Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 22. VASÁRNAP MELLÉKLET S EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 71. Gróf Batthyány Tivadar élete Ha a dzsentri fogalma nem kopott volna el, az eredeti angol értelemben írhatnánk róla, hiszen főnemes létére valódi vállalkozó: hajdanán a felső tízezerből egyedül az ő tengerjáró hajói szelték a nagy vizeket. Nekünk mégsem ezért érdekes, hanem mert Szekszárd országgyűlési képviselője volt. Kalandos úton jutott el idáig. Zalaszentgróton született 1859. február 23-án: mind ő, mind jövendő felesége az első magyar miniszterelnök távoli rokona. Legkevésbé sem szokványos, hogy a fiumei tengerészeti akadémiát végezte, majd négy földrész csodáit ismerte meg hajóstisztként, mígnem újabb vizsgák letételével a később elhíresült Novarára került Sterneck ten•-nagy hadsegédeként. Gyakorlati >asztalatai után állami megbízatást vállalt, a fiumei tengerészeti osztály vezetője lett, irányításával épült a Monarchia korszerű, óceánjárókat befogadó kikötője. (Érdekes helyi vonatkozás: ennek tervezője részben a szekszárdi Ferdinánd Lajos volt.] Tudását váratlan fordulattal képviselőként hasznosította 1892-től: Fiume örömmel szavazott neki bizalmat* szabadelvűként. Hamarosan a millenniumi kiállítás tengerészeti részének bemutatóját rendezi. Fényes állami karrier várt volna rá, de ő a korrupcióval behálózott államapparátustól egyre távolabb került. így esett meg az a furcsaság, hogy a zurányi kerület előtt szabadelvűként, 1905-ben pedig már függetlenségi '48-as pártiként választotta honatyának. Ekkor egyik vezető alakja lett a széles körű öszszefogást hirdető balpárti szövetségnek. Különös társaság volt ez: tagjai között több jövendőbeli miniszterelnök is megtalálható Bethlen Istvántól Simonyi Semadam Sándoron át Teleki Pálig, és gróf Károlyi Mihályig, de másrészt tagja Áchim András is. Szekszárd ekkor még nem tudott róla: örömmel vette tudomásul, hogy a lemondott Tisza István utolsó hivatali napján aláírta a rendezett tanácsú várossá válásról szóló kérvényt... Öt év múlva már Batthyány nevétől volt hangos a megyeszékhely, ahol a hatósági nyomás ellenére, katonaságnak, kardlapozásnak fittyet hányva választották meg, igaz, mindössze 61 szavazattöbbséggel. Muzsika lehetett vérbeli '48-as eleink fülében a honatya ekkor leírt gondolata: „Nem tudok olyan modern és szabadelvű gondolkodású embert elképzelni, aki nem ismerné el azon elvitázhatatlan tényt, hogy abban az általános forrongásban, amely a század jellemvonása, a jogos érdekek kieszközlése, a társadalmi ellentétek kiegyenlítése, s ezután a nyugodtabb jövő biztosítása, a különböző társadalmi rétegek helyes irányban való szervezésétől függ." Egy évtized múltán nyílt lehetősége elvei megvalósítására: 1917-től az Eszterházy-kormányban a király személye körüli miniszter, aki titokban a különbékén munkálkodik legtöbbet. A Károlyi-kormány idején nemcsak belügyminiszter, hanem a népjóléti és munkaügyi tárca megalapítója s az első kényelmetlen bársonyszékének tulajdonosa is. Ma már elképzelhetetlen, de címei vállalására külön engedélyt és bizalmi szavazást kért a szekszárdiaktól, akik első miniszterüket benne tisztelték és szerették. Ezért is írt hozzájuk nyílt levelet 1920 elején, hiszen ha valaki, ő tudhatta, kicsoda Horthy Miklós ellentengernagy. Talán meglepő, de Batthyánynak köszönhetjük - egy Tolnán kidolgozott program alapján - az általános és titkos választójog elfogadott törvényjavaslatát is. Mindezt azonban már visszavonultan érte meg az 1931. február másodikán elhunyt képviselő. Dr. Töttős Gábor Magyar Borvárosok Szövetsége A Magyar Szőlő- és Borvárosok Egyesülete 2004. február 19-én elnökségi ülést tartott, amelyre az elnökségi tagokon kívül az Ellenőrző Bizottság tagjait is meghívták. Az egyesület elnöke Kocsis Imre Antal, az elnökség tagjai: Barkóczi Ferenc (Kiskőrös) és dr. Huruczi Csaba (Eger). Az Ellenőrző BiAftság tagjai: Takács Gyula (Villány), ^^ovai Gáspár (Csongrád), Barabásné Czöver Ágnes (Gyöngyös). Az egyesületnek jelenleg 18 város a tagja. Az elnökségi ülésen javaslatok születtek az egyesület alapszabályának és Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására és javaslatokat készítettek elő a soron következő közgyűlés számára az egyesület számviteli, pénzügyi, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok elvégzésére. Egy tagfelvételi kérelem (Mecseknádasd) ügyében is határoztak. Az egyesület célja a minőségi borturizmus fejlesztése, a magyarországi szőlész-borász hagyományok megőrzése, a tagok közös fellépésének koordinálása országos és nemzetközi téren. Továbbá a borfogyasztás kultúrájának terjesztése és a szakmai újítások terjesztésének elősegítése, a „Magyar szőlőés borváros" cím adományozása. A szerződő városok együttműködnek abban is, hogy egymás szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatos hagyományait megismertetik, termékbemutatókat tartanak, rendszeres borversenyeket rendeznek, ahol a legjobb minőségű fajtaés tájjellegű borokat díjazzák. Az egyesület tagjai előmozdítják a borvidékeken a borutak kialakítását és együttműködnek a szakmai reklám- és propagandatevékenységÖtödik kötete jelenik meg a napokban a Szekszárdon élő író-újságíró Varga S. Józsefnek, aki jelenleg a Szabad Föld főmunkatársa. A kis haza című 416 oldalas könyv a Nők Lapjában megjelent publicisztikák, tárcák és riportok „közreműködésével" az 1970-es, 1980-as évek Magyarországába kalauzolja az olvasót. A kis haza a Babits Kiadó gondozásában, Fejős Károly szerkesztésében lát napvilágot. A kötet írásaihoz méltó címlap Budai Tibor grafikus művész alkotása. Nem csak a korábbi könyvbemuben, legközelebb az Utazás 2004 kiállításon szórólapokkal, amely a borvárosok legfontosabb rendezvényeit fogja tartalmazni. Az egyesület működésének anyagi forrásai: tagdíjak (évi kb. 1,8 millió forint), pénzbeni adományok, pályázati támogatások. A tagdíjak mértékét és módját (település nagyságától függően) a közgyűlés határozza meg. (bgyel) tatókon összegyűltek és a korábban megjelent kötetek eladási számából következtetek Varga S. József népszerűségére, hanem a falvakat járva is rendre találkozom tisztelőivel, akik szeretettel érdeklődnek róla, kérdik, mikor jön ki új kötete, s arról is beszámolnak, milyen hatással volt rájuk a hetilap legutóbbi számában közölt írása. Varga S. József újságírói és írói hitvallását legnagyvonalúbban, mégis leghűebben az eddig megjelent beszédes köteteinek címe körvonalazza: Hűség, Hátország, A kis ember, Hazai és A kis haza. - hm ÉSZ-LELETEK 23. Bálanyatej Ilyen fogalom természetesen nincs, eddig csupán külön-külön létezett. Az anyatejet életünk első, legnehezebb lépéseit (sőt rugdalózásait) segítő édes emléknek hisszük. Ezzel szemben a bálanya fogalma legföljebb csak ködlik: az a tisztes és tehetős hölgy volt ő, aki vállalta tekintélyével a mulatságok személyi és anyagi részének összefogását. A hangsúly ez utóbbin volt - és lehetne. Akkoriban hosszú listákon közölték a jegyeiket jelképesen megváltók és felülfizetők névsorát, s ebből eleink pontosan tudták, ki hol áll a társadalmi ranglétrán. Megyei vezető, polgármester, de tisztes iparos, hivatalnok vagy parasztbirtokos sem engedhette meg magának, hogy kimaradjon, ne megfelelő súllyal szerepeljen. A báli rendezők nem véletlenül adtak számot az eredményről: mindig pontosan tudni lehetett, mennyi gyarapítja abból a rendező egylet, s mennyi a városi szegények kasszáját. Ez utóbbi érdekében már 150 éve is rendezett „álorcás bált" a megyeszékhely derék elitje. Mostanában valahogy mintha nem lenne olyan nagy újság sem az álarc, sem a bál. Nem is ezt sajnálom, hanem ama éltető csöppeket, amely oly sokszor és oly jó helyen segítettek - abban a sötétnek hitt múltban. -ős -bor Varga S. József: A kis haza Batthyány Tivadar 1905-ben