Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-07-18 / 23. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2004. JULIUS 18. Mellettük nem lehetett a tárgyakra figyelni - emlékmúzeum Mészöly Miklós és Baka István hagyatékából Hamarosan újabb kulturális intézménnyel gazdagodik Szekszárd. Már folynak, s nyár végére befejeződnek az átalakítási, helyreállítási munkák a Babits utcában, a Babits-emlékház melletti épületen. A város vette meg az ingatlant azzal a céllal, hogy benne az irodalom házának biztosítson méltó helyet - tudtuk meg dr. Gaál Zsuzsanna muzeológus alpolgármestertől, a Mészöly Kuratórium tagjától. A szecessziós stílusú, ötszobás épületbe kerül Mészöly Miklós Kossuth-d(jas író hagyatékának egy része, s lesz egy ideiglenes kiállítások megrendezésére alkalmas terem. Átkerül ide a Babits-házból a kutatószoba, így az ott felszabaduló helyen méltó emlékszobát tudnak berendezni Baka István költőnek. Mit láthatunk majd az irodalmi emlékhelyen? A Mészöly-hagyatékból elsősorban bútorok, az íróasztala, mögötte a könyvespolcával, festmények, apró használati tárgyak, ruhák kerülnek ide, s könyvtárából több mint kétezer kötet. A szekszárdi vonatkozású családi iratok egy részét is átadta a múzeumnak az író özvegye, Polcz Alaine. Nem régen elhunyt az író testvére, Mészöly Dénes, az ő özvegye szintén adományozott a hagyatékhoz tárgyakat, Szekszárdhoz kapcsolódó fényképalbumokat, a családhoz kötődő dokumentumokat. A város vezetői és a múzeum munkatársai mindenképpen szeretnék elérni, hogy Szekszárd olyan kutatóközpont legyen, hogy megkerülhetetlenné váljon a város minden Mészöly-kutató számára. Ehhez nyilván arra van szükség, hogy a tárgyi anyagon kívül az irodalmi hagyaték egy része is ide kerüljön. Ebben viszont még meg kell vívnunk egy csatát a Petőfi Irodalmi Múzeummal, hiszen a pestiek nagyon szeretnék a teljes hagyatékot megszerezni. Polcz Alaine nagyra becsüli azokat az erőfeszítéseket, amiket Szekszárd tett a Mészöly-hagyaték megőrzése érdekében, ezért van reményünk rá, hogy nagyon értékes, gazdag anyag kerülhet a városba. Az „Irodalom házát", benne a Mészöly-múzeummal január 19-én, az író születésnapján nyitják meg. Mindeközben a Babits-emlékházban, városunk leglátogatottabb turisztikai célpontjában is jeEvangéliu

m „Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt. " (Zsolt. 103,11 Csillagok prédikációja Ezekben a hetekben, hónapokban talán több időnk lehet zavartalanul szemlélődni. Ha tehetjük, nyugodt nyárestéken gyönyörködjünk egy kicsit a csillagos égben! Teremtőnk kezében az esti égbolt is eszköz lehet, melyen keresztül megértet velünk fontos bibliai üzeneteket, így most Dávid zsoltárának ezt a mondatát is: „amilyen magasan van az ég a földtől, olyan nagy a szeretet az istenfélők iránt..." Milyen messze van az ég a földtől? Az aprónak tűnő égitesteket nézve próbáljuk meg elképzelni ezt a távolságot! Nemrég számoltak be egy fontos tudományos eredményről: egy űrszonda elérte a Szaturnusz híres gyűrűjét. A tény mellett a legdöbbenetesebb az az adat, miszerint ennek a szondának 7 évre (!) volt szüksége ahhoz, hogy ez az utat megtegye. Pedig egy ilyen égi „jármű" kb. olyan sebességgel száguld, hogy 1 óra alatt kétszer is meg tudja kerülni a Földet. De micsoda rettentő távolságok vannak az égen! Ha ez a szonda tovább repülne és elhagyná a Naprendszerünket, akkor még kb. 100.000 (!) évig kellene száguldania, hogy elélje a következő csillagot... és a mi galaxisunkban még 100 milliárd további csillag van... és a mi galaxisunkon kívül még további 100 milliárd tejútrendszer! Ezek olyan távolságok, olyan számok melyet mi átlagemberek talán már nem is tudunk igazából felfogni, elképzelni. Hát ilyen messze van az ég a földtől - hát ilyen nagy az Isten szeretete az őt félők iránt! Mielőtt azonban ez a felfoghatatlan végtelen megrémisztene minket, s a nagyszámú égitest között elkalandozna figyelmünk, jusson eszünkbe, hogy a csillagos égbolt is egyetlen fényes ponttal kezd megjelenni előttünk alkonyatkor: az Esthajnalcsillaggal. így Isten végtelen szeretete is.egy pontban kezd el igazából felragyogni, és nekünk elég ez az egy: az Ő egyszülött Fiában. Jézus Krisztus mondja „Én vagyok... a fényes hajnalcsillag"(Jel. 22, 16). Jézus az, akiben Istennek ez az égig érő szeretete eljött hozzánk. A Krisztusba kapaszkodó bizodalmas hit megragadhatja a végtelent: az Isten minden ismeretet meghaladó szeretetét. Róla prédikálnak tiszta nyári estén még a csillagok is. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész lentős változások történnek. A mostani kutatószobában ezentúl Baka István életterének egy aprócska szigete elevenedik meg. A költő felesége a teljes hagyatékot, tehát az irodalmi hagyatékot, és a költő tárgyait, lemezeit, kisebb bútorait is a városnak ajándékozta. Ezt az emlékszobát jövőre, a Költészet Napján, április 11-én fogják megnyitni. Mindkét kiállítás rendezője Lovas Csilla, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársa, akitől azt is megtudtuk még, hogy az ideiglenes kiállítótérben évente tervezik a Mészölyhöz kapcsolódó egyéb, pl. képzőművészeti, vagy fotókiállítás megrendezését, illetve a Tolna megyei irodalmárok bemutatását. A kutatószobában pedig megtekinthetők lesznek a múzeum irodalmi gyűjteményéből eddig digitalizált anyagok, illetve videofilmek. Mennyire jellemeznek egy írót, költőt a személyes tárgyai, kedvenc könyvei, bútorai? Illlyés Gyuláról ezt írta Bertha Bulcsú egy inteijúban: „Nem lehet a tárgyakra figyelni, amikor jelen van. Ráadásul olyan egyéniség, akit nem jellemeznek a tárgyai, legfeljebb arról lehet szó, hogy a tárgyainak ő maga ad értelmet, jelentőséget." Valószínűleg ez jellemezhette Mészölyt, Bakát is. Most a tárgyaikban vannak jelen, melyeknek ők adtak értelmet, jelentőséget. Tárgyaikban, emlékszobáikban most visszajönnek szeretett városukba, s életük az életünk része lesz. Ráérős nyári délutánokon addig is sétáljanak el a hangulatos Babits utcába! M Udud Ter^t Körtés József 1955-2004 Akkor ez most nem vicc Ha pedig annak szántad, akkor a legrosszabb. Pedig te mindig a legfrissebbekkel jöttél, a legfinomabbakkal, s miközben mollban íródott zenei költeményeket dúdoltál, mindig akadt valami fogunkravaló, hatalmas poén. Most azonban csak állunk értetlenül, nézünk a semmibe, próbálunk valamit kezdeni ezekkel a telefonjainkon érkező, megemészthetetlen, irreális mondatokkal, miközben te ülsz valahol, és a térdedre csapsz: „Ez van, gyerekek." Na, hát ez az, ami nem megy nekünk. Erről beszélni. Ebbe belegondolni. Hogy felvesszük a telefont, még fel kell hívnom a... És nincs kit felhívnunk. Már nincs hol. És nincs miért. Úgyhogy csak állunk és nézünk, esetlen mondatokat formálunk arról, hogy mi lett volna akkor, ha, meg hogy talán lehetett volna másképp és így tovább Csak hát nincs tovább meg talán és hogyha. Körtés tanár úr, egy egész város Körtéje, vagyis Te, Jóska, ezektől a szavaktól most megfosztottál minket. Majd észrevesszük, hogy nem jössz próbára, és talán hozzászokunk idővel, hogy nem várod a gyerekeinket a Zeneiskolában. De harsány nevetésed, soha el nem apadó optimizmusod, elfogyhatatlan százezer történeted és az, ahogy állsz a Zeneiskola mellett a sarkon és integetsz nekünk zsebre tett kézzel az itt, ebben a városban már nem pótolható. Orbán Gy.