Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-08 / 3. szám

SZEKSZÁRDI M­TASARNAP 2004. FEBRUÁR 8. ERDEKLI? BEMUTATJUK! Szekszárdot mindig elkerülte a látványos fejlődés HBSHHHHHMMHSI^^BHI Kovács József, az OTP Bank Rt. Tolna megyei igazgatója a kö­vetkező kérdést címezte Fehér Péternének, a KSH Tolna me­gyei igazgatójának: Hogyan íté­li meg a számok tükrében Szek­szárd gazdasági fejlődését? - A város jelenlegi gazda­sági stádiuma visszavezethe­tő az elmúlt évtizedekben, sőt évszázadokban elkövetett olyan szerencsétlen helyzetekre, téves irányba való elmozdulásra, ami miatt Szekszárd ipari fejlesztésére igazán soha nem került sor. - Mert itt mindig a mezőgazdaság dominált? - Igen, gondoljunk akár az első vi­lágháború előtti vagy éppen a kiegye­zés körüli időszakra. Ugyan létezett itt egy iparosodott vagy úgynevezett polgáriasodó réteg, de ipari tevékeny­ségük anyagi alapjait egyértelműen a bor teremtette meg. Nem kényszerül­tek rá, hogy saját szakmájukba in­vesztáljanak, hiszen mindig nagyon jól megéltek. - Aztán a filoxéravész mindent tönkretett. - Pontosan. S bár az évszázad ele­jére ezt nagyjából kiheverték, ám ak­korra megváltoztak a körülmények, óriási pangás következett a város éle­tében. Akik ezt anyagilag nem tudták átvészelni, azok örökre elmentek Szekszárdról. A betelepedő rétegek is szinte kizárólag a mezőgazdaságra alapoztak. Az első világháború után, a monarchia felbomlá­sával a borra védővá­mot vetettek ki, ezáltal a magyar bornak 1949­ig gyakorlatilag nem volt piaca. Ugyanakkor elmaradt a helyi ipar és kereskedelem támoga­tása, viszont nőtt az ál­lami alkalmazottak (fi­náncok, vámosok, védőnők) és a sza­badfoglalkozásúak száma. -Ez a helyzet megváltozott a szoci­alista nagyüzemek szervezésével? - Egyrészt... másrészt pedig egy­más után jöttek a városba a leányvál­lalatok. Tehát minden tekintetben megindult a város fejlődése. - Hogyan alakalt a népességszám? - 1949-ben 15 ezren voltunk, 1960­ra majdnem 20 ezren, 1970-re 24 ez­ren lettünk, s 1990-re száz híján elér­tük a 37 ezret... Következett a rend­szerváltás, s nagyjából minden kez­dődött elölről. Szinte azonnal meg­szűntek a leányvállalatok, a gazdasá­gi struktúra változásának hatására a társadalmi struktúra is átalakult. Az elmúlt évben a népességszám alig haladta meg a 35 ezret. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 13 száza­lékkal kevesebb a városban élő fog­lalkoztatottak száma, mint tíz évvel ezelőtt volt, most 15 ezer körül van. - Ésrhol dolgozik ez a réteg? - Nagyon érdekes a helyzet. Amel­lett, hogy meglehetősen sok az egy­személyes vállalkozás, a megyeszék­helyek közül Szekszárdon a legmaga­sabb a vállalkozás-sűrűség: az ezer lakosra jutó vállalkozás-szám 130, a maradék 18 megyeszékhely átlaga 109. Nálunk a jogi személyiségű tár­sas-vállalkozások fele mikro, a továb­bi 30 százalékuk a kisvállalkozás ka­tegóriájába tartozik, tíz százalék kö­zép-, és csak 2,5 mondható nagyvál­lalkozásnak. Az utóbbi mindössze 5-6 céget takar. - Nem régen fejeződött be a város átvilágítása. - A megállapításokat én nem kívá­nom külön értékelni, de megjegyez­ném, ha a vizsgálat megállapításai mögött fejlett gazdaság állna, akkor nem jelentene ekkora gondot. - Megyeszékhelyként Szekszárd­nak is kötelező egy bizonyos intéz­ményrendszer fenntartása. - Ez igaz, de Szekszárd pl. híres ar­ról, hogy sok a civil szerveződése, s a város ezekkel meglehetősen nagyvo­nalúan is bánik a bevételeihez ké­pest. A KSH rendelkezésére álló ada­tok szerint Szekszárd az önkormány­zat éves bevételének ugyanakkora hányadát fordítja a civilszervezetek támogatására mint Pécs, miközben az ún. „kis" megyeszékhelyek, mint Eger vagy Veszprém, de még Zala­egerszeg