Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-10 / 31. szám

SZEKSZÁRDI m ^Lna^HKLfl VA§ARNAP 2004. OKTOBER 10. A támadásokra a bíró nem válaszolhat... A megyeit a városi bíróság épülete követi Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is részt vett a Tolna Me­gyei Bíróság felújított épületének ünnepélyes átadásán. Mint már beszámoltunk róla, az épület külső és belső teljes felújítá­sának költsége meghaladta az egymilliárd forintot. Tegyük hoz­zá, hogy a tervező és a kivitelező egyaránt minőségi munkát vég­zett, az épület kívül és belül elegáns. Dr. Lomniczi Zoltán az átadási ünnepséget követő sajtótájékoz­tatón kifejtette, fo­kozott érdeklődést tapasztal a bírósági ítélkező tevékeny­séggel kapcsolatban. Gyakran egymással ellentétes üzenete­ket fogalmaznak meg a különböző sajtóorgánumok. Hozzátette, hogy ezek a jogállam kö­rülményei között természetesen nem befolyásolják a bíróságok ítélke­ző tevékenységét, hiszen a hatá­lyos jogszabályok alapján hozzák meg döntéseiket. Megjegyezte, hogy miközben folyamatosan Dr. Lomniczi Zoltán szorgalmazzák a szigorúbb ítél­kezési gyakorlatot, súlyos ítélet­kiszabás esetén is tá­madás éri a bírókat, illetve a bíróságot. Hangsúlyozta az el­nök, hogy azért is problematikus a döntést hozó bíró ellen megfogalma­zott éles kritika, mi­vel a támadásokra a bíró a törvény értel­mében nem vála­szolhat. Vagyis az esélyegyenlőségen alapuló nyilvánosság igen fontos lenne, szögezte le, hiszen a bíró­ság tekintélyének tudatos meg­nyirbálása gyengítheti a jogál­lamba vetett hitet. Evangéliu m Máté 5:1-10 A boldogságról Szállóigévé lettek évszázadok során a Biblia fenti helyen meg­nevezett mondatai. Pedig a hegyen mondott beszéd nyitánya, ez a nyolc gyönyörű mondás a boldogságról, nem általános érvényű életigazságok, magasztos erkölcsi normák gyűjteménye, nem is kortól és emberektől független „örök bölcsesség" néhány csillogó darabja, hanem üzenete. Jézus szava. Ige. Minden mondatban Ő van. Mert amit mondott, egyedül Ő váltotta be, Ő lett szegény, Ő sírt értünk, Ő volt szelíd és alázatos szívű, és egyedül Ő mondhatta: Én vagyok az Igazságos. Irgalmasságra és békeszervezésre is az hív, aki maga volt az Irgalom és a békesség. Tiszta is az Ő szíve volt mindhalálig, utat is Ő nyitott Isten országába. Jézus a boldogságról szóló mondások alanya és tartalma, végrehajtója és betöltője. Szavai valójában nem is a boldogságról, a boldogságunkról szólnak, hanem a hitünk felől kérdeznek minket: hiszünk-e abban, aki mindezt mondotta? Hiszünk-e a bűneink miatt szenvedett, értünk meghalt és igazságunkra feltá­madott Jézus Krisztusban? Szavai csak Őrá tekintve érthetők és vála­szolhatók meg. Csak így lehetnek azzá, amivé szánta: megújító szol­gálatra serkentő, boldogító evangéliummá. Tanítványainak beszél Jézus boldogságáról, de úgy, hogy közben látja a sokaságot: azokat, akiket hozzá vittek, akik rosszul voltak, akik különféle betegségekben és kínokban sínylődtek. Ebbe a sokaságba beletartozik a ma embere is: az egyre magányosabbá váló, modern ember, minden testi és lelki fájdalmával, kimerült idegeivel, fáradt­ságával, fásult, közönyével, boldogtalanságával, és boldogságra vágyódásával. Őket látja Jézus, amikor nekünk beszél a boldogságról. Jézus nemcsak máshogy beszél a boldogságról, mint ahogy mi gon­dolkodunk róla és vágyódunk utána. Nem arról van tehát szó, hogy mi a boldogság a mi emberi kategóriánk szerint, hanem arról, hogy Ő kiket mond, vállal és tesz boldoggá. A tiszta