Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

4 , SZEKSZÁRDI MSARNAP 2004. FEBRUÁR 29. Tolnai Népújság Nyilatkozatok az átvilágítás után A szakma véleményez, a képviselő-testület dönt Napi egyeztetések arról, milyen legyen az óvodai és iskolai ellátás Szekszárdon Az óvodák további, ésszerűbb és takarékosabb működésében közeled­tek egymáshoz az álláspontok, hiszen a gyermekek csökkenő száma ezt indokolja. Hogy miként szervezik át az általános iskolákat, azt ma még senki sem tudja megmondani. Mint Sebestyénné Miklós Julianna, a pol­gármesteri hivatal mű­velődési irodavezetője kérdésünkre elmondta, az intézmények vezetői megkapták az átvilágító CCA Rt. teljes anyagát, majd ezt követően egy prezentáción is megis­merkedtek a megállapí­tásokkal. Utána csoportonként, többször is találkoztak, abból a cél­ból, hogy közösen keressék a meg­oldásokat, illetve javaslatok szüles­senek, hogy miként tudnának taka­rékoskodni. Mint minden évben, az idén is megkezdődtek a költségvetési tár­gyalások. A 2000-ben elkészített közoktatási feladatellátási intézke­dési tervet január 30-ig felül kell vizsgálni. Maga a felülvizsgálati el­járás egybe esett az átvilágítási anyag érkezésével. Mint annak idején beszámoltunk róla, tavaly tavasszal készült egy külső szakmai vizsgálati anyag a szekszárdi oktatásról és annak fi­nanszírozásáról. A hivatal és az in­tézményvezetők mindkét anyagból megpróbálták kiemelni a közös vo­násokat. Az óvodáknál kiderült, hogy a gyermeklétszám változása miatt 2008-ig várhatóan hány óvodásról kell gondoskodni. Az átvilágító cég szóvá tette, hogy a város túlságo­san sok, úgynevezett nem kötele­ző, vagyis önként vállalt feladatot lát el. Ugyanakkor a kötelezően el­látandó feladatról értelmezési elté­rések vannak. A szülőknek valóban kötelezettségük, hogy a gyerek öt­éves korában legalább négy órában igénybe vegye az óvodai iskolára előkészítő foglalkozást. Amely szü­lő ezt nem teszi, kötelezhető rá. Az óvodába pedig fel kell venni mind­azokat, akiket a gyámhatóság egész napos óvodai ellátásra köte­lez. Az önkormányzati törvény pedig minden település - tehát nemcsak város vagy megyei jogú város - szá­mára kötelezővé teszi az óvodai és általános iskolai ellátást. Azt nem határozza meg a törvény, hogy csak iskola-előkészítést köteles nyújtani. Az ellátás módjáról és mértékéről az önkormányzatok dönthetnek. Az is igaz, hogy ehhez nem feltétlenül kel! in­tézményt fenntartani. Már jelenleg is vannak óvodai közoktatási meg­állapodások. A számok azt mutat­ják, hogy az óvodákban Szekszárdon 2008-ig mintegy 900 férőhelyet kell biztosítani. Kibontakozóban van az egyetértés abban, hogy mind a négy óvoda megmaradjon, de az I­es óvodához tartozó telephelyek számát eggyel csökkentik. A Rákó­czi utcai óvodából a két csoport át­mehet a Kadarka utcába és ez az épület is nélkülözhető. A költözni kénytelen csoportok számára biz­tosítani lehet, hogy a csoportok együtt maradhassanak. A szép, új, jól felszerelt szőlőhelyi óvodával pedig azt tervezik, hogy felkínálják működtetésre. Valószínűsíthető, hogy ott egy vállalkozó orvosi ren­delőt is létre lehet hozni. A hármas óvodát illetően tárgyalások folynak a német kisebbségi önkormányzat­tal arról, hogy azt átvennék. Ha a kórházi óvoda két csoporttal bővül­ne, az lehetővé teszi a Kecskés Fe­renc utcai épület felszabadítását is. Sebestyénné Miklós Julianna ki­emelte a CCA anyagának azt a mondatát, hogy amit ők anyagi szempontból ésszerűnek találnak, azt szakmai szempontból is véle­ményeztetni szükséges. Megnéz­ték: mi az a szakmai minimum, amit fogyó anyagi erők mellett is biztosítani szükséges. Más kérdés, hogy ezt a szakmai minimumot a döntéshozók figyelembe tudják-e venni. A döntés felelőssége min­denképpen a képviselő-testületé. Szakmai minimum, hogy az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvoda­pedagógusnak jelen kell lennie, s a kétórás átfedési időt is biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy csoporton­ként két óvodapedagógus és egy dajka a követelmény. Szükséges ezenkívül óvodavezető. A személy­re szóló fejlesztést legfeljebb majd az átfedési