Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

2004. FEBRUÁR 22. , SZEKSZÁRDI vasarnap MELLÉKLET M • 56. sz. tehermentesítő út (Pollack M. u., Tartsay Vilmos u.) - B IV. b. C. • 5112. sz. Szekszárd-tolnai ök. út (Palánki út) ­B IV. b. C. • 5113. sz. Szekszárd-várdombi ök. út (Damja­nich u.) - B IV. b. C. • Hunyadi u. - B IV. b. D. • Keselyűsi út - B IV. b. C. Tervezett főutak: • az M6 autópálya csomópontjának (1. változat­ban) városi kapcsolata belterületen - B IV. b. C. • az 56. sz. tehermentesítő út déli irányú folytatá­sa - B IV. b. C. Meglévő gyűjtőutak: B V. c. D. - Zrínyi u., Mészáros Lázár u., Holub Jó­zsef u. Bencze Ferenc u. Kapisztrán u. Nyár u. Má­tyás kir. u. a vasúton belül, Kadarka u., Parászta u„ Szt. László u., Flórián u., Garay tér, Bezérédj u., Mé­rey u„ Körösi Cs. S. ti., Ujfalussy I. u„ Zöldkert u„ Bartina u„ Remete u„ Kerekhegy u., Tolnai Lajos u., Babits M. u., Puskás Tivadar u., Munkácsy M. u., Alisca u., Május 1. u., Csatári u., Sárköz u„ Csap u., Otthon u„ Árnyas u., Kecskés F. u., Wesselényi u., ^tövetség u. BV. c. C. - Sport u., Mátyás kir. u. a vasúton kívül, Tervezett gyűjtőutak: B V. c. D. - Felső városi gyűjtőút, Bencze Ferenc ut­ca déli folytatása, Parásztai-Séd melletti új gyűjtőút, Epreskert utca folytatása, Sárvíz utca folytatása, Szilfa körüli terület gyűjtőútjai. Hol legyen az autópálya-kapcsolat? A rendezési tervvel kapcsolatban felmerült annak kérdése, hogy meg kell oldani a város keleti irányú kiilső kapcsolatának rendezését a tervezett M6-os autópályával, amelynek csomópontja lesz a Kese­lyűsi útvonalán. A Megyei Területfejlesztési Terv szerint az autó­pálya csomópont a Keselyűsi úton lesz. A követke­zőkben vizsgáljuk ennek a változatnak a következ­ményeit és felvetjük más autópálya-csomópont vál­tozatok lehetőségét is. Keselyűsi úti autópálya-kapcsolat Ennek a változatnak a hatására megnövekszik a for­^bom a Keselyűsi út vonalában. Ez a forgalom érin­Keselyűsi út-Pollack Mihály utca vasúti átjáróval egybekötött csomópontját, ami már a jelenlegi álla­potban is túlterhelt. Ezért vált szükségessé a csomópont felülvizsgála­ta. Több lehetséges változatot megvizsgáltunk. Ezek a változatok a következők: • Keselyűsi út felüljárón való átvezetése • Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése 1. A szekszárdi Sédnek a jelenlegi helyen, búj­tatóval való átvezetése 2. A szekszárdi Séd elterelése a városközpont irányába 3. A szekszárdi Séd elterelése a városhatár irá­nyába • A Pollack Mihály utca felüljárón való átvezetése • Szintbeli keresztezés megtartása Keselyűsi út felüljárón való átvezetése A felüljárónak a vasút és a Pollack Mihály utcát kell áthidalni. A vasútnál 7 méteres, a közútnál 4,5 mé­teres űrszelvényt kell biztosítani. Ehhez még hozzá­jön a felüljáró szerkezeti vastagsága, így a közút fe­lett a felüljáró pályaszintje kb. 6 méter a vasút felett kb. 8 méter. A megengedett maximális lejtése az út­nak a felüljárón 5%. A lekerekítő íveket is figyelem­be véve a felüljáró a vasút két oldalán 200-200 mé­ter. Ez érinti a Sport utca és a Toldi utca vonalát, ahol a balra kanyarodásokat nem lehetne megadni. Ez csak a Mészáros Lázár utca és a Pollack Mihály utca csomópontjában kialakított visszafordító