Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-01-25 / 2. szám

M­SZEKSZÁRDI 2004. JANUAR 25. VASÁRNAP Az MC Galéria betöltötte küldetését Több mint 30 kiállítás, több mint 100 alkotó A neves képzőművészek munkáinak ní­vós kiállításaival szerzett elismerést, és a művészetet kedvelőknek sok örö­met, Szekszárd első magángalériája, a Radits Tibor által vezetett MC Galéria, mely most bezárja „kapuit". A kezde­tekről, valamint arról beszélgettünk Radits Tiborral, hogy az élet addig tar­talmas, amíg teszünk valamit, hogy az legyen. - Itt ülünk a már-már teljesen üres MC Galériában, és emléke­zünk... A MINI ART-ra, valamint arra, hogy mi indította el a művé­szetet pártoló úton... - Zenész családból származom, apám hangszerjavító volt, jómagam a művészetnek egy másik ágával, a képzőművészettel ismerkedtem meg, s „jegyeztem" el magam már futai koromban. Tizenkét évvel ez­Pott, amikor nyugdíjba mentem ­miután az számomra elképzelhe­tetlen volt, hogy semmit ne tegyek -, életre kelt a MINI ART Galéria. Itt a művészeket ellátó, számtalan kel­léket lehetett megvásárolni, s nem kellett ezért külön a fővárosba utazni. Ez a művészet iránti szere­tet fejlődött tovább, amikor 1996­ban megnyitottam az MC Galériát, mely jellegében bővült ki, a MINI ART-hoz képest, s tért el minden mástól, hiszen addig is volt képeket árusító hely, de olyan, ahol a művé­szek alkotásaival egy kiállítás meg­nyitó keretein belül találkozhattak és ismerkedhettek meg a látogatók, nem. - Lapozgatjuk a vendégkönyvet, s a kiállítók névsorát nézve, igencsak igényes, sokoldalú alkotókkal és al­kotásokkal találkozhatott az ide betérő... - A neveket felsorolni lehetetlen, de ha egy Munkácsy-díjas festőmű­vésszel vagy Szász Endrével itt ta­lálkozhatott a képzőművészetet szerető ember, akkor nem volt hiá­bavaló a fáradtság. Az alkotások sokoldalúságát pedig semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kerámiától, a grafikákig, az olajfest­ményektől a porcelánig, a textíliáktól a bronz szob­rokig - és még sorolhat­nám - mindenki meg ta­lálta, azt a képzőművé­szeti alkotást, amelyben a legjobban szeretett volna gyönyörködni, esetleg megvásárolni. Sűrű volt ez a több mint egy évtized. Ezt pénzért nem, csak a művészet iránti nagy tisztelettel és alázattal lehetett végigvinni. Ebben az időszakban kétszeresen is ne­héz, hiszen lényegesen kevesebb lakás épült, s egyre több olyan hely nyitott, ahol képzőművészeti alko­tásokat lehetett vásárolni. Az elkép­zelésemhez képest - miszerint 70 éves koromig szeretném ezt a galé­riát működtetni - így is két évvel to­vább voltunk nyitva. S most vissza a kiállításokhoz. A szervezőmunka, a művészekkel a kapcsolatfelvétel és annak ápolása, a kiállítás megszervezése, mind­mind fáradtságos, ám jólesően fá­radtságos munka. - Maguk a kiállítások, azok ün­nepi hangulata, a művészek sikere, a látogatók elégedettsége, a gratulá­ciók nagyon fognak hiányozni. Eze­ket azonban, hetekkel, hónapokkal előbb egy nagy szervező munka ­tárgyalások, időpont-egyeztetések, meghívók készítése, műsor szerve­zése, a kiállítást megnyitók felkéré­se - előzte meg, s ehhez hozzájött még, hogy pénteken leszedtük az egyik kiállítást, s a másikat hétfőn délután megnyitottuk, ez annyit je­lentett, hogy szombat-vasárnap vé­gig dolgoztunk, ez a része már fá­rasztó volt számomra, nem fog hiá­nyozni. S, hogy teljesen ne szakad­jak el ettől a „világtól", a művészek­től, s a művészetet szeretőktől, egy dolgot megtartottam, ami nem más, mint a képkeretezés. - Amint mondta, újra lezárult életének egy szakasza, amely na­gyon mozgalmas volt. Kik voltak, akik ezen az úton kísérték, segítet­ték? - Elsősorban a családomnak sze­retnék köszönetet mondani. Aztán a művészeknek, akik elhozták és kiállították alkotásaikat. A támoga­tóknak, akik segítették ezt a galéri­át. A kiállítás megnyitókon fellépő művészeknek, a kiállításokat meg­nyitóknak. S azoknak a látogatók­nak, akik szép és