Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-01-18 / 1. szám

SZEKSZÁRDI 2004. JANUAR 18. va§Arnap EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP LXX. •HMMH Az Árpád-kori névadó Tolnavárt az idők folyamán pusztává lett Csernyéd, majd Simontornya követte a megye székhelyeként a XVIII. század utolsó negyedéig, amikor a vármegyei rabok elviselhetetlen börtönkörülményei indokolták, hogy új székhely után nézzenek eleink. Mária Terézia 1778. október 19én tudatta, hogy nemeseink szabadon választhatnak gyűléseiknek és hivatalaiknak megfelelő állandó helyet. Sokan a döntést eleve megelőlegezték, lefutottnak vélték, hiszen a megye főispánja, Apponyi György gróf a központi helyen fekvő Kölesdre megyeházát építtetett, s minden igyekezetével azon volt, hogy ezt ki is használja. A mögötte •

ó anyagi erő nem kevesebb mint 5 ezer hold, emellett valóságos belső titkos tanácsos, a királynő kedvelt embere. Kölesd mellett a legnépesebb és forgalmas Dunaföldvár rossz fekvése, Gyönk a megfelelő épületek hiánya miatt A megyeszékhelyi cím és rang nem számíthatott a cím elnyerésére. A kezdetben esélytelennek látszó Szekszárdot számos apróbb körülmény tette a legalkalmasabbá. Igaz, hogy földrajzi helyzete nem jó, de a megye nagyobb fele könnyen eléri, s főútvonal halad át rajta. Népessége meglehetős, lakóinak csak 1/8-a református, magas az ipart űzők száma, de él itt 70-80 köznemesi család is. Mindez eltörpül azonban az érvek között. A korabeli nemesség - ha csak nem volt adósa, lekötelezettje - aligha akart a nagybirtokos gróf fejbólintója lenni, inkább vágyott a megye nemesi közössége erejének kiteljesítésére. Szekszárdon nem akadt egyetlen kétszáz hold fölötti birtokos sem, csupán a Tanulmányi Alapítványi Uradalom. Ezt 1777-ben alakították az apátság elkobzott birtokaiból, de meghagyták annak jobbágyszerződését. Ebben pedig az állt, hogy kilenceddel nem, csupán tizeddel adóznak a helybeliek. A megye jövendő hivatalnokai számára ez önmagában csábító, hiszen könnyebben vehetnek itt földet, de főleg szőlőt. Ennek híre és jövedelme már önmagában hathatós érv a kiváló borok áhítása mellett. Olcsó megyei székháznak kínálkozott a mindössze 21000 forintért megvett egykori bencés rendház, amelynek ára néhány évi kölesdi bérösszeg volt csupán. Az Apponyi-uradalom jobbágyaival szemben az itteniek nem lázadtak föl 1766ban, komoly ellenállást aligha jelentenének a megyei önkormányzatnak. Nincs itt komolyabb katonaság sem. Összességében ennyi untig elegendő volt a csupán egyetlen szavazattöbbséghez, amellyel a megyeszékhelyi cím birtokába jutott Szekszárd 1779. január 20-án. A rang megszerzéséről és kihasználásáról már maga gondoskodott. Az Augusz-ház elődjeként a Fekete Elefánt Szálló szívesen kedvezett a vendégeknek, a szőlőföldek, házak birtokosaiként egyre több lesz a betelepült nemes. Négy évvel a szavazás után már 77 megyei alkalmazott költi itt 12000 forintnyi évi jövedelmét. Itt létesült a megyei kórház, idecsalva Babits Mihályt, ahogy a többi intézmény más családokat csábít ide. A mezőváros lakossága száz év alatt megduplázódik, öntudata, fogékonysága megnő, s ez önmagában is fejlesztő tényezővé lép elő: a megyeszékhelyi rang majd a 33 évig nagyközség Szekszárválásra ösztönzi Tolna megye címere dot is várossá 1905-ben. Dr. Töttós Gábor A hónap műtárgya Zsolnay Vilmos 1868-ban jegyeztette be a cégbíróságnál „Első Pécsi Chamott és Tűzállóagyagáruk Gyára" néven üzemét. Rengeteg kísérletezés és tanulmányút után az 1873as bécsi világkiállítás hozta meg számára az első sikert. Az 1878-as párizsi világkiállításon színes zománctechnikáival és porcelánfajanszával már aranyérmet nyert. Különböző máz és épületkerámiai újításai között a fémlüszter technika, •

igy nevezett „eozin" a legismer). A historizmus korában készült darabok már egyértelműen mutatják, hogy a gyár a díszmű és luxustermékek gyártása felé fordul, habár ehhez az anyagi alapokat még mindig az ipari és épületkerámia adta. A Zsolnay gyár virágkorát szecessziós periódusában élte. A tökéletes formájú és kivitelezésű művészi kerámiák olyan tervezők és művészek közreműködésével készültek mint Apáti Abt Sándor, Mack Lajos vagy Rippl-Rónai József. Asztali kínálótál csónak alakú testtel, visszahajló áttört peremszéllel és talppal. Belső felületén historizáló-magyaros virágokból és madarakból álló díszítmény, aranyozással, pontsoros szegélydísszel. Külön illesztett áttört talprészén kék festés és aranyozás. Készült 1885 körül, talpán maszszába nyomott ZSOLNAY bélyegző, mázalatti öttorony márkajelzés, formaszám. Megtekinthető: Alisca-Enteriőr Bt. Széchenyi u. 23. Vékony Péter műtárgy-, ékszerbecsüs ÖKUMENIKUS IMAHÉT MENETE SZEKSZÁRDON IMAÓRÁK A KERESZTÉNYEK EGYSÉGÉÉRT Január 19-24-ig naponta 17 órakdr Téma: „Az én békességemet adom nektek" - Jn 14,23-31 Január Gyülekezet / Igehirdető Helye 19. hétfő római katolikus belvárosi templom Balázsi Zoltán református lelkész 20. kedd baptista református templom Bacsmai László katolikus plébános 21. szerda evangélikus evangélikus templom Kirsch János katolikus diakónus 22. csütörtök római katolikus újvárosi templom Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész 23. péntek metodista metodista imaház Urbán Gedeon baptista lelkész 24. szombat református református templom Hajdúné Csernák Erzsébet metodista lelkipásztor 0RIASI ÁGYNEMŰ ÉS PAPLANVÁSÁR Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési házban JANUÁR 21-ÉN (SZERDÁN) 9-16 ÓRÁIG - pamut, krepp, szatén, frottír, flanel ágyneműk, lepedők - törülközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok - kis- és nagypárnahuzatok - téli műszálas paplan: 2400 Ft-tól - téli gyapjú paplan 3800 Ft-tól ESZ-LELETEK 19. Kultuszálmodozás Ámulok a bölcs férfiú tévényilatkozatán. Kifejti, hogy milyen jelentős pillanat volt Szekszárd történetében, amikor 225 éve megyeszékhellyé választották, s az is, midőn 1905-ben rendezett tanácsú váws lett. Az ehhez kapcsolódó megemlékezést - úgy véli - nem a városnak, hanem az egyesületeknek kellene öntevékenyen megszervezniük. Bizony, magam is tapasztaltam, micsoda elsöprő lelkesedés szokta kísérni az ilyen és hasonló ünnepeket. Tízezer Józsi bácsi böki otthon oldalba az anyjukat, hogy elmenjünk ám megemlékezni. A felvezető utakon egymás sarkát tapossák az öntudatos egyletek. Március 15-én majd behorpad a Béla tér az irdatlan (kétszáz lelkes) tömegtől. Hát még Szent Istvánkor, azaz újkenyér, vagyis az alkotmány ünnepén! Nem is értem, miért kell ilyesmire iskolákat kivezényelni, központilag bárkit megmozgatni, meghívókat, plakátot nyomtatni. Vagy lehet, hogy harminc emberöltő sem elég a László kezdeményezésére 1083-ban szentté avatott István, Imre, Gellért, vagy maga László kultuszához1 Megfoghatatlan, miért nem örömködnek szervezetlenül a megyeszékhelyi és a városi rang elnyerésének ünnepén Szekszárd ideálisnak álmodott polgárai. -ős -bor