Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-05-01 / 15. szám

SZEKSZÁRDI 2005. MÁJUS 1. VASÁRNAP 3 Út a végromláshoz, avagy birodalomból kisállam Romsics Ignác történész: „Trianon nélkül semmi sem érthető meg" Első előadását, frissen végzett történészként nem másutt, mint Szekszárdon tartotta 1977-ben. Ennek közel harminc esztendeje, azóta a fiatal kutatóból a szakma, a tudományág mértékadó, elismert személyisége lett. Romsics Ignác akadémikus a napokban ismét Tolna megye székhelyén járt, s a Gemenc szálló emeleti termében találkozott hallgatóságával az MSZP Társadalompolitikai Tagozat szervezésében. A kifejtésre váró témakör ez alkalommal a nemzeti, nemzetiségi kérdés volt. Ezzel összefüggésben Romsics Ignác mindenekelőtt azt hangsúlyozta: Trianon nélkül semmi sem érthető meg. A vesztes első világháború után, 1920-ban Magyarországra kényszerített békediktátum hazánk területének és lakosságának kétharmadát más államokhoz csatolta. Trianonnak azonban voltak előzményei, nem derült égből villámcsapásként érte Magyarországot, még ak•

ir sem, ha a szerződés aga, illetve összes következménye máig feldolgozhatatlan lelki trauma. Soknemzetiségű állammá lett... Az első és horderejében legfontosabb tény az, hogy Magyarország, kellő középkori előzmények után a XIX. századra soknemzetiségű állammá lett, relatíve kisebbségbe került az összes többi nemzetiség együttes létszámához képest. A XX. század elejére, 1910-re a magyarság arányszáma a társország, Horvátország nélkül 53-54 százalékra emelkedett, de Horvátországgal együtt már ismét valamivel 50 százalék alá sülylyedt. S míg a középkor rendi világában nem volt meghatározó az, hogy ki, milyen nyelven beszél, addig a XIX.-XX. században, a modern nacionalizmusok korában ez a szempont került a legelső helyre, már ami az együvé tartozás érzést jelenti. A dualizmus, tehát az 1867 utáni évtizedek magyar állama nem bizonyult ugyan szűkkeblűnek a nemzetiségi jogok megadása terén, de bizonyos engedmények szóba sem kerülhettek. A szlovák, román, délszláv, német és ruszin kisebbség ugyan szabadon használhatta nyelvét például a templomokban, sot, még a közélet néhány helyszínén is, ám fel sem merülhetett a területi autonómia megvalósítása. Az állam nyelve és vezető ereje csakis a magyar lehetett, a többi nemzetiség, bár durva elnyomásban egyáltalán nem volt része, nem reménykedhetett kollektív politikai, területi jogokban. A félhivatalos álláspontot az akkori vezető magyar politikusok, szakírók nem is DERI FOTO-OPTIKA BALLAGÁSI AJÁNLATA - Minden általunk elkészített szemüveg árából egységesen 25%-os engedményt adunk a TB-támogatáson felül. - Napszemüvegek 30-50 %-os kedvezménnyel I F

D

0™_ - Az összes fényképezőgép 50%-kal olcsóbban, ajándékfilmmel I OPTIKA | HOYA japán csúcstechnika alkalmazása ^Lf a minőség és a tisztánlátás garanciája, ezt biztosítja Önnek a Déri Fotó Optika munkája. Vegye igénybe szemorvosi szolgáltatásainkat: - Szemvizsgálat, SZTK-vények felírása előzetes bejelentkezés alapján - Gyors, pontos szemüvegkészítés, kontaktlencse-rendelés Tekintse meg áruválasztékunkat! DÉRI FOTÓ-OPTIKA \ Szekszárd, Széchenyi u. 26. (a lottózóvá/ szemben) TELEFON: 74/416-697 Nyitva: hétköznap 8.30-17 óráig, szombat 8.30-12 óráig LEGYEN SAJÁT SZEMORVOSA ÉS SZAKÜZLETE! rejtették véka alá: meg kell teremteni a magyar faj általános uralmát, a nemzetiségek pedig váljanak magyarrá. Ezt viszont a nemzetiségek vezetői egyértelműen és érthető módon elutasították. Az államot alkotó népek összessége... Ezt példázzák egy korabeli, 1895ben megfogalmazott, együttes deklaráció kulcsmondatai: „Magyarországnak nem lehet nemzeti állam jellege, mert Magyarországnak, mint államnak jellegét azon népek összessége adja meg, melyek az államot alkotják. A magyar állam természete nem engedi meg, hogy egy nép, amely még a lakosság többségét sem képezi, azt követelje a maga számára, hogy egymagában államot alkothasson. Csakis Magyarország népei összességének van meg az a joga, hogy azonosítsa magát az állammal." A XX. század elejére így keletkezett kibékíthetetlen ellentét magyarok és nem magyarok között. S már csak egy általános válság bekövetkeztére volt „szükség" ahhoz, hogy a nyílt szakítás elkerülhetetlenné váljon. Ezt a válsághelyzetet hozta meg a lehető legtragikusabb módon az I. világháború, melynek végén, 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztesek közé került. Ha jól érezték volna magukat a történelmi magyar hazában S ekkor bizonyosodott be az, hogy 1914 előtt az esetleges legmesszemenőbb magyar engedmény sem lett volna túl sok: ezt támasztotta alá Romsics Ignác véleménye. Aki szerint vereség ide vagy oda, a nemzetiségek, ha jól érezték volna magukat a történelmi magyar hazában, nem feltétlenül fogadták volna egyöntetű támogatással az ország szétszakítását elhatározó nagyhatalmi akaratot. -diXETOM AQ ÜZLETHÁZ Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel.: 74/512-666 KERTIG,ÉPAKCIÓ! FŰNYÍRÓK: AL-KO 1300 W elektr. 19.990 Ft AL-KO 3,5 Briggs gyűjtős 48.800 Ft Murray Briggs 3,5 3,5 gyűjtős 5,5 mulcsozós 6,0 fűgyűjtős SPÁRTA 25 motoros kasza (dfimil+kés) 49.900 Ft HÁTI motoros permetező 55.900 Ft AL-KO kerti gépek a nagy áruházakkal versenyképes árakon! Vetőmag Üzletház, ahol nem csak vetőmagot talál! Nyitva: H-P-ig 8-17 óráig, Szo.: 8-12 óráig 41.900 Ft 42.990 Ft 61.900 Ft 61.900 Ft Jeles napok Május 1. Már a XV. században feljegyezték, hogy e nap reggelén zöld lombbal, bodzaággal illik díszíteni a kerítéseket, kapukat. Később majálist, vidám népmulatságokat tartottak a települések közelében levő erdőkben. Temesvári Pelbárt így jellemezte a vidám sokadalmat: „Ma van május elseje, és ezen a napon a világfiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat". A később szokássá vált májusfaállítás pedig a szerelemmegvallást jelképezi. Az időjárás „ha hűvös, nedves, közepes termést várj, ha meleg, tiszta, bőven terem minden ". Május 2. Zsigmond napja. Ha ma vetik az uborkát, biztos, hogy jó termést hoz, ámde tilos közben beszélgetni, mert akkor csak ritkán kel ki a mag. Jó, ha ilyenkor nem dobálóznak almával a gyerekek, mert „akkora jegek esnek majd, mint az alma, s akkő elvágja a határt a jég". Május 5. Gotthárd napja. Az e napon vetendő uborkamagot ne szórjuk mezítláb, mert bolhás lesz a töve. Május 6. Babevő János napja. Remek idő a babvetésre, mert talán már nem fagy ki. A babszem kiválóan alkalmas babonáskodásra: „ha kiöntenek a körösztútra babot, kását, ha valaki arra rálép, azt úgy megroncsák, hogy elmehibás lesz", gyógyításra: „ha valakit megharapott a kutya, akkő felébe harapták a babot, a sebbe dugták azzal együtt gyógyult be a seb". Minden gazdaaszszony tudta ezt. Judika Mi