elismerő gondola­taikat az emlékkönyvünkbe meg­örökítették Köszönet azoknak is, akik jóvoltából bekerültünk Szek­szárd város Aranykönyvébe, s ter­mészetesen minden szépet szerető embernek, aki ellátogatott az MC Galériába. Játékkuckó és családi napközi új szolgáltatásokkal A „Kék Madár" Alapítvány keretein be­lül immár három éve működő Játék­kuckó és Családi Napközi új helyen és új szolgáltatásokkal várja a gyerekeket és a szülőket. Akit mindezekről kérdez­R nk: Mészáros Andrea, az intézmény zetóje. - A Béri Balogh Ádám utcában, a volt Egészségügyi Szakiskola föld­szintjén kezdte el áldásos működé­sét a Játékkuckó, amelyre a külső üvegfelületen, a járdáról és a köz­útról is jól látható gyermekrajzok hívták fel a figyelmet... - Tavaly nyáron költözködtünk el egy még ideálisabb helyre, a Csonka utca 14. szám alá - a Skála parkolójával szemben -, amit azért tartunk nagyon fontosnak, mert az épületnek egy igényesen kialakított belső udvara van, amely csendes, jó levegőjű, minden közlekedéstől elzárt. A négy helyiségben a beren­dezésünk minden korosztály szá­mára magas színvonalú, amit az előző helyhez képest is továbbfej­lesztettünk. - Kik azok a szülők, akik legin­kább igénybe veszik szolgáltatásai­kat? - Sok gyeden, gyesen lévő anyu­ka, akik változó ideig hozzák be ­1-2 órára vagy akár fél napra - a legkülönbözőbb korú gyermekei­ket, hogy ügyes-bajos dolgaikat el tudják intézni vagy pihenésre, sza­badidőre van szükségük. Sok, böl­csődés korú gyermek rendszeres lakója intézményünknek, ahol a szülőknek nincs lehetőségük böl­csőde igénybevételére, illetve min­ket választ. - Ez azt jelenti, hogy az egész na­pos ellátáshoz, étkezést is biztosítanak... - Természetesen, tízórait, uzsonnát, amit helyben a szakdolgozók készítenek el, s a meleg ebédet - minden korosztálynak megfelelőt -, amelyet úgy hozatunk. - Milyen új szolgáltatáso­kat vezettek be, s mit jelent ez a szülőknek, gyerekek­nek? - Az idei év elejétől zenei és mozgásos foglalkozáso­kat vezettünk be - a gyermekek életkorának megfelelően s nagy örömünkre van egy óvó bácsink is, amit azért tartunk jónak mi, szak­emberek, s a rövid idő alatt a szü­lők és gyerekek visszajelzése is ezt igazolja, mert nagyon fontos, hogy a csonka családban növekvő gyere­kek így apamintát is kaphatnak. A legnagyobb változás a szolgál­tatásainkban, hogy engedélyt kap­tunk az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumtól, hogy házi gyermekfelügyeleti szolgálta­tást indíthattunk - amit a köznyelv bébiszitter néven ismer azzal a különbséggel, hogy miután megfe­lelő szakembergárdával rendelke­zünk, beteg, közösségbe nem vihe­tő gyermekeknek a felügyeletét is vállaljuk - s otthonában vigyázunk rá - a szülők kérésének megfelelő időszakokban. Minden nálunk dol­gozó szakembert leellenőrzünk, és megfelelő szinten felkészítünk, ez a szolgáltatásunk ugyanis nagy odafigyelést igényel. - Mennyi idővel előbb kell beje­lenteni a szülőknek az igényt, hogy akár egészséges, akár beteg gyer­mekhez szeretnének hosszabb-rövi­debb időre szakembert hívni a gyer­mek felügyeletére? - Az adatbázisunkban szerepel, hogy melyik szakembert mikor és mennyi időre tudjuk szolgálatba ál­lítani, és a kért időpontra a szülők­nek, illetve a gyermeknek - kora, betegsége miatt - melyik szak­ember a legmegfelelőbb, így a bejelentéstől számított legrövi­debb időn belül tudunk házhoz menni. Abban az esetben, ha egy család többször veszi igénybe szolgáltatásainkat, akkor igyek­szünk mindig ugyanazt a szak­embert biztosítani, hiszen ez na­gyon fontos a gyermekkel és a szülőkkel kialakított kötődés ­kapcsolat - miatt is. - Milyen telefonszámon lehet önöket elérni? - Személyesen is nagy szeretettel várjuk a gyerekeket és a szülőket, akik megismerkedhetnek a Játék­kuckó minden szolgáltatásával, s lehet bennünket telefonon hívni, 74/512-048-as számon. Az oldalt írta: Sas Erzsébet Fotók: Nagy Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents