Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-09-12 / 27. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2004. SZEPTEMBER 12. A Lakható Szekszárdért Egyesület nyílt levele Miért szúrunk el mindent Szekszárdon? A kérdés durván hangzik, de sokan felteszik mostanában ismerőseim. Miért nem úgy alakulnak a dolgok már régóta, mint más normális városban? Miért kell mindig elkésnünk, lemaradnunk mindenben, miért mennek el a fiatalok Szekszárdról más városba és lehetne folytatni a sort. Előrebocsátom, nem bántó szándékkal, hanem aggódással készült írásom. Kezdjük kicsit korábbról. Végre elkészült a tehermentesítő út, de már készültekor tudtuk, nem igazi, csak részmegoldás. Szűk, lassú, a bekötő-, a felvezető utak nincsenek meg. A távolsági buszok sem tudnak északon felkanyarodni a felüljárónál, de hát hogy is tudnának, ha nincsen lehetőségük! Ez miért maradt el az átalakításnál? Ezért jönnek be a lassan pályaudvarrá alakuló központunkba a távolsági buszok, reggelente szinte sorba állnak a Skála és a Garay Gimnázium előtt. Talán számozott megállóhelyeket kellene kijelölni. Mutasson nekem valaki olyan várost, ahol ilyen közel, és ennyi buszpályaudvar letezik! Ha valaki többször óriási sorokat állt a sorompónál, előbbutóbb visszatér a központ felé, hátha ott gyorsabb lesz áthaladása. Ma már tapasztalhatjuk, ott is befulladt a közlekedés, és mi lesz majd, normális iskolaidőben. Ezt nem kell a központ átalakítására fogni. Egyszerű a válasz. Elkéstünk. Mert 20 évvel ezelőtt, mikor felvetettük ugyanezt a gondolatot, töredéke volt a mainak az autók száma. Ettől a rossz állapottól persze, ami most van, nem kell visszavonulót fújni - mert hallani már ilyen hangokat, nyomást több felől - tovább kell lépni, meg kell oldani, hogy kulturált legyen értékes, egyetlen, valamirevaló központunk. (Orpheus-program) Még részt is vettünk a munkálatokban. Gerjesztettük. 20 év óta ezeket mondtuk. Ötleteket adtunk. Most már a kész tervek után ki és kik, hogyan oldják majd meg? Ez a kérdés. Mi marad a közös gondolkodásból? Vagy úgy járunk, mint a tehermentesítő úttal, a felüljáróval, hogy állandóan javítani kell az eredeti elképzelést? De érthetetlen az is, miért tud több autó parkolni a városközpontban, mint korábban, akár egy autóvásár. Nem ezt akartuk, hogy a város főutcáján végig autók álljanak. Például miért nem bicikliút készült legalább az egyik oldalon, a „meglévő folytatásaként és a mentőknek is lett volna helyük? A koncepció, amelyeket ismerek, nem ilyen volt. Egy élő, emberbarát belváros képét ábrázolta, ahova érdemes elmenni, mert a benzingőzös mai helyzet helyett, tiszta levegőn sétálhatnánk. Élő központ? Igen, fel fog éledni! Bízzunk benne! Tegyünk érte közösen! Ne hátráljon meg a város! Mert látható, egyesek már kezdik visszafoglalni jól megszokott, kényelmes helyeiket. Sőt, még kevesebb autót kellene beengedni a főutcára, mert ez - a parkolásban bízva -, geijeszti az átmenő forgalmat. Egyesek az üres „sétálóutcát" kritizálják. Egyelőre joggal. Birtokba kellett volna venni, vetetni az embem M ml lm FLuóraifiia liuiuiusm S2ÍBSKM1 HulSÜETlMJl TOVÁBBKÉPZŐ KFT. OKÉV nyilvántartási szám: 07-0065-02 Inlézmény-akkreditációs Lajstromszám: 0010 MJNDEfJ KEDVES ÉRDEKLŐDŐT VÁR AZ ÁLLAMI SZAKKEPESITÓ BIZONYÍTVÁNYT NYÚJTÓ TANFOLYAMAIRA! KEDVEZMÉNYEK Önköltségesek részére: - részletfizetési kedvezmény - az adóévben fizetett képzési dij 30%-a az összevont adóalap adójából levonható Munkanélküliek részére: - munkaügyi központi támogatás adható IDEGENFORGALOM: Idegenvezető, idegenforgalmi menedzser, idegenforgalmi ügyintéző, valutapénztáros és ügyintéző megújítok részére is - nyelvi képzéssel bővített falusi vendéglátó KERESKEDELEM: kereskedelmi menedzser, marketing- és reklámmenedzser, marketing- és reklámügyintéző, kereskedő-boltvezető II., élelmezésvezető, szakács, logisztikai ügyintéző NYELVTANFOLYAMOK: kezdő és haladó szinten: ANGOL, NÉMET, FRANCIA, OLASZ, SPANYOL ÚJDONSÁGOK: kulturális mendzser, aláírás-azonosító grafológiai és