Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-17 / 13. szám

SZEKSZÁRDI 2005. ÁPRILIS 24. VASÁRNAP M „Amikor igazán jól érzem magam, hímezek" Rengeteg munkával jár. Akár egy délutánba is telik, esetleg egy napig is tarthat egy motívum hímzése. Ehhez a munkához kitartásra és szorgalomra van szükség. Mégis az orvosok szerint ez a legjobb idegnyugtató. Legtöbben nem is gondolnák, a hímzés ezenkívül kitűnő szemtorna, persze nem szabad a szemet túlságosan elfárasztani. Fejleszti a kézügyességet, a szépérzéket. Ahogy dr. Németh Pálné a Babits Mihály művelődési ház díszítőművész szakkörének vezetője mondja, a mai butikárukra tekintve, ez utóbbi rá is férne a fiatalokra. Sajnos, mifelénk ők nemigen érdeklődnek a hímzés iránt, pedig igaz nem azonnal, de sikerélményt is nyújt ez az elfoglaltság, sőt ezáltal nem csak művészi munkát hozhatnak létre, hanem egyben megtanulhatnak egy mesterséget is. A díszítőművész szakkör április 7-én ünnepelte negyvenéves születésnapját. A műj»lődési ház szintén jubilál, de Vcg „csak" harmincöt éves, ennyi ideje működik itt a szakkör tizenkettő-tizennégy fővel. Az első tagok közül sokan már nem élnek, jelenleg mindössze ketten-hárman vesznek részt a hímzőkör munkájában az indulás óta. ,Egyikük Bukovszky Amália. O is nyugdíjas már, mint a többiek mindannyian. Éppen a jellegzetes sárközi bíborvég mintát hímezi Holbein-öltéssel, amely úgy épül fel, mint falazásnál az egymásra rakott téglák. A tájegység jellegzetes színeit használja: vöröset, matt zöldet, óaranyat, acélkéket, a kontúrokhoz pedig sötétbarnát. E színeket másra cserélni nem lehet. Régebben nem volt egyszerű beszerezni a megfelelő fonalakat, többször előfordult, hogy külföldről rendelték meg ezeket. Kezdetben a Sárköz motívumkincsét dolgozták fel, később az ország más tájaira is kitekintettek. A szakkörben is így tesznek az asszonyok. - Amikor igazán jól érzem magam, hímezek hangzik el eközben. Igazán jó társaság alakult itt ki, odafigyelnek egymásra, számon tartják ki, merre jár, jó-e az egészsége, ha szükséges, segítenek egymáson. Dr. Németh Pálné a szakkör alapítója, mielőtt nyugdíjba ment, a díszítőművész-mozgalmat vezette a megyében. Korábban majdnem minden községben működött szakkör. Ma már a fiatalok nem szánnak időt erre az aprólékos munkára. Emellett a művelődési házak is szívesebben adnak teret olyan szakköröknek, eseményeknek, amelyek pénzt is hoznak. A hímzést megfizetni nem lehet. Az anyagár és a számos munkaóra díja, egy nem túl nagyméretű terítő esetében akár húszezer forint is lehet. A dísztőművészek tehát otthon őrzik munkáikat, a közönség pedig kiállításokon tekintheti meg a művészi darabokat. A szakkört kétszer ismerték el Kiváló Szakkör címmel, Gránátalma-díjat is kapott. Dr. Németh Pálné könyvet írt a sárközi hímzésekről Andrásfalvy Bertalannal. A mintákat ő tervezi a tagok számára a gyűjtött motívumokból. Először papírra rajzolja, majd átmásolja pauszra, a mintát átlyuggatják. Az így előkészített selyempapírt a szőttesre helyezik, és átdörzsölik oldott, festékes viasszal. A mintát ezután még pontosan meg kell rajzolni, mert a lyukakon keresztül nem kerül egyenletesen a vászonra. Mindezzel együtt a szakkörvezető úgy gondolja, az asszonyok nemigen tölthetnék idejüket ennél hasznosabban. Kovács Etelka Meghívó Jim Sanders Evangéliumot hirdet és imádkozik a betegekért 2005. április 24-én 15.00-tól az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola „E" épületében (Szent István tér 15-17.) A részvétel ingyenes! A Krisztus Szeretete Egyház szekszárdi istentiszteleti alkalmai: minden vasárnap 17.00 (Béla tér, Dózsa Gy. u. 1.), információ: 30/913-7333 Tv műsor a PAX tv-n minden csütörtökön 19 órától. Szekszárdi Hegyközségi Borverseny Champion-díjas az Esztebauer-pince Kadarka 2003., és a Liszt-pincészet Pinot Noir rosé 2004. bora A VI. Szekszárdi Hegyközségi Borversenyt március 24-én rendezték meg, melynek eredményeit nagy figyelemmel kísérte a történelmi borvidék borszerető közönsége és bortermelői. Az idei évben Champion-díjat két bor érdemelt ki: az Észterbauer-pince Kadarka 2003. és a Szekszárdi Rt. Liszt-pincészete Pinot Noir rosé 2004. borai. Nagy aranyat kapott: Vida Péter Kadarka 2003. és Cabernet Franc 2003., a Bodri pincészet Kadarka 2003. és Kékfrankos 2003., a Takler-pince Cabernet Sauvignon-Merlot 2002. és Merlot barrique 2002., Rochi László Kadarka 2003., a Szent Gaál-borászat Cabernet Franc barrique 2003., a Mészáros-Borház Kadarka 2003., a Tringa Kft. Cabernet Sauvignon 2003., a Vesztergombi-pince Cabernet Sauvignon barrique 2003., az Ótos Családi pince Kadarka 2003., a Márkvárt-pincészet cuvée 2002. bora. A bíráló bizottság ezenkívül 52 arany-, 79 ezüst- és 69 bronzérmet ítélt oda, 28 nevezett bort oklevéllel értékelték. „Az eszmék megkoptak" Hol tart Magyarország 15 évvel a rendszerváltás után? Erre a kérdésre fogalmazott választ a napokban Fodor Gábor az Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottságának alelnöke a Magyar Vállalkozói Szalon szekszárdi fórumán. * A felelet így kezdődött: rosszabb állapotban, mint akkor, mert azok az eszmék, amik a rendszerváltás idején hevítettek minket, mára megkoptak és kevesebb lelkesedést váltanak ki. Nagy erőt, sok energiát kellene arra fordítanunk, hogy visszaadjuk többek között a demokratikus rendbe, a demokráciába vetett hitet. Nem a törvényeink rosszak, hanem mi magunk nem tudunk felnőni a törvényekhez. Példával folytatta: az Alkotmánybíróság már hónapok óta működőképességének határán van. Három bírát kellene jelölni a Parlamentnek, s a parlamenti pártok nem képesek erre. Három párt egyetért abban, hogy két bírának személyéről megállapodtunk, s kettő bíró bármikor megválasztható lenne. A Fidesz viszont azt mondja, hogy csak három bírát hajlandó megválasztani. De több bölcsesség és méltóság kellene a politikai élet szereplőitől a köztársasági elnök jelöléséhez is. Az SZDSZ olyan elnököt szeretne, aki nem kötődik közvetlen a pártokhoz, mert az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök személyében testesíti meg a nemzet egységét. Az SZDSZ ügyvivője beszélt arról is, hogy pártjának is meg kell újulnia, hogy sikeresen szerepeljen a jövő évi választásokkor. Viszont a választási küzdelemben, s egyébként is a politikában, a másikat nem ellenségnek, hanem ellenfélnek kell tekinteni, akivel vitatkozni lehet, mert más nézeteket vall. Ma az ellenfelek véleménye, hogy a másik egy erkölcsi nulla, egy gazember, s amíg így indulnak a vitáknak, nagyon reménytelen annak kimenetele, hiszen az erkölcsi megsemmisítés a szándék, s nem az értelmes vita. A változtatás alapja pedig a példamutatás. - szl -