Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-05-01 / 15. szám

2005. MÁJUS 1. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M A könyv és az életünk Az „Öt perc az irodalomról" című sorozat jövő heti programjai az Illyés Gyula megyei könyvtárban: Legkedvesebb olvasmanyairól mesél és jelképesen örökbe fogadja a megyei könyvtár egy könyvét: május 2-án, hétfőn, Szeri Árpád, május 3-án, kedden Kis Pál István, május 4-én, szerdán, dr. Töttős Gábor, május 5-én, csütörtökön, Venter Marianna, május 6-án, pénteken, Suhai Lajos. A programok minden nap 15.30-kor kezdődnek a videotékában. • Szekszárdi elsőkönyves fiatalok szerzői estjét tartják május 6-án, pénteken 17 órakor az Irodalom Házában (Babits M. u. 15.). Az iroda­lombarátok Panyi Zita: Mozaikpor, Sós Dora: Csuriélet, Fusz Mátyás: VIGYAZAT, a tetőn dolgoznak! című köteteiből és Eltér Csaba írása­iból hallhatnak részleteket a szerzők felolvasásában. A kritikai beszél­getést vezeti: Kis Pál István és Samu Attila. Társszervező a „Fiatal mű­vészekért" Alapítvány és a Szekszárdi KERT köre. APEH: Amit bevallanak, Q be is fizetik Az APEH megyei igazgatóságának első negyedévi tevé­kenységéről tartott sajtótájékoztatót kedden délelőtt dr. Bíró Zoltán igazgató. A szóban forgó időszakban a ki­emelt adókból és járulékokból származó bruttó befizeté­sek együttes összege 24,2 milliárd forintot tett ki, ami több mint hatmilliárd forinttal, azaz 33,3 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A nettó adóbefizetések összege ennél is nagyobb mértékben, 56,8 százalékkal emelkedett. A növek­mény nagyobb része az áfából származott. Az igazgató leszögez­te, hogy amit a polgárok bevalla­nak, azt jó ütemben be is fizetik. Hazánk az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a közösségi adószám kiadását to­vábbra is folyamatosan igénylik az adózók. Az úgynevezett uniós adószámmal rendelkezők többsé­ge, több mint nyolcvan százaléka ^^dasági társaság. Megyénkben ^Pnleg 1146 közösségi adószám­mal rendelkező adózót tartanak nyilván. Az egyszerűsített vállalkozói adó - EVA - hatálya alá me­gyénkben jelenleg 1.953 adózó tartozik, ami 383-maI több, mint a tavaly év végi szám. Az EVA ­mondhatni - sikerágazat, ám van­nak, akiknek az az álláspontjuk, hogy a „fekete gazdaság" támoga­tója. Dr. Bíró Zoltán ezt határo­zottan cáfolja. Egyébként az új adózási mód, az EVA elterjedésének ösztönzé­se, valamint a gyakorlatban fel­merült problémák kiküszöbölése érdekében a törvényt már több ponton módosították. Az egyik leglényegesebb változás, hogy 2004-től a bevételi értékhatár 15 millióról 25 millió forintra emel­kedett, ami hozzájárult az EVA­alanyok körének bővüléséhez, a beadott bevallások számának nö­vekedéséhez. Fontos tudni, hogy 2004-től csak,az az adózó választ­hatja az EVÁ-t, aki nem rendel­kezik közösségi adószámmal. (A közösségi adószámmal rendelke­zőknek áfa-alanynak kell lenniük, az EVA-alanyok pedig nem azok.) Az adózói tartozások behajtása során március végéig 792 millió forint folyt be az APEH Tolna Megyei Igazgatóságához, amely 216 millió forinttal - 37,5 száza­lékkal - haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. A be­hajtási bevételek döntő része vég­rehajtási tevékenységhez kapcso­lódik, a csőd- és felszámolási eljá­rásokból mindössze 3,3 millió fo­rint származott. Az idei első három hónapban közel 60 száza­lékkal több azonnali beszedési megbízást bocsátott ki megyénk­ben az APEH, mint egy évvel ko­rábban. Ennek eredményeként az inkasszóra befolyt összeg a bázisidőszaki 175 millióról 400 millió forintra emelkedett. A ne­gyedév folyamán munkabérfogla­lásra 140 esetben, követelés letil­tásra 40 esetben, ingó és ingatlan árverésre összesen húsz esetben került sor. V. H. M. Örömmel cáfolom... ...a szekszárdi ókeresztény szarkofágról tett egyik állításo­mat: méltó helyen, a Nemzeti Múzeum új kőtárában várja látogatóit. Dr T G Mesélő emlékeink 24. Világhírünk 1900-ban „Ez akkora csoda, mintha a római pápa átköltöztetné mind a hétszáz szobáját a budai vár­ba" -írta 1900. május elsején a Pesti Napló, amely némi irigy­séggel szemlélte, hogy me­gyénkben jelent meg hazánk­ban először eszperantó nyelvű folyóirat. Ma is meglepő lenne, ha egy nyomdai vállalkozás az egész világhoz egyszer­re kötődne. A Tolnavármegye ­helyzeti előnyét kihasználva ­már április 28-án tudósított. „Szek­szárd a bora után élvezett világhír­nevét már némi­leg elvesztette, mi­óta a ftloxéra ki­rágta a jó kadar­ka vesszőt, mely a világhírű szegzár­di vörösbort ter­mette. Most azonban ismét a világhírnévre vergődik már-már elfelejtett városunk, mert ezen­túl Szegzárdon jelenik meg a legújabb világnyelv, az esperan­to egyetlen lapja, éspedig Len­gyel Pál Hugó szegzárdi lakos kiadásában és saját nyomtatá­sában. A lap címe „Lingvo Internacia", eddig Svédország­ban szerkesztette az esperanto nyelv lelkes apostola, s már ötö­dik évfolyamát járja." Itt érdemes megszakítanunk a cikket, s megtudnunk, ki is volt Lengyel Pál? Szabadkán született 1868. április l-jén. Korán árvaságra jutott, nagy­anyja Pécsett taníttatta, de a költségek miatt néhány gim­náziumi osztály után 1883-ban Szekszárdra, Ujfalusy Lajos­hoz nyomdásznak adta. így lett Koretzky János inastársa, majd barátja. Az Pécsett letett segédi vizsgájuk után Lengyel 1895-ben önálló nyomdát nyi­tott a Mérey utca 7-ben, a ba­rátja házában lévő albérleté­ben. Meglehetős merészségre, talán kényszerű versenyhely­zetre mutat, hogy a Paul Nylénnel fölvett kapcsolat ré­ven itt nyomtatta ki először az eszperantó lapot. „Hogy nagyobb elterjedést nyerjen" - írja a Tolnavár­megye -, „a svéd tudós buzdítá­sára most Lengyel Pál adja ki itt Szegzárdon az értékes újságot s Lengyel Pál nyomdászsegédi vizsgája után (Zelesny Károly fotográfiája) fölkéri az érdeklődőket, hogy a szépirodalmi tartalmú és köny­nyen elsajátítható világnyelven írt lapra nála előfizessenek." Már „az egész világ minden or­szágában vannak előfizetői", s a nyelv megtanulása iránt ér­deklődőknek Lengyel Pál „szí­vesen ad felvilágosítást". Ezt nyugodtan mondhatjuk túlzott szerénységnek is, mert a nyomdász alig fél év múlva a nyelv világpályá­zatán harmadik díjat nyer majd A humor könyve című tréfagyűj­teményével, amely itthon Pi­pafüst címmel lá­tott napvilágot magyarul. A nyomdásznak merész tervei le­hettek, hatal­mas előfizetői gárdában re­ménykedhetett, ezért hamarosan a Szent Lász­ló (ma: Babits) utcába költö­zött. Ekkor a lap kiadásában nehézségei támadtak: Koretzkyn keresztül a Mol­nár-nyomda segítette ki sze­déssel, tördeléssel, nyomtatás­sal. (Többre értékelték a pon­tosságot és Szekszárd jó hírne­vét a kenyérversenynél.) 2MS u U Uk.luo iwl lin lu A lap első szekszárdi fejléce Lengyel Pál a nemzetközi eszperantó szövetség párizsi nyomdájának vezetője lett 1904-ben, de addig itt készült a 16 oldalas havi lap. Nem tud­juk, bevált-e egykori csalogató szövege: „Ajánljuk különösen a férjhez menni vágyó hajado­noknak, hogy tanulják meg e vi­lágnyelvet, mert így a világ ösz­szes esperanto nyelvet értő fiata­labb és idősebb férfiaival leve­lezhetnek, s talán feltalálják azt az ideált, ki után sóvár szívvel áhítoznak." Minden lehet, hi­szen ne feledjük, az eszperan­tó szó jelentése: remény. Dr. Töttős Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents