Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-10-03 / 30. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2004. OKTOBER 17. Az elterelés áldozatai a Tartsay utcában Több, mint ablakcsere... A szekszárdi tehermentesítő út története talán hosszabb, mint maga az út. S a történet máig épp úgy befejezetlen, akárcsak a beruházás. A közösségi érdek bő évtizede úgy kívánta már, hogy a megnövekedett nehéz teherforgalmat kiszorítsák a történelmi belvárosból. Ám alkalmas elkerülő út, és annak megépítésére fordítható pénz nem állt rendelkezésre. * Döntött az akkori önkormányzat: „addigis" az 56-os út nyomvonalával nagyjából párhuzamos, a belvárostól keletre lévő, észak-déli irányú utakon tehermentesíti a központot. Kicsi városismerettel is tudjuk, a Pollack és a Tartsay utcákról van szó. Volt annak idején felzúdulás, apelláta, érvek és ellenérvek, mérések, magyarázatok, hiányzó láncszemek. Aztán megépült szépen a felüljáró, kiépültek csomópontok, lett lámpás forgalomirányítás a néhai laktanya sarkánál. A teherautók, kamionok elkezdték megszokni a kerülőt. Az éjszaka a megengedettnél zajosabb Új utakat meg lehet szokni. A zajt állítólag teljességgel lehetetlen. Az új út, az új forgalmi rend a kertvárosi övezet korábbi nyugalmát alaposan megtépázta. Ez persze tudható volt. ígérték is számos fórumon a beruházás elindulásakor, hogy az ott élő városlakók környezeti terhelését csökkenteni fogják. A környezetvédelmi szakhatóság előírta, hogy a teljes szakaszon mekkora lehet a megengedett zaj mértéke, külön meghatározva a külső, és a lakásokban mért szintet. Az útszakasz forgalomba adása után ismételt zajszintmérés következett. A Tartsay utcán a kijelölt pontokban és ingatlanokban a nappali mérés eredménye szerint a zaj nem lépi túl a megengedett határértéket, az éjszakai mérések azonban mértéken felüli zajszintet regisztráltak - tudtuk meg Rimái Rudolftól, a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatójától. Az előírásokban szerepel, hogy amennyiben külső megoldásokkal (pl. sebességkorlátozással) nem csökkenthető a zaj, akkor úgynevezett passzív akusztikai védelemre van szükség. Ez olyan műszaki megoldásokat jelent, amelyekkel a lakásokban csökkenthető a zajterhelés. Ilyen megoldás például a nyílászárók, magyarán az ablakok, francia ablakok, erkélyajtók korszerűsítése, cseréje. központi és a vegetatív idegrendszerben is. • A zajt nem lehet megszokni. • 2000-ben végzett zajvizsgálatok alapján a vidéki városok közül Hajdúszoboszló áll az első helyen. (Ez nem vigasz a szekszárdiaknak!) • Budapest Európa egyik legzajosabb városa, minden második ember ártalmas erősségű zajban él. • Egyes tanulmányok szerint a tartós zajártalom akár & 10 évvel rövidítheti meg ^fc ember életét. • Hozzávetőleges zajszintek decibelben: levélsuhogás: 10 decibel óraketyegés: 20 decibel társalgási beszéd: 60 légkalapács: 105 diszkó, rock koncert: 90-110 zene füldugóval: 90-100 fájdalomküszöb: 130 decibel 85 decibel fölött alkalmazkodási képességünk csökken. • Laikusoknak: 9 decibel zajcsökkentés annyit jelent, mintha nyolcadára csökkenne a forgalom. • A zajszennyezés a környezetvédelem mostohagyereke, miközben Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. ^^ (U.T^ Szomorú életmesénkben több mint 260 ablak a szereplő. A zajmonitoringvizsgálatok alapján a szakértő háromféle megoldási javaslattal állt elő. Ebből kettő a nyílászárók felújítását illetve korszerűsítését célozza meg, ami anynyit tesz, hogy a mostani keretek meghagyásával (utólagos szigetelésével) az ablakszárnyakat cserélné korszerűbb, zaj- és hőszigetelt üvegre. A harmadik megoldási javaslat ablakcserét jelent, „tokkal-vonóval", mindenestől. A nyílászárók cseréjének költsége, kb. 50 millió forint a projekten belül ütemezésre került, közbeszerzési eljárás keretében van egy nyertes kivitelező, de vele a szerződés még nincs aláírva. Mit szeretnének a lakók? Hogy miért? Mert egy augusztusi parázs hangulatú, majdhogynem barátságtalan lakossági fórumon kiderült, hogy az érintett lakók egy része nem fogadja el a kht. felkínált javaslatát. Megfogalmazott igényeiket dr. Gaál Zsuzsanna alpolgármester, a körzet képviselője három pontban összegezte: - sok lakó számára nem elfogadható megoldás, hogy csak az ablakszárnyakat cserélnék le, - ne csak az úttal párhuzamos ablakokat cseréljék, hanem terjesszék ki a cserét a merőleges falakon lévő ablakokra és a távolabbi házakra is, - szükségesnek tartanak néhány forgalomszervezési változtatást, pl. a gyalogosok közlekedését könnyítő lámpás átkelőhely kialakításai, rendszeres sebességmérést, a tehermentesítőre való kijutást megkönnyítő megoldásokat. A kht. igazgatója elmondta még, hogy minden lakóval egyedi megoldásra törekednek, az erintetteket levélben keresik fel. Ebben ismertetik az adott ingatlanra aktuális javaslatukat, s választ várnak (nyilatkozatot), hogy a lakó hpzzáj árul-e a beavatkozáshoz. Ám a tervezett eredeti határidőt (október 31-e) így is lehetetlen tartani. Hogy a munkák áthúzódnak a jövő év tavaszára is, az egészen biztos. Mint ahogy az is bizonyos, hogy az ott élő városlakók számára az egyetlen megnyugtató megoldást az igazi elkerülő út megépítése jelenti majd. Rimái Rudolf megerősítette, hogy az M6-os és M56-os gyorsforgalmi út tervrajzain, térképein ennek az útnak a nyomvonala szerepel. Por, zaj, balesetveszély Elvárjuk a város vezetőitől, országgyűlési képviselőitől, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy erre az útra akárhonnan, bármilyen forrásból a szükséges pénz a szükséges határidőre meglegyen! S akkor végre szabad lélegzethez jutnak a tehermentesítővel terhelt, kettészakított lakótelep polgárai. Addig sajnos por lesz, és zaj, és balesetveszély . De lesz, remélhetőleg, mindenki számára a még legkisebb sérüléssel járó, elviselhető kompromisszum is. A zaj • Korunk jellegzetes és egyre növekvő ártalma a zajártalom. • A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki. Nem csak a hallószervben, hanem a