időben lehet biztosítani. A középiskolákról a már említett szakmai anyag azt mondja, hogy a tanulólétszám országos átlag felet­ti, a finanszírozottság pedig az alatt van. Az iskolák, csoportok feltöl­töttsége tovább nem növelhető, intézmények profiljai pedig piaclJ^P pesek. Beiskolázási gondok nincse­nek, többszörös a túljelentkezés. Kizárólag anyagi megfontolásból, a be nem töltött állások béréből lehet visszafogni. Se nem gazdag, se nem buta Egy százalék megtakarítás, harmincmillió forint Most már évről évre hat-hétszázmillió forint rendkívüli, például városi ingatlanok eladásából származó bevétel kellene ahhoz, hogy az intéz­ményrendszerben és a működésben ne történ­jen semmi változás - mondta a gazdasági alpol­gármester. Változtatni tehát elkerülhetetlen. Németh Zoltán Szekszárd alpol­gármestere azzal kezdte a beszél­getést, hogy népszerűtlen mindig a gondokról beszélni, mert az embe­rek nem kedvelik a rossz hírek ho­zóját, s tőle mindig a város gazdál­kodásának állapotáról érdeklőd­nek. Ma már mindenki előtt is­mert, hogy a város magas színvo­nalú intézményrendszerének fenn­tartására évek óta nincs elég pénz. Különösen igaz ez az intézmény­rendszer azon elemeire, ahol az el­látottak száma évről évre csökken. A szociális ellátás bőviilt ugyan, a költségei is nőttek, de a rászoruló ellátottak száma is növekedett. Az óvodás és iskolás gyerekek száma viszont az elmúlt tíz évben folya­matosan csökkent, a következő né­hány évben pedig újabb ötszázzal csökken a városban. - Az a város, amely ugyanakkora intézményrendszert tart fenn ezer-ezerötszázzal kevesebb ellá­tottra, az vagy nagyon gazdag vagy nagyon buta - fogalmazott az al­polgármester. A közgyűlés a sokszínű és szín­vonalas intézményrendszer fenn­tartását hosszú ideig olyan érték­nek tekintette, amelyből nem enge­dett a normatív állami támogatások csökkenése mellett, még áldozatok árán sem. Előbb hiteleket vettek fel, majd kezdték eladogatni a vá­ros ingatlanjait. Közben a lyuk a bevételek és kiadások között egyre nagyobb lett. Mindennek az lett a következménye, hogy mintegy egy­milliárd forintnyi adósság halmo­zódott fel az előző években, és köz­ben fogyott a város piacképes va­gyona is. Most már évről évre hat-hétszáz­millió forint rendkívüli, például vá­rosi ingatlanok eladásából szárma­zó bevétel kellene ahhoz, hogy az intézményrendszerben és a műkö­désben ne történjen semmi válto­zás. Az új önkormányzat első ülé­sei egyikén szembenézett a hely­zettel, s meghirdette a város műkö­désének teljes körű szakértői átvi­lágítását. A kötelező közbeszerzési eljárás és a munka elvégzése egy évig tartott. A részletes, alapos anyagot a helyi szakértők elemez­ték. Ujabb közel fél év szükséges a döntések meghozatalára és az in­tézkedések bevezetésére. Az intéz­kedéseket úgy szeretnék meghoz­ni, hogy ne romoljon az ellátás színvonala, azt ugyanis megőrizni vagy javítani akarják, de vizsgálják, hogy mik azok a lehetőségek, hogy ez a jelenleginél ésszerűbben és ol­csóbban valósuljon meg. - Nem gondoljuk, hogy azon kell takarékoskodni, hány óvónő, peda­gógus neveli, tanítja gyerekeinket a városban. Sokkal inkább az intéz­ményeket kiszolgáló logisztikában lehet komoly tartalék. Meg vizsgálni például a konyhák ü^^ meltetését, az intézmények takarí­tását, karbantartását, könyvelését. Ezeket a feladatokat akár meghir­detve, akár saját gazdasági társaság keretében biztosan el lehet végez­tetni a jelenleginél olcsóbban. Ta­lán kevesen tudják, de intézménye­inkben negyven karbantartó, hat­vannál több gazdaságis és könyve­lő, valamint közel száz takarító dolgozik. A logisztika piaci átszer­vezésében akár százmilliós megta­karítást látunk évente. Az is ol­csóbb lehet, ha a húsz intézmény beszerzéseit a jövőben együtt inté­zik. Az egész városi intézmény­rendszer fenntartása több mint há­rommilliárd forintba kerül, ami azt jelenti, hogy itt egyszázalékos megtakarítás is harmincmillió fo­rint. Azt a munkát, amit elkezdett a koalíció, a negyedik év végén lehet majd megítélni, s akkor lehet meg­kérdezni, hogy amit ígértek, abból mit valósítottak meg. Talán még

Next

/
Thumbnails
Contents