Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-03-27 / 10. szám

SZEKSZÁRDI a. VASÁRNAP 2005. MÁRCIUS 27. A Folimage stúdió szekszárdi alkotója Weisz Béla „színes" munkássága Franciaországban teljesedett ki A Garay János Gimnáziumban 1983-ban tett érettségi után azonnal elhelyezkedett Kecskeméten, a Pannónia Rajzfilmstúdió Műtermében. Weisz Béla máig afféle irigyelt és hiányzó fénykornak tartja ezt az időszakot, ami a hazai animációt tekintve valóban az is volt. Hiszen ekkoriban készült a ma is játszott Vizipók-csodapók sorozat, valamint a Magyar népmesék megannyi epizódja. A Szekszárdról induló fiatal már 1987-ben, 22 éves (!) korában megrendezhette első, másfél perces rövidfilmjét, mely A diktátor címet viselte. - Farkasházy Tivadar, a már akkor jól ismert humorista televíziós műsorában mutatkozhattam be ezzel az alkotással - idézte fel a tizennyolc évvel ezelőtti időszakot Weisz Béla, aki a Garay Napok vendégeként tartott előadást az alma mater falai között. Szerény művem azután meglehetős sikert aratott, hiszen az 1988-as filmfesztiválon saját kategóriájában közönségdíjas lett. Ezután máris újabb három hasonló alkotás következett, majd 1993ban egy sorozat öregbítette az akkor 28 éves Weisz Béla szakmai hírnevét. Nemcsak a rendezői, hanem forgatókönyvírói feladatokat is ellátta a Leo és Fred második szériájának elkészítésekor. Az oroszlán és az idomár vidám történetét a Magyar Televízió napjainkig többször bemutatta, időnként most is feltűnik valamelyik csatorna képernyőjén. Munkában és sikerekben, legalábbis a '90-es évek elejéig, nem is volt hiány. Ám utána megindult az egykor Európában is a legmagasabbb színvonalat jelentő hazai rajzfilmgyártás viharos gyorsaságú leépülése. Az állami támogatás megszűnése, a megrendelések nullára csökkenése számos alkotót arra kényszerített, hogy külföldön próbálkozzon a megélhetéssel. így tett a szekszárdi karikaturista is, aki meg sem állt Franciaországig. Ott tárt kaEvangélium A húsvét mindenkié Nem érthetjük meg önmagunkat anélkül, hogy ne gondolnánk a halálon túli életre. Legkevésbé sem közömbös azonban, hogy miként tesszük ezt. Aki elismeri, hogy megkerülhetetlen az emberlét halálon túli értelmére irányuló kérdés, annak számot kell adnia magának ezzel kapcsolatos gondolatairól, ha csak - lemondva az önálló ítéletalkotásról - nem akar áldozatul esni hamis ábrándoknak. Mit is jelent a halál utáni élet? Előszeretettel utasítják el a feltámadás, az örökélet gondolatát azok, akik számára a lét terhes és nehéz, akik kevés örömet találtak az életben. Ugyanakkor az életet jól kihasználók, azt élvezők is szívesen lemondanak a halálon túli élet lehetőségéről, mert tartanak attól, az ottani létrend nem biztosítja számukra azokat az előnyöket, támpontokat, melyek számukra itt adottak. Az egyiptomiak az elhunyt melle éppen azért temették el fegyverét, valamennyi pénzt és élelmet, hogy a túlvilági életben ne legyen kiszolgáltatott, ne kerüljön hátrányba. Á halhatatlanság görög gondolata az üres, változatlan lét örökkévalóságát jelentette. Ez riasztó azok számára, akik tudják: a tétlenség, a változatlanság nélkülözi a reménység minden csíráját. A Biblia teljesen más szempontból világítja meg ezt a kérdéskört. A feltámadáshit az ember legmélyebb vágyára ad feleletet, vagyis Isten képes az embert halála után rendkívüli módon megújítani. „ Test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot... mindnyájan el fogunk változni." (I.Kor.l5:50-51) Ez a reménység a keresztyén ember számára nem a bizonytalan jövőt jelenti. Az utat ugyanis már megnyitotta Jézus Krisztus feltámadása, azaz Jézusnak az a valósága, mellyel a keresztre feszítés katasztrófája után a tanítványok találkoztak. Ha egyek vagyunk Jézussal, már most bizonyosak lehetünk abban, hogy egykor mi is részesülni fogunk a feltámadásával beköszöntő új valóságban. Vasadi Teodor baptista lelkész rokkal fogadták, mint a rangot jelentő magyar iskola egyik képviselőjét. Helyzetét