sávokkal lehetséges. További probléma ezzel a változattal kapcsolatban, hogy a Hunyadi utca vonalán található lakóházak és a szakközépiskola előtt a felüljáró kb. 3 méter ma­gasságban haladna. Ez a Hunyadi utcán a középis­kolát és három társasházat érintene. Szintén érintené a felüljáró elvágó hatása az említett 200 m-es szakaszon a Keselyűsi úton található ipar­telepek kihajtóit, mert a balra kanyarodások itt is megszűnnének. A felüljáró és a mellette húzódó szervizutak helyigé­nye következtében a szakközépiskola telkéből mintegy 6 m széles sávot ki kellene sajátítani. Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése 1. A szekszárdi Sédnek a jelenlegi helyen, bújtatóval való átvezetése A másik külön szintű átvezetési mód a Keselyűsi út aluljáróban való átvezetése. Az aluljáró esetén csak a közúti űrszelvényt kell biztosítani, ezért rövidebb úton elérhetjük a jelenle­gi pályaszintet. A Toldi utcából és a Sport utcából való balra ka­nyarodás ebben a változatban sem lehetséges. Az aluljáró kialakításának legkényesebb pontja a szekszárdi Séd átvezetése. Az aluljáró keresztül megy a patak jelenlegi medrén ezért szükséges a pa­taknak valami módon való átvezetése. Az egyik lehetséges változat a patak jelenlegi he­lyén történő átvezetése. Ez egy ún. bújtatóval lehet­séges, ami a patakot az aluljáró alatt átvezeti. Ennek a változatnak az egyik hátránya - ha egyál­talán biztosíthatók a patakmeder megfelelő lejtésvi­szonyai - a bújtató magas költségvonzata. A műsza­ki megvalósíthatóság vizsgálatához szükséges azon­ban pontos hidraulikai méretezés, és geodéziai fel­mérés amely a mostani munkánál nem áll rendelke­zésünkre. Az említett műszaki feltételek hiánya mű­szakilag meghiúsíthatja a változat megvalósítható­ságát. 2. A szekszárdi Séd elterelése a városközpont irányá­ba Az előző változattól csak annyiban különbözik, hogy a patak nem a jelenlegi helyén lenne átvezet­ve, hanem attól a városközpont irányába eltolva ad­dig a pontig, ahol már alig kell lebújtatni. Az átvezetés után a patak zárt mederben, az aluljá­ró melletti szervizutak alatt lenne elvezetve, majd a csomópont alatt térne vissza a jelenlegi medrébe. Az előző változathoz képesti előnye az, hogy a pata­kot magasabban lehetne átbújtatni az aluljáró alatt, ami a bújtató költségét csökkentené, viszont a patak számára egy új nyomvonalon kellene kialakítani egy zárt medret, aminek újabb költségvonzatai vannak. 3. A szekszárdi Séd elterelése a városhatár irányába Ebben a változatban a patak a buszmegállótól északra új mederbe kerülne. A Pollack Mihály utcát és a vasutat és a Sport utcát keresztezve a sportpá­lyák mellett fordulna déli irányba és az ipari terüle­ten keresztül jutna vissza a régi medrébe. Itt szintén zárt mederben kell vezetni a patakot. A Pollack Mihály utca felüljárón való átvezetése Ebben változatba a Pollack Mihály utca lenne külön szintben - hídon - átvezetve. Ez a változat megvalósíthatatlan, mert nem lehet biztosítani a buszmegálló épületei és a vasút épüle­tei között a szükséges keresztmetszeti szélességet. Szintbeli keresztezés megtartása A csomópont kapacitásának növelésére egy másik lehetséges megoldás a jelenlegi csomópont szintbe­li bővítése. Ennek módja, hogy a kanyarodó