is ennek csak töredékét. - Kovács úrral is beszélgettünk ar­ról, hogy milyen kevés lakás épült itt az utóbbi években. - Mint már említettem, a városunk soha nem került olyan helyzetbe, hogy látványos fejlődésen menjen ke­resztül, így a lakásállomány sem bő­vült látványosan. Azért azt kieme­lem, hogy - mindent beleértve ­Szekszárdon az átlagos lakásméret 71 négyzetméter, de felszereltségüket sem érheti kifogás. De sorolom a fej­lődés elmaradásának okait: az ország déli részén, egy leszakadó régióban vagyunk az ország legkisebb megyeszékhelyeként... távol minden olyan fő közlekedési úttól - nem be­szélve a vasútról - ami révén köny­nyen elérhetővé válnánk... Tetejében a délszláv háború is akkor dúlt, ami­kor a külföldi tőke áramlott be az or­szágba, s beindultak a nagyberuhá­zások. Mi a déli határ közelsége és az eddig elmondottak miatt ebből is ki­maradtunk. - Ám megépült a várva-várt Duna­híd, de nem vezet sehova. - A híd kitörési pont lehet majd ak­kor, ha elérik-a tervezett fő közleke­dési utak. Azért hozzáteszem, hogy most már némileg javul a helyzet, hi­szen bizonyos átmenő forgalom in­dukálódik, de közel sem akkora, mint amihez lehetőségeket nyújtana a Duna-híd. - Kérem, szóljon a hivatal tevé­kenységéről. - Az 1993-ban meghozott statis^fe kai törvény alapján végezzük a mw^ kánkat. Legnagyobb részét az orszá­gos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtása teszi ki, de van lehetősé­günk a helyi igényeket is kiszolgálni. A munkafolyamat-felvételek tervezé­séből, végrehajtásából, feldolgozásá­ból, az adatok tárolásából, elemzésé­ből és közzétételéből áll, s valameny­nyihez kapcsolódik szervezeti egysé­günk. Dolgozóink 73 százaléka nő, ami előnyös, hiszen ehhez a munká­hoz végtelen türelem és kitartás kell. - Igazgató asszony, sajnos véges a terjedelem... - Tudom. Szeretném, ha Tóthi Já­nos, a közgyűlés képviselője beszél­ne a munkájáról, hiszen úgymond „vegyes" körzetben dolgozik, tehát nem típusproblémákat kell megolda­nia. V. Horváth Mária Szekszárdi Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából nyílt, egyfordulós versenytárgyalások keretében ÉRTÉKESÍTJÜK az alábbi ingatlanokat: Szekszárd, Perczel M. u. 1-3. ÉTTEREM 243 m 2 Szekszárd, Perczel M. u. 1-3. ÜZLET Szekszárd, Széchenyi u. 62-64. IRODA Szekszárd, Jókai u. 12. RAKTÁR Szekszárd, Csapó D. u. 14. RAKTÁR Az ingatlanokról és a versenytárgyalási részvétel feltételeiről, időpontjáról érdeklődni lehet: Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., Szekszárd, Bezerédj u. 2. Telefon: 72/510-422 19 m 2 25 m 2 14 m 2 54 és 28 m 2 A SZEKSZÁRDI VAGYONKEZELŐ KFT. BÉRBE ADJA • Széchenyi u. 55-57. szám alatti 181 m 2 alapterületű belvárosi utcafronti üzlethelyiségét, • Bezerédj u. 10. szám alatti 256 m 2 alapterületű földszinti ingatlant üzlet, iroda céljára, • Augusz I. u. 1-3. szám alatti Vállalkozók Háza 14-27 m 2 alapterületű irodahelyiségeit, valamint a II. emeleti BÜFÉ helyiségeit. A bérbevétel feltételeiről érdeklődni lehet: Szekszárd, Bezerédj u. 2. Telefon: 74/319-458, 319-468, 510-422 "W1PENTA UNIÓ Oktatási Centruqá é s Vi ^ s jj; a A ö 2: p o n t Okleveles adószakértő Adótanácsadó Mérlegképes könyvelő Pénzügyi-Számviteli ügyintéző Munkaügyi Központ által 100%­ban támogatott tanfolyamok: Angol alapfokú tanfolyam* Német alapfokú tanfolyam* * Jelentkezni a Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendeltségénél lehet! Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése! Díjmentes tanácsadással és szakkönyv értékesítéssel várjuk irodánkban: m ADOKEDVEZMENYIGENYBE VEHETŐ AKKREDITALTINTÉZMÉNYÜNKBEN (03-0147-03)! V.&Í­Szekszárd, Arany J. u 23-25. Tel: 74/419-949 www.penta.hu

Next

/
Thumbnails
Contents