Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-01-18 / 1. szám

SZEKSZÁRDI 2004. JANUAR 18. va§Arnap EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP LXX. •HMMH Az Árpád-kori névadó Tolnavárt az idők folyamán pusztává lett Csernyéd, majd Simontornya követte a megye székhe­lyeként a XVIII. század utolsó negyedé­ig, amikor a vármegyei rabok elvisel­hetetlen börtönkörülményei indokol­ták, hogy új székhely után nézzenek eleink. Mária Terézia 1778. október 19­én tudatta, hogy nemeseink szaba­don választhatnak gyűléseiknek és hivatalaiknak megfelelő állandó helyet. Sokan a döntést eleve meg­előlegezték, lefutottnak vélték, hi­szen a megye főispánja, Apponyi György gróf a központi helyen fek­vő Kölesdre megyeházát építtetett, s minden igyekezetével azon volt, hogy ezt ki is használja. A mögötte • ó anyagi erő nem kevesebb mint 5 ezer hold, emellett valóságos belső titkos tanácsos, a királynő kedvelt embere. Kölesd mellett a legnépesebb és forgalmas Duna­földvár rossz fekvése, Gyönk a megfelelő épületek hiánya miatt A megyeszékhelyi cím és rang nem számíthatott a cím elnyerésé­re. A kezdetben esélytelennek lát­szó Szekszárdot számos apróbb körülmény tette a legalkalmasab­bá. Igaz, hogy földrajzi helyzete nem jó, de a megye nagyobb fele könnyen eléri, s főútvonal halad át rajta. Népessége meglehetős, lakói­nak csak 1/8-a református, magas az ipart űzők száma, de él itt 70-80 köznemesi család is. Mindez eltör­pül azonban az érvek között. A ko­rabeli nemesség - ha csak nem volt adósa, lekötelezettje - aligha akart a nagybirtokos gróf fejbólintója lenni, inkább vágyott a megye ne­mesi közössége erejének kiteljesí­tésére. Szekszárdon nem akadt egyetlen kétszáz hold fölötti birto­kos sem, csupán a Tanulmányi Ala­pítványi Uradalom. Ezt 1777-ben alakították az apátság elkobzott birtokaiból, de meghagyták annak jobbágyszerződését. Ebben pedig az állt, hogy kilenceddel nem, csu­pán tizeddel adóznak a helybeliek. A megye jövendő hivatalnokai szá­mára ez önmagában csábító, hi­szen könnyebben vehetnek itt föl­det, de főleg szőlőt. Ennek híre és jövedelme már önmagában hatha­tós érv a kiváló borok áhítása mellett. Olcsó megyei székháznak kínálkozott a mindössze 21000 forintért megvett egykori bencés rendház, amelynek ára néhány évi kölesdi bérösszeg volt csu­pán. Az Apponyi-uradalom jobbágyaival szemben az it­teniek nem lázadtak föl 1766­ban, komoly ellenállást aligha jelentenének a megyei önkor­mányzatnak. Nincs itt komolyabb katonaság sem. Összességében en­nyi untig elegendő volt a csu­pán egyetlen szavazattöbbség­hez, amellyel a megyeszékhelyi cím birtokába jutott Szekszárd 1779. január 20-án. A rang megszerzéséről és ki­használásáról már maga gondosko­dott. Az Augusz-ház elődjeként a Fekete Elefánt Szálló szívesen ked­vezett a vendégeknek, a szőlőföl­dek, házak birtokosaiként egyre több lesz a betelepült nemes. Négy évvel a szavazás után már 77 me­gyei alkalmazott költi itt 12000 fo­rintnyi évi jövedelmét. Itt létesült a megyei kórház, idecsalva Babits Mihályt, ahogy a többi intéz­mény más csa­ládokat csábít ide. A mező­város lakos­sága száz év alatt meg­duplázódik, öntudata, fo­gékonysága megnő, s ez önmagában is fejlesztő tényezővé lép elő: a megyeszék­helyi rang majd a 33 évig nagyköz­ség Szekszár­válásra ösztönzi Tolna megye címere dot is várossá 1905-ben. Dr. Töttós Gábor A hónap műtárgya Zsolnay Vilmos 1868-ban jegyez­tette be a cégbíróságnál „Első Pécsi Chamott és Tűzállóagyagáruk Gyá­ra" néven üzemét. Rengeteg kísérle­tezés