mixertanfolyam Kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátóipari szakkönyvek, nyelvkönyvek, kazetták értékesítése kedvezményes áron Részletes tájékoztatás és jelentkezés: 7100 Székszárd, Arany János u. 17-21. (bejárat a Találka tér felől) Telefon, fax: 74/418-779, mobil: 30/378-5978 a áikerre/ A „Szekszárdi Nagyfai" az egykori Top Center mementója a város szélén rekkel! Programokat kellett volna szervezni oda. Látták már más város élő centrumát? Például Kecskemétét? Pedig ott sincs üzletsor a főtéren! Ha mindez megvalósul, akkor majd a kínai üzletek helyett nívós üzletek nyílnak és virágzó vendéglók, tele emberekkel. Egy másik kérdés. Miért áll még most is egyedül a kukoricásban a Tesco? A kiépített utak sehova nem vezetnek körülötte. Nem jön más nagy áruház hozzánk? Nem vagyok híve a plázáknak, de pl. Pécsett nem lehet ugy végigmenni, hogy vásárló szekszárdi családokkal ne találkozzunk. Miért nem vonzó valóságos értelemben Szekszárd? Persze tudjuk, az idelátogatók sokszor udvariasságból dicsérik városunkat, de nem ők élnek itt. Egy új dolog. Miért kell az amúgy is „bankcentrumunkban" megengedni, hogy járókelő-buktató bejáratokat építsenek a pénzintézetek, kötelező tolókocsis feljáró megvalósítása címén? Véleményem szerint ezt a fontos problémát oldják meg másként. De nézzünk más témákat Csak felsorolással. Szeméttelep. Mióta nincs megoldás? Ipartelep, ipari park. De minek is az? A még ittlévő cégek amúgy is lassan elmennek az úgymond „vállalkozásbarát" városból. Vagy reménykedjünk a megváltó Mc Donald'sban? Közben a város lakossága lassan csökken, s nemsokára 35.000-nél tart. De hát miért is maradjanak itt az emberek, a fiatalok? A kultúráért? Mondjuk egy nyári programért? Hát semmi sem volt. Vagy a szüreti fesztiválért? Már írtunk róla, csak éljük túl. Élje túl a város, és zöldterülete a megbonthatatlan szerződést. A szőlő, a híres bor nem fogja egymagában megváltani városunkat. Óriási érték, végre talán a szakértők kezébe kerülhet irányítása. Talán az ellődözött városünnepi tűzijátékokat, inkább jó városmarketingre pl. a bor - kellene fordítani. De ez is felfogás kérdése. Keményebben. Használjuk, raboljuk ki a várost, de ne adjunk semmit!^ Nincsenek bizonyítékok, csak ros^ft érzések. Sajnos, pedig mi itt szered® nénk élni, leélni eletünket és nem azt tanácsolni gyermekeinknek, hogy nehogy hazajöjjenek az iskolák elvégzése után. »Majd a kutyaadó... A kéményadó megváltó lesz. Meg a minden eladó.« Kérem, a jövőbe látni kell egy, város vezetésének, nemcsak nézni. Érezni és együtt érezni ezt az élő szervezetet, a várost és annak vergődését. A hibákból következtetéseket is levonni mindenféle politikai hovatartozás nélkül. De nézzük tovább a kérdéseket Csörgető. Iszonyú állapotok. Rock- fesztiválunk? Már máshol csinálják. Sötétvölgy. Lehasználva. A Duna, a Sió pár percre van. Új úttal mégsem lett a miénk. Hiába van Duna-híd. Nem tudunk lehajtani. Pedig milyen virágzó vízi életet lehetne... M 6-os? Az örök megváltó? A Holdban. Sportélet? Csak meg kell nézniT^ pályákat. Elmegy a gyerek kedve. Egy helyre kellene koncentrálni és nem szétforgácsolni a lehetőségeket. Senki nem kételkedik a szakértők jó szándékában. Akkor tehát mi a probléma? Kérdezzük. Valószínű a felfogásban. Hogy kinek mit jelent a lakható város. Olyan helyet, ahol élni lehet 21. századi módon, vagy olyant, amelyből élni lehet? Az utolsó órában vagyunk! Az utolsó órában vagyunk! Fusz György A Lakható Szekszárdárt Egyesület elnöke Tisztelt Olvasóink! A Lakható Szekszárdért Egyesület nyílt levelét teljes terjedelemben, változtatás nélkül közöltük. A jobbítás szándékával megfogalmazott levél minden megállapításával nem énünk egyet, ám egyfajta továbbgondolásra szánjuk szerzőjével együtt. A Szekszárdot szerető, városunkat féltő és a továbblépésben részt vállaló szekszárdiak véleményét, gondolatait örömmel vesszük és lehetőség szerint közzé tesszük lapunkban. Ezzel is segítve a Szekszárdot vezető városatyákat a lakható Szekszárd kialakításában. A szerkesztő