, ha az ajánlott könyvet valaki a hallgatóságból azonnal kikölcsönzi a könyvtárból, mert megérintette valami. Lehet ez a valami egy hangulat, egy életérzés ... Részesülni akarás az élményben. Jó látni a csillogó szemekben, hogy mások ugyanolyan szívesen idézik fel a valaha olvasott regényt, még ha ma már nem is tartják első számú kedvencnek. Vagy másfelől az érdeklődésnek azt a szikráját megvillanni, hogy valaki gondolatban már fölírja ezt vagy azt a kötetet a képzeletbeli vagy valóságos címlistájára, s egyszer talán az itteni ajánlás készteti arra, hogy kézbe vegye, és elolvassa a könyvet. Mennyi mű, mennyi „olvasat", mennyi személyes kitárulkozás. Legkedvesebb könyvet olykor választani is nehéz, nemhogy beszélni róla. Az olvasás olyannyira személyes, két lélek rezdülése sosem egyforma ugyanarra a történetre, leírásra. A többször elolvasott regény is minden életkorban, minden élethelyzetben mást ad önmagunkhoz. Olvasmányról beszélni ugyanakkor kitárulkozás is. Beavatás a választásba, a személyes érintettségbe. Vannak akik könnyen, mások nehezen nyílnak meg. Köszönet érte mindazoknak, akik a könyvtár formálódó olvasókörében megtették ezt. Huszonnyolc délutánunk volt úgy, hogy fél négyre átrendeztük kicsit a videotékát. Igen, majd' két hónapig nap mint nap „lábujjhegyen" kellett járniuk a kölcsönzőknek, csöndesen intézni válogatást, adminisztrációt. (De sajnos nem volt más választásunk, nincs más helyünk, ahol leülhettünk volna.) Előfordult így aztán az is, hogy aki filmért ugrott be, végül velünk maradt irodalomról beszélgetni. Az „Öt perc az irodalomról" persze mindig legalább félóra lett. Mára a mi könyves listánkon 28 mű sorakozik. Ezt a 28 könyvet jelképesen örökbe fogadták ajánlóik. Belső borítójukra beragasztott, aláírt könyvjegy, ex libris üzeni az utánunk jövő olvasóknak, hogy ezeket a könyveket valaki szerette, valaki választotta. (Örökbe fogadóiknak azt üzenik, József Attila szavaival: „bántana, ha azután sokáig elkerülnél!") A könyvtárosok nem fáradnak el, ha könyvekről van szó. Most is csak jelképes „öt perc" szünetet tartunk. Nagyon sok kedves barátunk, olvasónk, támogatónk legkedvesebb könyvére vagyunk még kíváncsiak, ősztől ismét várunk minden könyvbarátot. Addig is, kérem, figyeljék a megyei könyvtár egyéb rendezvényeit, felhívásait! Tartogat még ez a nyárelő kellemes meglepetéseket. Udud Teréz A szekszárdi leget, „Öt perc az irodalomról" könyvajánló beszélges sorozat és jelképes örökbefogadás vendégei és az ajánlott irodalmi művek: Halmai Gáborné (országgyűlési képviselő): Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Keszthelyiné Vajda Mária (vállalkozó): Márai Sándor: Kassai őrjárat Balogh Jenő (festőművész): Rámajana Tamás Ádám (ny. közgazdász): Bili Clinton: Életem Csík Attiláné (ny. közgazdász): Wass Albert: A funtineli boszorkány Fuksz János (könyvtáros): Tolkien: A szilmarilok Liebhauser János (könyvtáros, ig. h.): Thomas Mann: Varázshegy Sas János (ny. agrárközgazdász) Kertész Imre: Sorstalanság Kocsis Imre Antal (polgármester): Mészöly Miklós: Saulus Samu Attila (irodalmár): Gárdonyi Géza: Egri csillagok és Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Pogátsa Alajos (alelnök, TM-i Önkorm.): Leon Uris: Exodus, Dr. Méry Éva (ny. főisk. tanár): Görgey Gábor: A homár páncélja Dr. Horváth Tibor (jogász): Saint-Exupéry: A kis herceg Heimann Zoltán (bankár): Szabó Magda: A pillanat Lengyel János (főszerkesztő): Fekete István: Téli berek Dránovits István (Tolnatáj TV ig.) Örkény István: Egyperces novellák Dr. Magyari Jenőné (ny. éleim, vezető): Szabó Magda: Az ajtó Gyuricza Ágnes (sajtóreferens): Exo: A rózsa neve Frank Ildikó (színész, DBU ig.): Temesi Ferenc: Por Szeri Árpád (újságíró): Baricco: Selyem Kis Pál István (költő, tanár): Bulgakov: A Mester és Margarita Dr. Töttős Gábor (főisk. docens, helytörténész): Tolnai Lajos: A sötét világ Venter Marianna (újságíró): García Marquez: Száz év magány Suhai Lajos (református lelkész): Solohov: Csendes Don Panyi Zita (tanítónő): Plath: Az üvegbura Dr. Szabó Géza (régész, muzeológus): Gárdonyi Géza: Egri csillagok Dr. Nagy Janka Teodóra (néprajzkutató, jogász, egyet, tanár): Babits Mihály: Halálfiai Lajtai Zoltán (építészmérnök): Spiró György: Kerengő Levél az M 6-osért Két hónappal ezelőtt regionális tanácskozás volt Szekszárdon a városházán, ahol Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, a tervezőkkel együtt, az épülő M 6-os 56-os út építésével kapcsolatban elmondta, Dunaújvárostól folytatják a munkát, s 2007-ig újabb két szakasz elkészül Szekszárd, illetve az országhatár felé. A héten Koltai Tamás országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott, mert legfrissebb információi szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új és hosszú távú, 2020-ig szóló közúthálózat-fejlesztési programja Dél-Dunántúlon a meglévő M7-es kivételével egyetlen kilométer új autópályát sem tartalmaz. Ráadásul a vizsgálatba bevont ötven útépítési program hatékonysági rangsorában az M9 Kaposvár-Szekszárd elem a 31., s ez is csak 2x1 sávos, az M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz 2x2 sávja a 34., majd ezt követi a pécsi irányú fejlesztés, de csak 2x1 sávon. Most a régió leszakadási folyamatának megállítása érdekében egy levelet fogalmazott meg Kóka Jánosnak, a gazdasági tárca vezetőjének a régióban élő egymillió ember érdekében, hogy a régóta várt útépítéseket legkésőbb 2007 nyarán kezdjék el, mégpedig úgy, hogy annak eredményeként ne csupán gyorsforgalmú, helyenként csak 2x1 sávos út, hanem autósztráda legyen. A levéltervezetet Koltai Tamás elküldte hat dél-dunántúli képviselőtársának, így Dávid Ibolyának, Mátrai Mártának, Mikes Évának, Kékes Ferencnek, Toller Lászlónak és Wekler Ferencnek is, hogy közösen aláírva juttathassa el a miniszterhez. Azóta megbeszélést folytatott Kékes Ferenccel, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével, aki egyetértett a levélben foglaltakkal. - szepesi -