Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 22. W 3M

JU6HKI/I YA§4RN4P MELLÉKLET M Szekszárd és környéke közlekedési kapcsolatai, fejlesztési elképzelések 1. A TELEPÜLÉSKÖRNYÉK KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAI 1.1 A jelenlegi úthálózat Szekszárd a 6. sz. Budapest-Pécs-barcsi főút (K III. A) mellett fekszik, 144 km-re Budapesttől, és 62 km-re a szomszédos megyeszékhelytől, Pécstől. A 6. sz. út kiépítettsége már évek óta nincs összhangban a rajta bonyolódó nagy forgalommal. Az út tervezett fejlesztése azonban csak az elkövetkezendő évtized folyamán válhat realitássá. A kapcsolat színvonala tehát mindkét irányban elmarad az elvárhatótól. Budapestről a menetidő mintegy 2,5-3 óra napszaktól és forgalomtól függően. Szekszárd közeléből indul a 63. sz. Szekszárd-székesfehérvári főút (K IV. A). Ez az út a Dunántúlnak egy jelentős részét tárja fel, azonban «

den közbeeső település központján áthalad. Elilő szakaszok híján az eljutási sebesség viszony„ ilacsony. Hasonló a helyzet a 65. sz. Szekszárd-tamási-siófoki főút (K IV. A), esetében is. A város északi határánál indul, végighalad a város belsejében, és déli irányba Bátaszék és Mohács felé képez főúti kapcsolatot az 56. sz. Szekszárd-mohácsi főút (K IV. A). A 6. sz. főúttal párhuzamosan - mintegy azt tehermentesítve - halad az 5112. sz. Dunaszentgyörgy-szekszárdi összekötő út (K V. A). A településtől délre eső kisebb falvakat fűzi fel az 5113. sz. Szekszárd-Decs-várdombi öszszekötő út (K V. A), amelyből Őcsény belterületén indul ki és az 56. sz. úthoz csatlakozik az 5114. sz. őcsényszőlőhegyi összekötő út (K V. A). A Szekszárdtól keletre lévő Keselyűs az 51369. sz. Keselyűsi bekötő úton (K V. A) csatlakozik a megyeszékhelyhez. 1.2 A folyamatban lévő és a tervezett úthálózati fejlesztések Amennyire hátrányos helyzetben van a közlekedési kapcsolatait illetően Szekszárd jelenleg, annyira •

