Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-03-20 / 9. szám

- Egyáltalán mi ösztönzi arra a kutatót, hogy éppen Vietnamba menjen és nem máshol, mint a brú törzsnél kvártélyozza be magát? - Ennek vannak szakmai-tudományos, de emberi és véletlenszerű előzményei is. Engem mindig is az Európán kívüli népek érdekeltek, ezért fordultam DélkeletÁzsia, illetve Óceánia felé. Sikerült már eljutnom a pápuák, illetve az ausztrál őslakók közé is. Vietnam úgy jött a képbe, hogy az MTA Néprajzi Kutató Intézetének ezzel az országgal volt együttműködési programja. Az intézmény engem küldött ki terepmunkára. A helyszínen pedig egy olyan törzset szerettünk volna kiválasztani, mely még viszonylag érintetlen a civilizációtól. Ezért döntöttünk a brúk közössége mellett. Dr. Vargyas Gábor - Milyen törzset képzeljünk magunk elé? Az itt élő emberek ágyékkötőt viselnek fejüket tollak díszítik? - Elméletileg lehetne így is. A forró éghajlat miatt nem kell sok ruha, s ez a törzs mintegy harminc éve valóban csak az ágyékkötőt ismerte. De azért manapság, legalábbis este, ha lehűl a levegő, kiskabátot és takarót is használnak, sőt, gyakorlatilag általánossá vált az európai jellegű rövidnadrág. - Mi nehezítette meg a beilleszkedést, már ha egyáltalán ilyesmi gondként felmerült? - Minden együtt okozott némi nehézséget. Először is meg kellett tanulnom egy írásban még nem rögzített nyelvet. Ezért mondhatom el magamról, hogy európai kutatóként egyedül beszélem a brú nyelvet. De ez szükségszerű velejárója volt a munkámnak. Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Szekszárdi Fiókja Szekszárd, Kossuth L. u. 13-15. Telefon: 74/529-203, 529-209, 529-206 Kamata: évi 14% (THM: 20,88-24,50%) FutamiiISaBIHBB^ Igénybe vehető végösszeg: 50 000-200 000 Ft-ig Egyszeri kezelési költség 2% Hitelbírálati díj: 1000 Ft 2005. Május 31-íg I Q) } Lakossági folyószámlával rendelkező wemujm* ügyfeleink részére 2% kedvezményt ^biztosítunk, így a kamatláb évi 12%(THM: 18,46-22,05%) Yao prong, azaz ünnep a segítő szellem tiszteletére. Ezt a címet viselte az az alkotás, melyet Vargyas Gábor készített a brúk földjén. A film egy 24 órás sámánszertartást mutat be az érdeklődőknek Amúgy a maláriától a más trópusi betegségeken át a tigrisig mindenféle veszéllyel szembe kellett néznem. Mégsem ez jelentette a legnagyobb gondot, hanem az egyedüllét, a távollét a feleségemtől és két kisgyerekemtől. És persze rámtelepült a magánszféra hiányának mindennapos súlya is: hiszen egy ottani családnál laktam egy kunyhóban, egy légtérben, örökös füstben, hiszen nyílt tűzön történt a főzés. Sehova nem lehett viszavonulni egy pillanatra sem. Mit számított ehhez képest néhány vérszívó pióca, avagy mérgeskígyó közelsége... - Milyenek a brú emberek? - Ugyanolyanok, mint mi. Vannak köztük kedvesek és gorombák, dolgosak és lusták, becsületesek és hazudósak. Az érintetlen, nemes bennszülött az európai ember vágyálmait fejezi ki, de ez mítosz, a valóságban ez nem létezik. -Nem volt előítéletük a messziről érkezett fehér emberrel szemben? - Vietnam már régóta ismeri a fehér embert és annak technológiáját, illetve annak legrosszabbját a háborúk révén. Érdekes módon nem az idősek, hanem a fiatalok jelentik azt a réteget, melynek képviselői még - illetve már nem láttak fehér embert. Valójában tehát a fiatalok számára jelentettem némi meglepetést. Az idősebbek számára meg azért, mert jött valahonnan Európából valaki, aki megtanult a nyelvükön, velük együtt él és dolgozik, sőt, még a kultúrájuk iránt is élénken érdeklődik. - Miképp élnek meg a dzsungelben, illetve annak letarolt és megművelt szélén? - Lényegesen nehezebben, mint mi. A megértéshez képzeljük magunk elé a több mint fél évszázaddal ezelőtti, önellátó magyarországi faluközösségeket. A brúk alapvetően rizstermesztéssel foglalkoznak, ezt a terményt fogyasztják. Étrendjüket vadászattal és gyűjtögetéssel egészítik ki. -Ezt valójában a brúktól kellene megkérdezni, de miután ők Vietnamban élnek így csakis önhöz fordulhatok: véleménye szerint milyen kép alakult ki bennük önről, erről a különös kutatóról, akiről nem lehet tudni, hogy mit is keres ott, a világ végén? - Valóban, ők nem nagyon értet-á ték, hogy miért is vagyok ott. S tényleg ők lennének a megmondhatói, hogy milyen képet őriznek rólam, bár azért rendelkezem némi visszajelzéssel. Számomra óriási megelégedettséget okozott az, hogy már jóval hazatértem után kaptam egy levelet egy holland kollégától. Ebben levélben a kolléga megírta, hogy a brú törzsnél tett látogatásakor gyakorta hallotta: a brúk felsőfokban beszéltek egy európai kutatóról. Mint kiderült, ez a kutató én voltam. Ha valamire, akkor erre nagyon büszke vagyok. - di -' Alkotások a kórházban Az ART'999 Tolna Megyei Képző és Iparművészeti Egyesület kiállítása nyílik március 22-én, kedden, 16 órakor a Balassa János Kórház folyósógalériáján. A tárlatot Muth Lajos főigazgató ajánlja a művészetbarátok figyelmébe, közreműködik Németh Judit versmondó és Nagy Zsuzsi gimnáziumi tanuló énekel. Az alkotások április 20-ig tekinthetők meg naponta 8-15 óráig a Béri Balogh u. 5-7. szám alatti, megközelíthető a szülészet Wesselényi utcai portája felől. SZEKSZÁRDI fá 'VASA

RMAP 2005. MÁRCIUS 20. Az egyetlen európai, aki beszél brú nyelven Dr. Vargyas Gáborról ma is elismeréssel beszél a vietnami törzs Hangzása után akárha valamelyik modern meséből lépne elénk a brú törzs: ám ez a közösség valóságosan létezik, igaz, meglehetősen távol tőlünk, valahol Vietnam középső vidékén. A mintegy nyolcvanmilliós délkelet-ázsiai országban negyven-negyvenöt különböző kultúra létezik a döntő többség, a mintegy 78 millió főt számláló vietnamiak mellett. Ezek egyike a brú törzs, melynek tagjai között dr. Vargyas Gábor kultúrantropológus összesen másfél évet töltött. Kalandjairól nemrég Szekszárdon, a Garay Gimnáziumban tartott élménybeszámolót, a Garay Napok keretében. V