és tanulmányút után az 1873­as bécsi világkiállítás hozta meg számára az első sikert. Az 1878-as párizsi világkiállításon színes zo­mánctechnikáival és porcelánfajan­szával már aranyérmet nyert. Kü­lönböző máz és épületkerámiai újí­tásai között a fémlüszter technika, • igy nevezett „eozin" a legismer­). A historizmus korában készült darabok már egyértelműen mutat­ják, hogy a gyár a díszmű és luxus­termékek gyártása felé fordul, habár ehhez az anyagi alapokat még min­dig az ipari és épületkerámia adta. A Zsolnay gyár virágkorát szecessziós periódusában élte. A tökéletes for­májú és kivitelezésű művészi kerá­miák olyan tervezők és művészek közreműködésével készültek mint Apáti Abt Sándor, Mack Lajos vagy Rippl-Rónai József. Asztali kínálótál csónak alakú testtel, visszahajló áttört peremszél­lel és talppal. Belső felületén histor­izáló-magyaros virágokból és mada­rakból álló díszítmény, aranyozás­sal, pontsoros szegélydísszel. Külön illesztett áttört talprészén kék festés és aranyozás. Készült 1885 körül, talpán masz­szába nyomott ZSOLNAY bélyegző, mázalatti öttorony márkajelzés, for­maszám. Megtekinthető: Alisca-Enteriőr Bt. Széchenyi u. 23. Vékony Péter műtárgy-, ékszerbecsüs ÖKUMENIKUS IMAHÉT MENETE SZEKSZÁRDON IMAÓRÁK A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉÉRT Január 19-24-ig naponta 17 órakdr Téma: „Az én békességemet adom nektek" - Jn 14,23-31 Január Gyülekezet / Igehirdető Helye 19. hétfő római katolikus belvárosi templom Balázsi Zoltán református lelkész 20. kedd baptista református templom Bacsmai László katolikus plébános 21. szerda evangélikus evangélikus templom Kirsch János katolikus diakónus 22. csütörtök római katolikus újvárosi templom Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész 23. péntek metodista metodista imaház Urbán Gedeon baptista lelkész 24. szombat református református templom Hajdúné Csernák Erzsébet metodista lelkipásztor 0RIASI ÁGYNEMŰ ÉS PAPLANVÁSÁR Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban JANUÁR 21-ÉN (SZERDÁN) 9-16 ÓRÁIG - pamut, krepp, szatén, frottír, flanel ágyneműk, lepedők - törülközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok - kis- és nagypárnahuzatok - téli műszálas paplan: 2400 Ft-tól - téli gyapjú paplan 3800 Ft-tól ESZ-LELETEK 19. Kultusz­álmodozás Ámulok a bölcs férfiú tévényilat­kozatán. Kifejti, hogy milyen jelen­tős pillanat volt Szekszárd történe­tében, amikor 225 éve megyeszék­hellyé választották, s az is, midőn 1905-ben rendezett tanácsú váws lett. Az ehhez kapcsolódó megemlé­kezést - úgy véli - nem a városnak, hanem az egyesületeknek kellene öntevékenyen megszervezniük. Bizony, magam is tapasztaltam, micsoda elsöprő lelkesedés szokta kísérni az ilyen és hasonló ünnepe­ket. Tízezer Józsi bácsi böki otthon oldalba az anyjukat, hogy elmen­jünk ám megemlékezni. A felvezető utakon egymás sarkát tapossák az öntudatos egyletek. Március 15-én majd behorpad a Béla tér az irdat­lan (kétszáz lelkes) tömegtől. Hát még Szent Istvánkor, azaz újke­nyér, vagyis az alkotmány ünne­pén! Nem is értem, miért kell ilyes­mire iskolákat kivezényelni, köz­pontilag bárkit megmozgatni, meg­hívókat, plakátot nyomtatni. Vagy lehet, hogy harminc ember­öltő sem elég a László kezdeménye­zésére 1083-ban szentté avatott Ist­ván, Imre, Gellért, vagy maga Lász­ló kultuszához1 Megfoghatatlan, miért nem örömködnek szervezetle­nül a megyeszékhelyi és a városi rang elnyerésének ünnepén Szek­szárd ideálisnak álmodott polgárai. -ős -bor

Next

/
Thumbnails
Contents