atóak a már megkezdett és feltehetően tovább tatódó, várható fejlesztések. Megépült Szekszárdtól északra az új Duna-híd és az ahhoz csatlakozó M9 gyorsforgalmú út egy szakasza, amely a távlatban Szeged, illetve Kaposvár felé magas színvonalú kapcsolatot fog jelenteni. Előkészítés alatt van a M6 gyorsforgalmi út tervezése. Előreláthatólag a Budapest-Dunaújváros közötti szakasz épül meg először (kb. 2006.), utána kerül sor a Szekszárdot is érintő szakasz építésére. A M6 gyorsforgalmi út Szekszárdot keletről fogja elkerülni és keleti irányból bekötése lesz Pécsre. Az elágazásnál kiválik belőle az M56 gyorsforgalmi út, amely déli irányban a Dunával párhuzamosan haladva éri el az országhatárt. A M6-M56 sz. gyorsforgalmi út egyben a V/C jelű Helsinki folyosó, s mint ilyen, az európai észak-déli forgalmi rendszer részét képezi. Érzékelhető, hogy a fenti rendkívül nagy léptékű útfejlesztések után Szekszárd egészen más pozíciót fog elfoglalni Magyarország településstruktúrájában. A város úthálózata több csomóponton keresztül kapcsolódik a gyorsforgalmi hálózathoz: • északon az M9 és a 6. sz. főút és • az M6 és a 6. sz. főút, • keleten pedig az M6 és a Keselyűsi út vagy attól kissé délebbre az általunk javasolt új helyen - az őcsényi út csomópontjában. 2. SZEKSZÁRD KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA 2.1 Úthálózat Szekszárd észak-déli tengelyét képezi a volt 56 sz. Szekszárd-mohácsi főút, amely 2004, januárja óta önkormányzati kezelésbe került át. Az út a település központján halad át, és ezért jelentős gátja a településközpont fejlesztésének. Azzal, hogy a Tehermentesítő úton több javító jellegű beruházás (a Damjanich felüljáró összekötő ágai, a Hunyadi utcai csomópont) megépült, megteremtődött a lehetősége, hogy az 56-os út számára ez az útvonal legyen kijelölve (2004. január óta új ez az 56 sz. Szekszárd-mohácsi főút). További fejlesztésként várható az út északi irányú - a deltáig történő - továbbépítése. Ezzel elérhető közelségbe kerül egy kiterjedtebb gyalogos városközpont kialakításának, illetve továbbfejlesztésének a lehetősége. A keresztirányú útkapcsolatok legfontosabb eleme a Keselyűsi út-Garay tér-Béla tér-Bartina utca. Ez az út a nyugati lakóterületeket és a keleti iparterületet köti össze. Legjelentősebb csomópontja a városközpontban van, ahol keresztezi a Széchenyi utcát. Az említett kötöttségek ellenére az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a város úthálózata. Ezeknek a legjelentősebb eleme, hogy befejeződött a keleti tehermentesítő út építése. A közelmúltban fejeződött be a Pollack Mihály út, Keselyűsi út eltolt csomópontjának átalakítása, valamint az elkerülő út déli végén, az 56. úttal alkotott keresztezésnél korszerű körforgalmú csomópont épült. Várhatóan jelentős mértékben növeli a tehermentesítő út használhatóságát a Damjanich utcai felüljáró és a Pollack M. utca közötti - nemrég átadott - forgalmi kapcsolat. Ugyancsak a forgalom jobb eloszlását segíti a Munkácsy utca-Alisca utca korszerű kiépítése. Javaslataink az úthálózat fejlesztésére több vonatkozásúak: 1. Gyalogos felületek növelése a belvárosban 2. A meglévő hálózat korrekciója és kiegészítése 3. Korlátozott sebességű övezetek és néhány forgalomtechnikai beavatkozás 4. A hegyvidéki utak hálózatának kiegészítése a belterületen 5. A Szilfa alatti és fölötti területek fejlesztése 6. Külterületen, a szőlőhegyeken lévő úthálózat javítása Gyalogos felületek növelése a belvárosban Több változatban vizsgáltuk a gyalogos belváros fejlesztésének lehetőségét. A különböző lehetőségeket egyrészt forgalmi, másrészt az érintett területen vélhetően bekövetkező változások szempontjából értékeljük. Hangsúlyozzuk, hogy a szerkezeti terv keretei nem teszik lehetővé az egyes szempontok részletes vizsgálatát, mint pl. egy - valamennyi szempontot különböző súllyal figyelembe vevő - többkritériumos elemzés, amelynek segítségével - akár különböző prioritási sorrendeket is fölállítva - lehetne megvizsgálni, hogy melyik változat milyen áldozatokkal jár, másképpen fogalmazva átvitt értelemben és a valóságban „mi mennyibe kerül". Ilyen részletes vizsgálatra tehát most nem volt mód, de a végleges döntés meghozatala előtt célszerű lesz ezeket elvégezni. Azért is javasolható, mert a nem szakemberek számára is érzékelhetővé és átláthatóvá válnak az előnyök és a hátrányok. Amire ebben a fejezetben vállalkozni tudunk, az a forgalmi viszonyok vizsgálatán túl a közlekedéstervezésben és a városrendezésben tapasztalatot szerzett szakember vélemény alkotása az adott kérdésről. Fontos azt is tudni, hogy egy rendkívül sok szubjektív elemet hordozó problémával állunk szemben. Ami az egyik embernek előny, az a másiknak rosszabbodó körülményeket okoz. Ha lezárunk egy utcát, akkor az emberek egyik része örül, mert ott csökken a környezeti nyomás, szépül a terület, de a közlekedők másik részének ez úthosszabbodást jelent, esetleg sorban állást a lámpánál. Abban az utcában, ahol a kiszorított forgalom ezután fog haladni nő a környezeti ártalom, nő a balesetveszély, útszélesítés esetén csökken a gyalogos- és a zöldterület, esetleg elvesznek parkolók stb. Ezek látszólag magától értetődő dolgok, de a sokszor ellentétes hatások között megtalálni a legelfogadhatóbb arányt nehéz és nincsenek rá bevált receptek. A magas színvonalon megépített végeredmény mellett a lakosság megfelelő tájékoztatása és a „valamit valamiért" elv érvényesítése csökkentheti a hátrányok miatti esetleges ellenállást. Szekszárd úthálózati sajátosságából eredően azokra az utcákra, amelyeknek most a lezárásáról, illetve szűkítéséről (visszaépítés) beszélünk valójában továbbra is szüksége volna a forgalomnak, mégpedig körülbelül olyan kapacitással, mint amilyennel jelenleg rendelkezik. így mindenki ott haladhatna, ahol számára a már megszokott adottságok mellett a legpraktikusabb. Jelenleg nincsenek jelentős kényszerpályák, nem volt a város szerkezetében eddig nagyszabású korlátozás. Ha volna a városközpont helyén egy áthatolhatatlan objektum (pl. egy vár), akkor azt körül kellene járni. Ha ez a vár régen ott állna, akkor a környező hálózat folyamatosan úgy alakult volna, hogy a mindenkori igények alapján mindig körbe lehessen járni. A mostani helyzet az előbbi példával élve szintén egy várépítés, amely az eddigi legnagyobb kapacitású út közepére (vagy szélére) épül. Ha a közepére, akkor teljesen el kell kerülni, más utat keresni, ha a szélére, akkor mellette el lehet osonni, csak lassabban és kevesebben. Visszatérve a valós helyzethez:-Szekszárd esetében nem lehet abban bízni, hogy a tehermentesítő út minden forgalmat átvesz a Széchenyi utca vonaláról. Ekkorát csak azoknak érdemes kerülni, akik hosszú utat tesznek meg a városban észak-déli irányban és ebből viszonylag kis hányadot tesz ki az, hogy kimennek a tehermentesítő útra, majd visszajönnek a régi 56-os út közelébe. Ilyen egyrészt a városon átmenő forgalom, másrészt az a forgalom, amelyet kikényszerítiink a belső hálózatról (pl. teherforgalom vagy távolsági buszok), valamint mindenki más, akinek még megéri az úthosszabbodás, mert a belvároson való nehézkes áthaladásnál gyorsabban tud kívül eljutni az úticéljához. A forgalom jelentős része azonban a belvárosi részt keresi és ezek mindenképpen megjelennek a belső úthálózaton. A Széchenyi utca helyett az észak-déli irányú forgalom, a Hunyadi utca és Garay tér helyett pedig a kelet-nyugati irányú forgalom elsősorban a közvetlen közelben keres utat. A kis utcákat forgalomszervezéssel meg lehet óvni ettől a nyomástól, de az első elfogadhatóbb útra nagy mennyiségű forgalom terhelődik át. i