Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 22. VASÁRNAP MELLÉKLET S rül meghatározásra, mely részletezésével a tájrendezési alátámasztó munkarész foglalkozik. • Egyedi tájérték kataszterbe vonására szintén a tájrendezési alátámasztó munkarész tesz javaslatot. • A belterület zöldfelületi rendszerének megalkotása, mely a zöldfelületrendezési alátámasztó munka része. • Erdősávok tervezése: major, csatorna, út menti, mezővédő erdősáv telepítése. • Rekreációs területek kijelölése: Csörge-tó, Palánki-sziget, Bárányfok, Keselyűsi vadászház környéke. 8. A MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME 1. A terv célkitűzése, hogy meg kell őrizni a város történeti, kulturális hagyományait őrző jellegzetes városépítészeti karakterét. Ennek ércekében BA kialakult városrészek esetén a művi és táji értékek figyelembe vétele mellett - az illeszkedésre kell törekedni. • A jelenleg beépítetlen vagy funkcióváltásra javasolt, beépítésre szánt területek esetén - a város domborzati morfológiáját, tájképi értékeit, a városszerkezetben elfoglalt helyzetét, az építészeti örökség meglevő elemeit mérlegelve - kell meghatározni az építészeti karaktert és beépítési módot. 2. A város közigazgatási területén belül található 105 ismert régészeti lelőhely területét a terv jelöli. • Regionális jelentőségű védett lelőhely Tolna megyében nyolc található, ebből az egyik Szekszárdon. Ez a Megyeháza udvarán látható középkori bencés apátság romja, amelynek csak a templom részét tárták fel ez ma a k műemléki helyreállítás révén "megtekinthető. • A helyi jelentőségű lelőhely - kategóriába sorolandó: - a Faluhelyen található őskori földvár (93. lelőhely) - a római kori burgusok (kiserődök) (36. és 60. lelőhely) - a Sió menti kora római kori villa (12. lelőhely) - A limes út - máig fennmaradt töltésszerű - szakaszai a Parásztai-árok környékén és az Ördögvettetés elnevezésű területen (13c és 13d lelőhely) A fenti lelőhelyek, helyi rendeletben történő mielőbbi levédését és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az országos védettség kezdeményezni kell. • A mezőgazdasági művelésből fakadó nagyfokú veszélyeztetettsége miatt lenne célszerű levédetni Bat középkori falu templomát (3. lelőhely) • A helyi védettség révén elsősorban a lelőhelyek állapotának további romlását, illetve a lelőhely pusztulását, az ezt okozó mezőgazdasági munkák korlátozásával lehetne megakadályozni. 3. A város közigazgatási területén levő 30 db műemléképület védelmére fokozott figyelmet fordít a terv. A terv kijelöli a városközpont területén a „műemléki környezet", a terület felhasználási egységek lehatárolásánál figyelemmel van azok környezetükre gyakorolt hatásaira, elvárásaira. Arra törekszik, hogy sok esetben méltóbb helyzetbe kerüljön a műemléki épület. 4. A műemlékek az alábbi kategóriákba soroltak: 1 db M I. 11 db M II. 18 db M III. 5. A város épített és természeti környezet értékeinek helyi védelmét a Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/1996 (VI. 5.) sz. Kgy. és a 39/2001 (XII. 21.) sz. rendelete szabályozza. 9. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan. A települési környezet részletes vizsgálata alapján a következő környezetvédelmi szempontú megállapítások rögzíthetők: • Szekszárd M. J. Város a 6-os számú főközlekedési úton, a szekszárd-székesfehérvári 63-as, a szekszárd-tamási 65-ös, a szekszárd-mohácsi 56-os és a dunaszentgyörgy-szekszárd i 5112-es, a szekszárd-decs-várdombi 5113-as, valamint az 56-os számú úthoz csatlakozó őcsényszőlőhegyi 5114-es és a Keselyűsi bekötő 51369. sz. közlekedési utakon érhető el. • A 6-os út irányába az 56-os közlekedési útvonalon tranzitforgalom tapasztalható. • A település határában haladó 6os szánni fő közlekedési út a tranzit közlekedés lebonyolítása és az ennek következtében a csatlakozó útvonalak jelentős forgalma miatt fokozott környezeti terhelést okoz. • A tranzitforgalom lebonyolítása és a környezetterhelés mérséklése érdekében sürgető feladat a település közigazgatási területét is érintő M6-os, valamint a közvetetten jelentős M56-os útvonalak megvalósítása. • Szekszárdot