Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

AVASAÍMAP MELLÉKLETE Tájékoztató a város új településrendezési tervének koncepciójáról 2004. február 22. Tisztelt Városlakók, Kedves Szekszárdiak! Fontos fordulóponthoz érkezett Szekszárd új településrendezési terve. Terveink szerint a február végi közgyűlés napirendre tűzi a terv elfogadását. Az elkövetkezendő oldalakon kívánjuk bemutatni és a széles nyilvánosság elé tárni - természetesen csak igen kivonatos formában - a város fejlesztési lehetőségeinek dokumentációját. A terv az elkövetkezendő évtizedre határozza meg Szekszárd arculatát. A munka 2001 év végén kezdő•

tt. Ekkor hirdetményben kértük lakosságot és a vállalkozókat, hogy javaslataikat, kéréseiket küldjék meg a Főépítészi Iroda számára. A beérkezett levelek rendszerezetten átadásra kerültek a pályázaton kiválasztott Aedis Kft.-nek. Hiibner Mátyás pécsi vezető településtervező - aki egyben a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese - vezetésével és 20 társtervező bevonásával készült el a dokumentáció, amely a számtalan lakossági, civil, szakhatósági főfumon, bizottsági, közgyűlési üléseken, végül a Központi Tervtanácson egyeztetési folyamaton esett át. így kerül most Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése elé, hogy elfogadásával - a folyamat lezárásaként - az önkormányzat rendeletben megalkothassa az új Helyi Építési Szabályzatot. A tervezők jól ismerik a várost, évtizedek óta vesznek részt Szekszárd város Általános Rendezési Tervének elkészítésében. A dokumentáció tervlapokból és szöveges munkarészekből áll. A lakosság már találkozhatott a tervekkel, amelyek két hónapon át a polgármesteri hivatal előcsarnokában kifüggesztésre kerültek. Jelen kivonat a szöveges munkarészeket kívánja röviden a város lakossága elé tárni. Külön kiemelésre érdemes Szekszárd közlekedési koncepciója. A városban és környékén az úthálózat jelentős átalakulása zajlott az elmúlt években, elkészült a tehermentesítő út, az M9-es autóút az új Duna híddal. Ez a folyamat még nem fejeződött be. Már tervezés alatt van, és néhány éven belül kiépül az M6-os nyomvonala, amely keletről kerüli meg a várost. Az új elkerülő utak lehetővé teszik a város meglévő úthálózatának újragondolását, a forgalom csökkentését és átszervezését, ezáltal egy tisztább levegőjű, elviselhetőbb forgalmú városközpont alakulhat ki. Ajánlom a város lakóinak, hogy a mellékletet szabad óráikban olvasgassák, nézegessék, sőt tegyék el, hogy valamikor 10 év múlva, azt elővéve szembesüljünk azzal, hogy mit sikerült együtt a tervekből végrehajtani, az elképzelésekből megvalósítani. Szekszárd, 2004. február 18. Kocsis Imre Antal polgármester Bevezetés Nehéz összefoglalni néhány oldalon a több száz oldalas dokumentációt, ezért a lakosságot leginkátíb érdeklő és érimő témákat választottunk ki. A következőkben három fontosabb részt olvashatnak a mellékletben. Az első részben a Településrendezési terv alátámasztó munkarészeit olvashatják, amely nem más mint a város jelenlegi helyzetének vizsgálata, elemzése. A második rész a Helyi Építési Szabályzat rendelettervezetének rövidített szövege, ami kevésbé olvasmányos, de mindenki megtalálhatja a lakókörnyezetére, zártkertjére, telephelyére vonatkozókat csakúgy mint a városközpontra vagy a tervezett üdülőövezetre. Külön magyarázatot fűztünk ezen belül a lakosságot leginkább érdeklő fejezetekhez, ahol ismertetjük: - a belterületbe csatolással kapcsolatos tennivalókat - a lapos tetős társasházakra való tetőráépítés lehetőségét - az építés engedélyezését segítő főépítészi tervtanács hatáskörét A melléklet külön foglalkozik Szekszárd új Közlekedési Koncepciójával, melyet a Műszaki Iroda állított össze a szaktervezők segítségével. Bízva abba, hogy a városlakók a megvalósítás során csak azt fogják érzékelni, hogy a város szebb és lakhatóbb lett, a szabályozások új lehetőségeket nyitnak, az egyes területeken a közbeiktatott folyamatok (kétlépcsős engedélyezés, telekalakítás, főépítészi tervtanácsi véleményezés) nem akadályok, hanem az építtetők, a város érdekeit szolgálják. A ma megvalósuló épületek 50-100 évig fognak itt állni, több generáció számára meghatározva a város arculatát. Az új településrendezési terv nem tud naprakész lenni, de a közeljövőben ennek figyelembevételével kell a város fejlesztéseit megvalósítani. Az első rész a Településrendezési tervben az állapotfelméréssel, helyzetelemzéssel és a fejlesztési elképzelésekkel foglalkozik. Kiterjed nemcsak az épített környezetre, hanem a körülvevő közlekedési hálózatra, a természeti adottságokra azok továbbfejlesztésére, védelmére. Érdemes áttanulmányozni ezt a részt, mely nemcsak szakemberek számára készült, hanem az itt élőknek is remélhetőleg érdekes olvasmány: keresztmetszetet ad arról, milyen most a XXI. század elején Szekszárd, mi az, ami érték, és megőrzendő és mi az, amin változtatni kellene.