Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-24 / 33. szám

SZEKSZÁRDI 2004. OKTÓBER 24. TA§4RNAP M Odon derű 178. Dünnyögés a sürgönyről A sürgöny szót először Szontagh Gusztáv írta le, de a későbbi távirat jelentésben csak 1872-ben fordult elő Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára című művében. Ma már ott tar­tunk, hogy maholnap az uno­káknak magyarázzuk, mi is az a távirat. * Hajdanán, amikor még nem volt kiépített telefonhá­lózat, mobilról pedig normális ember még csak nem is álmodha­tott, elvileg a leggyor­sabb hírközlési mód a ^jgöny. A postán meg­flpták a messziről to­vábbított üzenetet, leír­ták, majd a fürge kihor­dó lélekszakadva rohant a címzetthez. így volt el­méletben, de a gyakor­latról másképp regél a Tolnamegyei Közlöny 1879. október 26-án közreadott olvasói leve­le. „A szegzárdi sürgöny­és levélkihordók az ol­vasni tudással annyira visszamaradtak, hogyha nem ismernénk őket, azt kellene hinnünk, mi­szerint ők még a múlt század gyermekei, s azért nem tudják megkülönböztetni az O-t az A­tól. És ha már az állam vagy az il­lető távírdai tisztviselő jól olvas­• nem tudó sürgönykihordót t, tehát legyen az illető sür­gönykiadó tisztviselő úr olyan szíves, és írja ki - legalább a kül­ső címre - az ABC-ben felismer­hető alakjukban a betűket, hogy a küldönc jobban elolvashassa, és ne vigye az O-nak címzettet az A-hoz. Ezt pedig annál inkább kéljük, mivel nem az első eset, hogy a Bécsből vagy Pestről Szegzárdra 1 óra és 35 perc alatt érkezett sürgönyt csak 25 óra lefolyása után kapjuk kézhez. Ez pedig úgy történik, hogy az O sürgö­nyét elviszik az A-hoz, s az lesz olyan szíves azt elolvasni és 24 óráig magánál tartani, és csak azután visszaküldeni, hogy nem neki szól. - Míg végre, még egy órai késedelem után, azaz 25 óra lefolyása után másnap kézbesítik a sürgönyt az illető O-nak, ki pe­dig ezen - finoman kifejezve - fi­gyelmetlenség miatt kénytelen volt fogatát a mostani rossz út­ban és időben a hajóállomáshoz küldeni, s ott egy éjt és fél napot a fogat cselédekkel a sürgöny­ben bemondott vendégre vára­koztatni. Ez csak a legutóbbi eset, mely folytatása a már évek óta dívó tévelgésnek, mint az ajánlott levelek elfogadása és felbontása." Természetesen nem akarjuk védeni - négy emberöltő múltán - az egykori tisztviselőt, aki még jó húsz évig amúgy sem írhatta volna géppel a távirat megfejtett szövegét. A helyi tapasztalat sze­rint még az I. világháború után is kézzel firkantották a távirati kéz­besítési lapra a szöveget, s annak megfejtése sokszor vetekedett a patikus ilyetén tudományával. Nincs pontos adatunk az egy­korú válaszról vagy változásról sem, de 1921 januáijából Babits Mihály esete azt igazolja, hogy kerek fél évszázad alatt sem kö­vetkezett be gyökeres fordulat. A költő, aki ekkor vette felesé­gül Tanner Ilonkát (írói nevén: Török Sophie-t), oly gyorsan cselekedett, hogy édesanyját, nagynénjét, húgát meg sem hívta Budapestre. Hirtelen elhatáro­zással azonban ifjú nejével Szek­szárdra utazott. Erről persze táv­iratban értesítette a szülői ház lakóit. Csakhogy a táviratos ké­sett, s Babits édesanyja így a hírt a család barátjától Kamarás bá­csitól tudta meg legelőbb: ő egy budapesti lapban olvasta ezt. Maholnap a posta beszünteti a sürgönyszolgáltatását, és akkor aztán végképp történeti érde­kesség lesz az egykori dohogás. Lanius Excubitor Az igazság ösvényein járt Tóth Árpád nyugalmazott re­formátus lelkész elhunyt. Az el­múlt 25 évben mindentől vissza­vonultan élt családja körében, jó egészségben. Magyarként cseh­szlovák állampolgárnak született a Felvidéken 1930-ban. Az