az is megkönnyítette, hogy éppen ekkor nyert egy ösztöndíjat az említett országba. - Ennek az ösztöndíjnak köszönhetően rendezhettem meg Valence-ben, az ottani Folimage stúdióban a Kecskeméti özvegy rendkívüli története címú filmemet. Ez a stúdió a szakemberek szerint Európa egyik vezető alkotóműhelye, talán nem véletlen, hogy éppen egy itteni kollégám nyert 2001-ben Los Angelesben Oscar-díjat, a rajzfilmek mezőnyében. Mindent összegezve, egy komoly presztízsű cégről van szó. Ezek után bizonyára érthető, hogy Weisz Béla miért is érzi meglehetősen jól magát Valenceben, mely város immár második otthona lett. Jelenleg egyébként már nem is rajzfilmrendezőként, hanem úgynevezett mozdulattervezőként vesz részt az egész estés rajzfilmjeinek gyártásában. Idén februárban éppen Szekszárdon, a mozi kistermében láthatott egy ilyen Folimage proNév: Weisz Béla Születési hely és idő: Szekszárd, 1965. március 27. Iskolai végzettsége: Informatikai főiskola Foglalkozása: rajzfdmrendezö, karikaturista Legnagyobb sikerei: Annecy, Nemzetközi Animációs Fesztivál, a legjobb rövidfilm terv díja (1991); III. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíja (1993) Legfrissebb karikatúradíjai: VII. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál - a külügyminisztérium díja (2003); Az Unió meg a nők karikatúrapályázat - III. díj (2003); Városi Polgármesterek Találkozója - Szarvas város különdíja (2003). dukciót a közönség, Özönvíz címmel. - Valence-ban nagyon jól érzem magam, mert hasonló gondolkodású emberek között vagyok. Többségük nem is francia, hanem más náció képviselője, közös csapatunk tehát rendkívül színes. Nem megrendelésre, hanem magunknak dolgozunk, tehát szabadon érvényesülhet kreativitásunk. Ezt Magyarországon, bármennyire is szeretném, már nem tudnám megvalósítani, hiszen itt az animátorok mindegyike bérmunkára kap megrendelést. Tehát semmiféle beleszólása nincs abba, j hogy milyen le-' gyen végül is egyegy karakter. A rajzfilmes a szoros francia kapcsolat ellenére sem vágta el a szülővárosába kapaszkodó gyökereket. Hivatalosan jelenleg is Szekszárdon él, s néha megfordul a fejében: talán nem ártana egy saját cég Franciaországban. Ám ez egyelőre a tervezgetés, hiszen, mint mondja, még mindig fiatalnak érzi magát ilyen sorsdöntő lépés megtételéhez. -diHúsvét ünnepén... A Remete kápolnánál nagypénteken délelőtt fél 10 órakor egy szabadtéri Keresztúti ájtatatosság lesz. Húsvét vigíliájának megünneplése a belvá-^ rosi és az újvárosi templomban nagyszombaton, este 8 órakor kezdődik. A* feltámadási körmenet az újvárosi templomban húsvétvasárnap a reggel fél 8 órai szentmise után, a belvárosi templomban a 9 órás szentmise után. Mindenkit sok szeretettel várunk a közös allelujázásra. Görögkatolikus Szentliturgia (szentmise) lesz a belvárosi templomban április 2-án, szombaton, este 7 órakor. Tartja: Bodogán László pécsi patróchus. Hajolj közelebb! Ötéves a Szekszárdi Nőegylet Egyesület Ötödik születésnapját ünnepli idén április 6-án a Szekszárdi Nőegylet Egyesület. Az évfordulóra rajzpályázatot írtak ki szekszárdi általános iskolásoknak „Hajolj közelebb" címmel és olyan munkákat vártak, amelyek a szeretetről, a segítségnyújtásról szólnak. A rajzpályázat eredményhirdetését április 6-án, szerdán, délután 14.30-kor tartják a Szekszárdi Garay János Gimnázium dísztermében. Ez alkalommal műsorral egybekötött ünnepi megemlékezésre is sor kerül. A Szekszárdi Nőegylet Egyesület célja a gyermekek és az ifjúság családcentrikus nevelésének támogatása, a fogyatékkal élők nyári táboroztatásának segítése, a Családok Átmeneti Otthona lakóinak támogatása, s minden esztendőben a Garay gimnázium egy tehetséges, ám hátrányos helyzetű diákja a nőegylet pályázatán nyert összeg segítségével nyelvi, szakmai táborban vehet részt itthon vagy külföldön. A rajzpályázat díjnyertes alkotásai május 6-ig tekinthetők meg a Belvárosi Galériában, a Gyermekkönyvtárban, valamint a TolnaArt honlapján.