irányo­kat külön sávban kell elhelyezni. Szükség esetén a meglévő kanyarodó sávok hosszát meg kell növelni. Ennél a megoldásnál a patak további részeit kell le­fedni. Ebben az esetben a délkeleti ipari elkerülő utat és a vasút feletti külön szintű átvezetését az M6 autó­pályával egy időben kellene átadni. Ez a kapcsolat a Damjanich utcai felüljáró déli párjaként működne. A fenti gondolatmenet - miután több fórumon megvitatásra került - meggyőzte a városi döntésho­zókat, valamint a Közútkezelő Kht.-t arról, hogy mindenképpen vizsgálni kell más csomóponti elhe­lyezés lehetőségét is, sőt egyes vélemények szerint teljesen el kell vetni a Keselyűsi úti csomópont gon­dolatát. Csomópont az 5113. sz. úton Ha további csomópont helyszíneket keresünk, ak­kor számolni kell azzal, hogy a Keselyűsi úttól észa­kabbra nem telepíthetünk autópálya csomópontot, mert túl közel kerülne az M6-M9 csomóponthoz. Tehát déli irányba lehet keresni a csomópont helyét, aminek az első lehetséges kapcsolata a város útháló­zatával az iparterület déli határán elhaladva, a vas­utat külön szintben keresztezve, az alsóvárosi teme­tő fölött haladó Alkony utca és a tehermentesítő út csomópontjában van. Ebben az esetben (mint a többi változatban is) Szekszárd északi csomópontja a 6-os úton lenne, ahonnan a város a már most is megfelelő kapacitás­sal kialakított északi bevezetésen keresztül lenne el­érhető, és lenne egy keleti csomópont, ahonnan a városközpont déli szélének a magasságában érkez­nénk a városba. A hálózati kapcsolatok még ezentúl épülnek majd ki, tehát nincsenek kötöttségeink, sem kapacitás, sem nyomvonal tekintetében. Csomópont a vasút és az M6 autópálya keresztezé­sénél, Őcsény határában Ez a változat^szerkezetét tekintve az 1. változathoz hasonló, de Őcsény számára közvetlenebb autópá­lya kapcsolatot biztosít, viszont a Szekszárd déli vá­rosrészeiből az autópályán északra indulni kívánók számára kis kerülőt jelent. A mérlegelésnél figye­lembe kell venni, hogy a dél felé való tolás (már az 1. változatnál is) minden esetben csökkenti a keleti csomópontot igénybevevők számát, és növeli az északiét. Ez pedig némileg növeli a Belvárosból és a Felsővárosból is az északi autópálya csomópontot igénybevevők számarányát. Összegzés A következő gondolatsoron keresztül jutottunk el a javaslatunkhoz: • a jelenlegi tervek szerint a Keselyűsi úton lenne az M6 autópálya csomópontja, • a Keselyűsi úton építendő felüljáró megoldja az érintett csomópont kapacitásproblémáját, viszont beönti a forgalmat az egyébként csillapítani szán­dékozott városközpontba, ezért a legkevésbé ja­vasolható ez a változat, • az előbbiekből logikusan következnek az olyan változatok, amelyek szerint ne a Keselyűsi úton, hanem attól délre legyen a szekszárdi keleti cso­mópont, • ezt a megoldást tartalmazza az 1. és 2. helyszín­rajzi kialakítás, amelyek közül - a szekszárdi for­galom északi orientációját figyelembe véve - elő­nyösebb az 5113. sz. úton lévő csomópont, mint a vasút melletti, mert á Belvárosból és a Felsőváros­ból valamivel több közlekedő fogja használni a csomópontot. 2.2 Vasúti hálózat Szekszárd a Rétszilas-bátaszéki egyvágányú, nem villamosított B1 kategóriájú egyéb fővonal mellett

Next

/
Thumbnails
Contents