igaz­ság és az igazságtalanságok fe­szültségét már gyermekkorában teljes lényével érzékelte. Fiata­lon az ózdi vasgyárban dolgozott, amikor Isten baráti-testvéri hívá­son át megszólította. Lelkese­déssel és teljes odaadás­sal volt az „ébredés" embere. Lelkipásztor­ként Istentől rendelt társával együtt épített, épített és mindenhol épített, ha kellett istál­lóból imaházat, máskor romos templomot, pa­rókiát renovált és min­denhol gyülekezetet formált. így szolgált Szögligeten, Hejcén, Újpetrén, Harkányban, Szekszárdon, Drávacsepelyen, Oldon, Szekszárd és Tolna me­gye espereseként 1973 és 1979 között tette a kötelességét. Szo­ros kapcsolatokat ápolt a hatá­ron túli magyar református kö­zösségekkel. Bár az Isten és a magyarság ügyéért való tenni akarás megbocsáthatatlan bűn volt évtizedeken keresztül, mégis Don Quijote módjára küzdött, amíg lelki erejéből telt. A hata­lom összetörte, de ő nem hajolt meg, nem hódolt be. Az egészsé­gi és egzisztenciális összeomlás­ból Isten felemelte. Mélyen átél­te a 23. zsoltár szavait: „Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy, a te vessződ és botod, azok vígasztalnak engem." Igen, ezt a zsoltárt szerette legjobban: „Az Úr az én pásztorom, nem szű­kölködöm. Füves legelőkön nyug­tat engem és csendes vizekhez te­relget engem. Lelkemet megvidá­mítja, az igazság ösvényein vezet engem." Az országos nagy átöltözkö­dés, az úgynevezett rendszervál­tás idején ő munkaru­hájában maradt. Akkor is épített. Csaba fia há­zának építésénél nélkü­lözhetetlen és legna­gyobb segítség volt. Közben, ahogy koráb­ban gyermekeit, most unokáit tanítgatta kis kezüket összekulcsolva imádkozni, énekelni. Rengeteget olvasott és keveset beszélt. Egyhá­za és az ország jelenlegi állapota szomorúsággal töltötte el. Visszavonultságában is telje­sen naprakész volt. Családjával szívesen utazott, gyermekeinek, tíz unokájának kibontakozó, fej­lődő életét látva, abban élve, fe­leségével együtt boldog volt. Tes­tét a hepatitisz c vírus megtá­madta és hosszú lappangás után jelentkezve rövid idő alatt meg­ölte őt. De csak a testét. Szenve­dését, fájdalmait méltósággal, hittel, panasz nélkül viselte. Az utolsó hetekben olajjal a mécse­sében már csak Haza készült. Emlékét kegyelettel, szeretet­tel őrzik a szekszárdiak. Köszönet a segítőknek! Az Ifjúsági Fúvószenekari Alapítvány (adószám: 1923136-1-37) megköszöni, hogy az SZJA 1%-ával támogatták a zenekar működését. A befizetett 425.119 Ft-ot hangszervásárlásra, javításra, kotta és kottaállvány vásárlására használtuk fel. Kérjük további szíves támogatásukat! Az Ifjúsági Gitárzenekari Alapítvány (adószám: 18852400-2-37) megköszöni, hogy az SZJA 1%-ával támogatták a zenekar működését. A befizetett 88.192 forintot táborozásra használtuk fel. Kérjük további szíves támogatásukat! A Thész László Zenei Alapítvány (adószám: 19231402-1-37) megköszöni, hogy az SZJA 1%-ával támogatták az alapítvány működését. A befizetett 44.024 forintot a Zenetanárok Országos Zongoraverseny megrendezéséhez használtuk fel. Kérjük további szíves támogatásukat! A Zenetanárok Országos Zongoraversenye Alapítvány (adószám: 19231725-1-17) megköszöni, hogy az SZJA 1%-aval támogatták az alapítvány működését. A befizetett 2.409 forintot a Zenetanárok Országos Zongoraverseny megrendezéséhez használtuk fel. Kérjük további szíves támogatásukat! A Korszerű Urológiáért Alapítvány (adószám: 18858080-1-37) megköszöni, hogy az SZJA 1%-ával támogatták az alapítvány működését. A befizetett 241.187 forintot műszervásárlásra fordítot­tuk. Kérjük további szíves támogatásukat!

Next

/
Thumbnails
Contents