a Sárbogárd-Szekszárd és a Szekszárd-Bátaszék vasútvonal érinti. • A település gazdasági viszonyainak meghatározója a Paksi Atomerőmű is. • A település infrastrukturális ellátottsága kedvező, saját szennyvíztisztítóval és hulladéklerakóval rendelkezik. • A város ivóvízellátása sérülékeny vízbázisról történik. • A település a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint „A" fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, mely a felszín alatti vizek és a földtani közeg fokozott védelmét igényli. • A város nitrátérzékeny területen helyezkedik el. • A hulladékgazdálkodási tevékenység az EU-s elvárások szerint korszerűsítésre vár. 9.1. A talaj és a vizek védelme A Magyar Geológiai Szolgálat Déldunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatásai szerint a település közigazgatási területén jelentős ásványi nyersanyag vagyon, azaz három működő külszíni bánya és egy bezárt agyagbánya található. Az egyes tevékenységek engedélyezésekor a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását kell igényelni a jogszabályokban előírt esetekben. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza, jogszabályi előírásoknak megfelelően a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági közreműködését kell kezdeményezni. A településen állattartó létesítmények okoznak környezetterhelést. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Szekszárd M. J. Város Önkormányzata helyi rendelete előírásainak következetes betartása és apró pontosítása után hosszú távon rendeződhet a város állattartási gyakorlata. Az erdőterületek igénybe vételekor az erdészeti hatóság szakhatósági közreműködését kell igényelni. A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyeződésérzékenység alapján az „A" fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A település vízellátása sérülékeny vízbázisról történik, mely a területhasználatok korlátozását vonja maga után. 9.2. A levegőminőség megőrzése Szekszárd környezeti levegőminősége az elvégzett vizsgálatok alapján összességében kedvezőnek tekinthető. Szekszárd levegőminőségét • az egyedi és lakossági fűtések, • a közlekedés és az • egyéb tevékenység emissziója határozza meg. 'A település jellemzően környezetkímélő földgáz és távfűtéssel, valamint emellett továbbra is vegyes tüzeléssel oldja meg fűtését. A közlekedési eredetű légszennyezés a településre bevezető, illetve áthaladó közlekedési utak térségében meghatározó. Szekszárdon jelentős levegőszennyezést okozó ipari tevékenység nincs. Helyi kibocsátások okozhatnak konfliktust. Konfliktus forrása lehet az állattartásból származó bűzterhelés. A közlekedési eredetű légszenynyező anyagok által okozott előforduló kritikus, jelentősebb zavaró hatás, illetve a forgalom növekedése indokolja a település közlekedési útjainak fejlesztését, korszerűsítését, kerülő útszakaszok megvalósítását és a közlekedési struktúra javítását. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egy időben szükséges a település állattartási rendeletének kidolgozása a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. 9.3. Hulladékok kezelése A lakossági hulladékokat az ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el szerződés alapján a település lerakójába. Hosszútávon a Sió menti hulladékkezelő rendszerhez való csatlakozás oldhatja meg a település hulladék-elhelyezését. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésének megteremtéséről, a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentéséről (komposztáló telep létesítése). A szennyvíziszap hasznosítása érdekében engedélyezett formában kell megoldani a komposztálást. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.) KÖM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkező állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérje-feldolgozó üzembe. Hosszú távon megnyugtató megoldás a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás. Javasolható az önkormányzatnak továbbra is a Keselyűsi úti gyepmesteri telepen az ATEV konténer elhelyezése a lakosság számára. 9.4. Zaj és rezgés elleni védelem A térség, és egyben Szekszárd köz-