szív magába rejti a világos, tiszta szót, az egyértelmű ma­gatartást, az egyenességet, a becsületességet, a hátsó gondolatok nélküliséget, az igazságért való küzdelmet. Ez a nyolc kicsi mondat ajándék, mely gazdaggá tehet. Feléd nyúj­tott kéz, mely megtarthat. Kapu, melyen átléphetsz. Út, melyen elin­dulhatsz. Örömhír, mely a tiéd is lehet. Maga Jézus Krisztus, akiben elközelített az Isten országa, s vele a boldogság is. Balázsi Zoltán ref. lelkész A társadalom érettségét igazo­ló tényről, - az imént leírtak elle­nére is - a három legtekintélye­sebb állami intézmény között tartják számon az állampolgárok a bíróságot, amit közvélemény­kutatások igazolnak. A bírósági épületekről szólva dr. Lomniczi Zoltán elmondta, hogy - mint ismere­tes - már több he­lyen megteremtet­ték a táblabíróságok működésének fel­tételeit, ám egyelőre sem Győrben, sem Debrecenben még nincs székháza a „táblának", noha mindkét város nagy­vonalúan telket adományozott a ré­gió és a város számá­ra egyaránt fontos ügy megvaló­sítására. Dr. Soós Miklós, a Tolna Me­gyei Bíróság elnöke azokról az áldatlan körülményekről szólt, Dr. Soós Miklós amelyben a Szekszárdi 'Városi Bíróság kénytelen működni - egy épületben több más céggel, ami elfogadhatatlan. E mellett nin­csenek tárgyalótermek, a döntő­bíráknak nincsenek külön szobá­ik. Ezért külön örömöt jelentett, amikor az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács felhatalmazta a Tolna Megyei Bíró­ságot, hogy bruttó 250 millió összeg erejéig tárgyaláso­kat folytassanak a város polgármeste­rével, illetve a va­gyonkezelő igazga­tójával a városi bí­róság megfelelő el­helyezéséről. Han^j^fc súlyozta, amennyi^ ben eredménnyel járnak a tárgyalá­sok, minden reményük meglehet arra, hogy jövőre megvásárolhat­ják az épületet, ami jelenleg vál­lalkozók háza és városi bíróság néven ismert. V. H. M. Alelnökké választották Dr. Braun Mártont Szekszárd város és Tolna megye l-es szá­mú választókerületének országgyűlési képviselőjét 2004. október 6-án az Európa Tanács Gazdasági Bizottságának alel­nökévé választották. Szombati muzsika a Garay téren gasson, sétáljon egyet az en^ ber. A jövő héten október 16-án, vasárnap ugyanebben az idő­pontban a Városi Tűzoltóze­nekar lép a szekszárdiak elé, két hét múlva a Szekszárd Big Band, azután pedig a Szek­szárd Juniors Stars muzsikája szól a Garay téren. - Reméljük, hogy a városla­kók kedvezően fogadják és az időjárás is támogat bennünket - mondta Pecze István a prog­ram szervezője, aki annyit el­árult tavasszal szeretnék foly­tatni a szombati muzsika soro­zatát. Csak remélhetjük, hogy követőkre találnak és a szek­szárdiak is örömmel fogadják a kezdeményezést, ami városi létünk, polgárosodásunk jele, egyben nagyszerű turistacsalo­gató. Ha valaki, a szekszárdi zené­szek sokat tesznek azért, hogy a Garay tér új arculata kialakul­jon, a város lakói könnyebben megszokják: nincsen autó-, és teherautó-forgalom, csende­sebb a belváros. Azzal hogy csökkent a zaj, úgy gondolták néhányan, hogy muzsika szól­hat a főtéren. A Liszt Ferenc Művészeti Iskola együtte­seinek és a város művészeti csoportjainak fellépésével szombatonként délután 15 és 16 óra között zenét hallhatnak a szekszárdiak a Garay téren. Először október 9-én, szom­baton 15 órától zenél a Liszt Ferenc Művészeti Iskola Fú­vószenekara Kovács Zsolt kar­nagy vezetésével, érdemes te­hát a az ebéd utáni pihenésből felkászálódni és besétálni a vá­rosközpontba, hogy zenét hall­1

Next

/
Thumbnails
Contents