Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-24 / 33. szám

SZEKSZÁRDI 2004. OKTÓBER 24. TA§4RNAP M Egy hangverseny margójára Dobai Jenő zongorázott A lipcsei Tamás-templom karna­gya Johann Sebastian Bach 1735­ben aligha gondolta volna, hogy az akkor született Olasz koncertjét 269 év elmúltával kedvenceként fogja egy magyar zenetanár közönség előtt zongorázni. Arra sem gondolhatott senki a szekszárdi zsidó hitközség­ben, hogy az 1897-ben avatott temp­lomában, később mint kulturális in­tézményben, mai nevén Művészetek Házában hangozzék ez fel. A zenetanár, a Szekszárdon élő Dobai Jenő tartja kedvenc zene­szerzőjének J.S. Bachot. Örök kér­dés marad, hogy miként rendeltet­nek életpályák. A Baranya megyei Köblény község egykori tanítója fi­ának, a most 73 esztendős Dobai « őnek miért éppen zongora lett a venc hangszere? Egyáltalán a •tó úr, az 1940-50-es években miért tartotta fontosnak, hogy fiai Jenő és - a ma Finnországban élő ­Tamás is tanuljon zenét? Szegedi, pécsi középiskolai évek után követ­kezett a budapesti konzervatórium Dobai Jenő életőben. Itt Sándor Renée (1899-1977) és Wehner Ti­bor (1918-1977) zongoraművészek voltak mesterei. Az ő emléküket idézve ült zongorához 2004. októ­ber 12-én Dobai Jenő. A köblényi tanító szükségét érez­te, hogy fiai megismerjék a zongora alapvető sajátosságait, felépítését működésének elvét, akusztikai sa­játosságait, a hangszer gazdag iro­dalmának legjelentősebb zeneszer­zőit és előadóművészeit. Ezért is vásárolt annak idején a gyümölcsö­séből és méhészetéből származó bevételeiből zongorát fiainak. A nyugdíjas zenetanár - Dobai Jenő ­a zongoratanítás szakirányú felada­ti közül elsőként a természetes ngszerkezelést, a megfelelő kéz­Irtást, a kezek önállóságát, azok ügyes alá- és fölétevését, a rugal­mas laza ízületek, a váll, a könyök, a csukló mozgásának koordinált ta­nulását tartja fontosnak ma is. Ak­tív zenetanár korában is arra töre­kedett, hogy növendékei tudjanak a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani. Tud­ják a zongorajáték alapelemeit, já­tékformáit, skálákat, hármashang­zatot, kettősfogást, tremolót, a bil­lentésmódokat, a zenei anyaghoz alkalmazni csakúgy, mint a zongo­rapedálokat megfelelően használ­ni. Számos tanítványa közül Ócsay Juditot említi, akinek a zenei pályá­ra kerülésében neki is szerepe volt. Napjainkban az alapfokú művé­szetoktatás követelményei és tan­tervi programja keretében folyó ze­nei nevelés alkalmat ad az érdeklő­dő és fogékony növendékek képes­ségeinek fejlesztésére. Szekszárdon is, mint ahogy az ország egész terű- < letére jellemző, megnőtt az érdek­lődés a művészeti oktatás iránt. Le­hetőség van így szűkebb környeze­tünkben is, hogy szakértők alakít­sák a gyermekek esztétikai érzé­kenységét, nyitottságát, fogékony­ságát, igényességét. Ilyen módon sajátíthatják el az egyetemes kultú­ra, az európai műveltség, a nemze­ti, népi hagyományok, értékek át­adásának, értékmegőrzésének for­máit, tudnivalóit. Ezek töltötték be Dobai Jenő zenetanári éveit Baján, Budapesten, Szekszárdon. A pálya nem volt mentes feszültségektől, szellemi, lelki törésektől. Mindeze­ken sikerült átkelni és belső indítta­tástól vezérelve, teljesíteni a külde­tést, mely évente egy-egy alkalom­mal közönség előtti megszólalást, bemutatkozást követelt. Ilyen volt ez a legutóbbi szekszárdi hangver­seny is a Művészetek Házában. Molnár Márta ismertette hitele­sen e hangversenyen, a felhangzó zongoraművek zenetörténeti hátte­rét. Elsőként a már említett Johann Sebastian Bach: Olasz koncertje hangzott fel. A kétmanuálos csem­balóra komponált mű dinamikai előírásainak igyekezett Dobai Jenő megfelelni. A mérsékelt lassúságú második, andante tétel előadás­módja, nem csupán az életkori sajá­tosságok miatt volt meggyőzőbb. A harmadik - presto - zárótétel az előadó ifjúkorából megőrzött tem­peramentummal, lendülettel hang­zott fel. Joseph Haydn: C-dúr szo­nátája a hangversenyen kalauzoló, ismertető szerint, az 1780-as évek­ben keletkezett. A kéttételes kom­pozíció kerülve a „súlyos konfliktu­sokat" kedvezett az idős zenetanár, önmaga által is „iskolásnak" mon­dott előadásához. Dobai Jenő a ta­nításnak, pedagógiai tevékenységé­nek lényegét abban látja, hogy a növendékekkel, tanítványokkal meg kell ismertetni a világ, a kör­nyezet szépségét, színességét, tar­kaságát, de ennek ellenkezőjét is. Míg egyik oldalon a vidám társaság, a másikon a magány. Ezekkel is okosan kell élni. Ami az elmélet­ben megfogalmazódik és tanári hit­vallás lehet, az a valóságban könnyen vehet más irányt. Franz Schubert: G-dúr szonátája is min­den bizonnyal ezért került harma­dikként Dobai Jenő zongoraestjé­nek programjába. A hangversenyen jelenlevő kortárs zenetanárok, mű­vészek, barátok és ismerősök sze­rint ez volt az est legsikeresebben megszólaltatott darabja. A zeneiro­dalom azt jegyezte fel a zeneköltő Schubertről, hogy akkor érezte leg­otthonosabban magát, ha egyedül maradt hangszerével. Az előadó napjainkban teljesítette ugyan a komponista elvárásait, de az egye­düllét számára nem jelent vigaszt. A magánytól való szo­rongást oldja fel egykori leánytanítványának, öt­venesztendős kapcsola­tából fakadó barátságos ragaszkodása, az örö­mök és gondok megosz­tása. A Szekszárdi Művé­szetek Háza - „a magyar kultúra hajlékaként" ­ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfor­dulóját. Képző- ipar- és zeneművészek kaptak újbóli bemutatkozási le­hetőséget az egykori zsi­nagóga épületében. Dobai Jenő számára is megtisztelő alkalom, hogy itt a pódiumon, zon­gorához ülve köszöntötte az évfor­dulót és az érdeklődő közönséget. Decsi Kiss János Esélyek a munka világában Szolidaritás, tolerancia, esély­teremtés, reintegráció címmel szakmai konferenciát szervez a szekszárdi Kék Madár Alapítvány a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­ponttal közösen október 28-29­én Tengelicen, a Hotel Orchideá­ban. A konferencia elsősorban az értelmi fogyatékkal élők, illetve a nők munkaerőpiaci beilleszkedé­sének helyzetét vizsgálja. Létezik­e esélyegyenlőség a munka vilá­gában? A hazai tapasztalatok mellett osztrák modelleket is megismerhetnek az érdeklődők elsősorban civil szervezetek kép­viselőinek előadásában, de elő­adás hangzik el egyebek mellett olyan izgalmas témakörben, mint szolidaritás az osztrák munkaerő­piacon: fiatalok és romák, vagy „Esélyek és veszélyek a munka­erőpiacon - nők, munka és gyer­meknevelés" címmel. A szerve­zők remélik, hogy az érintett civil szerveztek és intézményi képvise­lők a hallottakat kamatoztatva ki­dolgozhatják és sikeresen mű­ködtethetik saját szolgáltatásai­kat, programjaikat. Gyermekrajzok a Garayban A Garay János Művészeti és Sport Általános Iskola és Diák­otthon Garay téri épületének fo­lyosógalériájában október 27­én, szerdán, 14 órakor kiállítás nyílik a tanulók munkáiból. A szervezők és az iskola rajzosai szeretettel várnak minden ér­deklődőt. DELMIX ÉLELMISZERDISZKONT HÚSNAGYKERESKEDÉS nyílt Szekszárdon, a déli várostábla után balra, a Toyota mellett KÍNÁLATUNK: - hús és húskészítmény, - tej, tejtermékek, - sózott és műbelek, - mirelitáruk - fűszer, só, zsineg, - napi élelmezési cikkek - Magor hazai gyártású termékek Alacsony árak, jó minőség, önkiszolgáló rendszer! ÍZELÍTŐ ÁRAINKBÓL: - várdombi kenyér 1 kg 169 Ft - Tolle tej 11 125 Ft - sertés vékonybél 10 m 170 Ft Nyitva: hétfőtől péntekig 7-18 óráig, szombaton 8-12 óráig. Viszonteladóknak, közületeknek árengedmény! Kiszállítást vállalunk! Parkolási lehetőség! Telefon: 74/510-460, 74/318-852

Next

/
Thumbnails
Contents