Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-04-18 / 13. szám

2004. ÁPRILIS 18. , SZEKSZÁRDI ¥ASARNAP M Mesélő emlékeink 15. „Dús hajzat és merész illúziók" ifja Székely Ferenc törekvései sorában megyénk Rákóczi-kori emlékei, a XVIII. századi jobbágymozgalmak, a Perczel-család története és a boszorkányperek iratainak első közlése éppúgy szerepelnek, mint az utolsó nemesi fölkelés seregének leírása, legkedvesebb témája mégis az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc. Lelkesen és jó érzékkel gyűjtötte össze, értő elemzéssel gondozta és olvasmányosan mutatta be a nagy időket megyénk olvasóinak. Ugyanez su„Verőfényes, tiszta emlékedet szeretettel és őszinte kegyelettel fogjuk megőrizni" - írta a Tolnavármegye 1904. április 10-i számában, amelynek címoldalán vezércikkben állt a gyászkeretes név, a lap addigi segédszerkesztőjéé. * Szülei: Séner Ferenc tanító és Gyimóthy Klára, a szabadságharc miatt hosszú mátkaság után keltek egybe. Az 1859. február 7-én született gyermeket a pécsi gimnáziumba íratták. Itt mindvégig első az űTiinensek között, de ^Hkellett az önképző^ror elnöke, aki a pécsi kaszinó pályázatát is megnyerte a később a Tolnamegyei Közlönyben 1877ben megjelent, Salamon királyról szóló elbeszélésével. Az egyetemet jogon kezdte, de a bölcsészkaron végezte Mária Terézia-ösztöndíjjal. Már ekkoriban egy sereg fővárosi újság jó tollú és szorgalmas munkatársa, „dús hajzat és merész illúziók" ifja. Mégis irodatiszti állást vállal a Ma•jyar Királyi Közalajítványnál, így tér /issza szülővárosába. Ott van a »

:szárd Vidéke alapítói között, bb cikke már megyénk régnúltjával foglalkozik. Az újság színvonalának csökkenésével - az 1889-től Séner nevét Székelyre változtatott helyettes szerkesztő 1891-ben kilép a laptól, majd ismét Budapestre megy. Itt éri Simontsits Béla alispán ajánlata: végezze el a levéltárosi tanfolyamot, s kinevezi főlevéltárosnak. Fényesen megfelel a kívánalmaknak, s később mindezt a gyakorlatban igazolja: halálakor őt tartották a levéltár első igazi rendezőjének, noha már előtte is többen birkóztak e feladattal. Ennél is fontosabb, hogy számos társadalmi elfoglaltsága mellett (kaszinói jegyző, múzeumegyleti titkár, a vármegye hivatalos lapjának alapító szerkesztője, 1895-től a Tolnavármegye főmunkatársa) jutott ideje a meglelt anyagok közzétételére, s ezzel ő lett az első levéltárosaink sorában, aki a nagyközönség számára publikált. Cikkei, tanulmányai gárzik a Garay János és a Csapócsalád kapcsolatát megvilágító tanulmányából, valamint Bezerédj Pál szerepét és megyénk selyemhernyótenyésztését tárgyaló, legnagyobb szabású művében. Szomorú azt mondanunk, hogy máig összegyűjtetlenül találja meg ezeket a mai olvasó, kutató. Az ifjúi álmok helyett - már 1897-ben így érezte - „csak a rideg való maradt meg osztályrészemül, s az a nem irigyelhető helyzet, hogy még mindig az írói foglalkozás hálátlan és tövises utain döcögök, s tán nem is hagyom abba előbb, míg a toll ki nem hull fáradt kezemből". Kísérteties tudnunk, hogy 1904. április 7-én valóban beteljesült mindez: reggel hivatalába ment, csakhamar rosszullétről panaszkodott, és a hozzá segítségül siető Kovách Aladár allevéltáros, barátja karjai között kiszenvedett. Az már ránk nézve szomorú, hogy azóta sem kapott semmi emléket... Dr. Töttős Gábor FELHÍVÁS Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbiakban ismerteti a város polgáraival, intézményeivel és közösségeivel a városi kitüntető díjakról szóló rendeletek fontosabb szabályait: Az emlékplakett adományozását a képviselő-testület, városi társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, egyesületek és a város lakossága kezdeményezheti. I. Szekszárd Város Képviselő-testülete 29/1994. (VIII.22.)KT. számú rendelete Szekszárd Város Aranykönyvéről. A rendelet alapján: Szekszárd Város Képviselő-testülete megemlékezve az 1794-ben volt nagy tűzvészről és a város újjáépítéséről Aranykönyvet alapít, amelyben Szekszárd város történetének legfontosabb eseményeit örökíti meg. Az Aranykönyvbe való bejegyzés szabályai Az Aranykönyvbe azok a város történetében meghatározó jelentőségű, kiemelkedően fontos pozitív események kerülnek bejegyzésre, amelyek méltóak arra, hogy megörökítésükkel Szekszárd történelmének részeivé váljanak. Ilyen esemény lehet többek között szekszárdi polgár, közösség, intézmény által nyújtott kiemelkedő teljesítmény, neves személyiségek látogatása, olyan természeti jelenség, amelynek jelentős kihatása van a város életére; események, melyek új értékeket teremtenek, illetve Szekszárd hírnevét jelentősen emelik vagy a városban élők életminőségét pozitívan befolyásolják. lamint intézmények, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek tehetnek javaslatot. A javaslatokat évente egy alkalommal, májusl5-ig lehet megtenni. II. Szekszárd Város Képviselő-testülete 16/1992. (V.28.)KT. számú rendelete a „PRO URBE SZEKSZÁRD" Emlékplakett alapításáról. A rendelet alapján: Pro Urbe Emlékplakett adományozható azoknak a polgároknak, közösségeiknek, akik, vagy amelyek a város fejlesztésében, a társadalmi, szociális, kulturális, gazdasági élet bármely ágazatában kiemelkedően hasznos munkát végeznek, és ennek révén a város értékeit növelő, maradandó eredményeket értek el, öregbítették a város jóhírét. A Pro Urbe Emlékplakett évente legfeljebb három adományozható. III. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése 25/1996. (IX.5.) KGy. sz. rendelete a „Közjóért" kitüntető díj alapításáról A rendelet alapján: A „Közjóért" kitüntető díjban azon természetes személyek, közösségek részesülhetnek, akik (amelyek) Szekszárd városáért kiemelkedő jelentőségű tevékenységet folytatnak, illetőleg hozzájárultak a város országos, vagy nemzetközi hírnevének elmelyítéséhez. A „Közjóért" kitüntető díjból évente legfeljebb hat adományozható. A kitüntető díjban kizárólag élő személyek részesülhetnek, posztumusz adományozás nem lehetséges. Egy polgár, vagy egy közösség legfeljebb egy alkalommal részesülhet a kitüntető díjban. Ez nem akadálya annak, hogy a közösség, illetőleg annak tagja külön-külön is részesüljön ebben a kitüntetésben. A „Közjóért" kitüntető díjra valamennyi szekszárdi polgár, illetőleg közösség javaslatot tehet. A javaslatokat írásban kell eljuttatni Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteréhez minden év április 30. napjáig. A javaslattételben meg kell jelölni azokat a tényeket és adatokat is, amelyek a kitüntetés odaítélését megalapozzák. Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a szekszárdi polgárokat, közösségeket, szervezeteket, intézményeket, kamarákat, hogy javaslataikat juttassák el 2004. május 15ig a Polgármesteri Hivatalba (Szekszárd, Béla király tér 8. Pf: 83.). A javaslattételhez az űrlapok átvehetők a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában. TANFOLYAMOK A KISOSZ-NÁL április 26-i kezdéssel - MENEDZSER Munkaügyi Központi támogatás igénybe vehető: • ABC eladó . - Kereskedő-boltvezető - Vendéglátó-üzletvezető tanfolyamainkra. KISOSZ - Szekszárd, Arany J. u. 17-21. Tel: 74/414-227, 312-817 Székely Ferenc tette közzé a 16 éves Garay János érdekes levelét Csapó Dánielhez