Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-12-19 / 40. szám

Érdekli? Bemutatjuk! 2004. DECEMBER 19. Egy kicsit lélegezz fel, örülj, mert egyre jobban közeleg az ünnep" „A karácsonnyal kapcsolatban pedig azt kérem, a szerintem nagyon fontos lelki készülődésről beszélgessen Bacsmai László plébános úrral." Sorozatunk előző részét az idézett mondattal fejezte be Tolnainé Szabó Beáta, a Csapó Dániel Középiskola élelmiszer-ipari gyakorlati oktatás vezetője. - A karácsonyt általában a szeretet ünnepének titulálják, ami kimondva már-már közhelynek tűnik. Pedig nem az, hiszen a karácsonyi ünnepkör vallásos alapja: úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát, Jézus Krisztust adta érte. - Miért ajándékozzuk meg egymást karácsonykor? - Amikor erről beszélek a gyerekeknek, a miért gyökerére mutatok rá. A Mennyei Atya legnagyobb ajándéka számunkra, hogy Jézus Krisztust elküldte hozzánk, vagyis nekünk ajándékozta. Ennek emlékére ajándékozzák meg egymást az emberek. - Beátától egy saját maga hímezte kis terítőt kaptam. Nagyon örülök neki. Ezt azért említem, mert szerintem ez igazi ajándék. Sokan viszont karácsony táján mináent megvásárolnak, ha kell, ha nem kell. - Belemehetnénk abba, hogy az ajándékozás szó is kicsit túlnőtte magát valódi jelentésén. Igazából az egész „ajándékozósdi" a világ szemével valamiféle vásárlási verseny, ami során egymásra licitálnak az ismerősök, szomszédok. Sok gyerek például drága - néha a szülők tehetségét meghaladó - számítógépet kap karácsonyra... Úgy látom, a világ anyagi szemlélete ugyancsak belekúszott a karácsony megünneplésébe. Ezért olykor hiányzik belőle az a fajta ajándékozás, amikor nem az ajándékra, hanem az ajándékozottra és az ajándékozóra kell figyelni. Az a legnagyobb ajándék, amikor az ember önmagából tud ajándékozni a másiknak. Arra gondolok, hogy például a szülő elhatározza: jövő karácsonyig mindennap negyed-félórát játszik, beszélget, foglalkozik a gyermekével. Ez nagyon sokat ér! - Ez biztosan így van, de sok kismama a gyes idején szinte egész nap játszik, foglalkozik a gyermekével. - Egy felmérést hozott le 1999ben a Boldogabb családokért püspökkari körlevél, miszerint Magyarországon az édesapák naponta 15 percnél többet nem foglalkoznak gyermekükkel, az édesanyák pedig átlagosan negyven percet. Ebben minden benne van. Persze, nem csecsemőkre, hanem az óvódás és általános iskolás korosztályra vonatkoznak az adatok... Összegezve: a karácsonyt mindenki megünnepli, a nem hívők is, de úgy érzem, ők kicsit a karácsony mellett ünnepelnek. - A karácsony tiszteletére gyönyörűséges fenyőfákat díszítünk föl. Nem zavarja, hogy rengeteg fát vágnak ki? - Az egyik legszomorúbb dolog. Különösen elkeserít, ha az ünnep után egy-két nap múlva a kukák mellett látom tornyosulni a fenyőket. Egyébként odahaza mi nem vízkeresztig, hanem gyertyaszentelőig, február 2-ig tartottuk meg a feldíszített karácsonyfát. Emlékszem, amikor katona voltam, s nem mehettem haza, anyukám február közepéig tartotta a fát, hogy én is láthassam. - Mi az advent jelentése? - Várakozást, eljövetelt jelent a maga hármas tartalmával. Egyrészt visszagondolunk az ószövetségi nép messiásvárására, Jézus születése előtti századokra. A másik - a leglényegesebb - az ember saját felkészülése Jézus születésnapjának megünneplésére. Harmadsorban pedig a nagy várakozás Jézus - az ítélő Krisztus - második eljövetelére. Még kispap koromban olvastam egy idézetet valakitől: „Hiába született meg Jézus kétezer éve Betlehemben, hogyha nem születik meg most a te lelkedben." Tehát nekem, most kell felkészítenem a lelkemet, hogy Jézus az én szívemben, lelkemben újra és újra megszülessen. - Az Ön asztalát is adventi koszorú díszíti. Rajta három lila és egy rózsaszínű gyertya. - Ez a szabályos adventi koszorú. Igazából az advent színe a lila. Am a harmadik vasárnap az örvendezés vasárnapja, amit a rózsaszínű gyertya jelképez. Ez az egyház részéről pszichológiai is, hiszen az eltelt két hét alatt az imádságban, a jó cselekedetekben és a lemondásban próbáltuk a lelkünket készítgetni, amibe ennyi idő alatt bele lehet fáradni, ha az ember komolyan veszi a felkészülést. És akkor azt mondja az egyház, egy kicsit lélegezz fel, örülj, mert egyre jobban közeleg az ünnep. Ez a félidő. Olyan, mint a meccsnél. Gondolja el, ha azt mondanák a focistáknak, hogy az adott mérkőzés félidő nélkül zajlik, csupán a két kapus helyet cserél és indul a következő 45 perc. Biztosan nem örülnének neki, s nem tudnának még olyan eredményességgel sem focizni, mint ahogyan most. Miért? Mert a félidő kicsit a megpihenés és az előző háromnegyed óra értékelése, valamint újabb erőgyűjtés a következő időre. - A vállalásokra utal? - Igen. Ennek az alapja, hogy azt erősítsük magunkban, amit a leggyengébbnek ítélünk. Azt szokták mondani, egy lánc annyira erős, amennyire erős a leggyengébb szeme. Az adventi készülődés során az ember arról mond, le, ami a legnehezebbnek tűnik. Én azt a vállalást tettem, hogy adventban nem vacsorázom, csupán egy-egy almát eszem. - Plébános úr eredetileg Baranya megyei. - A sellyei szülőotthonban láttam meg a napvilágot. De Drávasztárán nevelkedtem, ott jártam iskolába. Óvodás nem voltam, mivel Sztárán nem volt óvoda. De nem sajnálom, hogy nem vittek bennünket Sellyére, mert a magyar gyerekek között elvesztettem volna horvát nyelvemet. Egyébként magyarul az iskolában tanultam meg... Anyukám ma is Drávasztárán él, apukám sajnos már meghalt. Van egy öcsém, aki családjával két éve költözött Pécsre. -A nyolcadik osztály elvégzését vetően Pécsre került? ^P - Nem. Győrben, a bencéseknél folytattam a tanulmányaimat, s 1984ben érettségiztem. Utána bevonultam Marcaliba. 1986-ban kezdtem meg tanulmányaimat - szintén Győrben - a Hittudományi Főiskolán, ahol 1991-ben diplomáztam, s akkor szenteltek pappá. Két évig Pakson voltam káplán, majd egy évre Szekszárdra kerültem, utána 2003-ig - a szintén horvát községben - Felsőszentmártonban teljesítettem szolgálatot. 2003 júniusában helyezett ide a püspök úr plébánosnak, s mint tudhatják, Szekszárd belváros, Újváros, Decs és Őcsény tartozik hozzám. - Kivel folytassuk a sorozatot? - Egy földimmel, a drávakeresztúri dr. Kustra József ezredessel, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével. Érdekel, menynyire érzi magát Szekszárdon otthon, hiszen ingázik. Vajon ez a tény segíti, vagy gátolja a munkájában? V. Horváth Mária Fotó: Rühl Gizella r/pt)mirIand bútor KÉNYELEM ÁRUHÁZ Szekszárd, Arany János u. 4. (volt Domus) Tel.: 74/510-686 MIRLAND BÚTORBOLT Bonyhád, Szabadság tér 1. Tel.: 74/451-92

8 Töltse békességben és jó hangulatban az ünnepeket, és ha mindehhez még hiányozna egy szép étkező vagy ülőgarnitúra, esetleg egy új bútor a hálószobába, állunk rendelkezésükre! Nézzen be hozzánk, érdemes! i *