Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-04-18 / 13. szám

2004. ÁPRILIS 18. sPORT rovat „Szokásos" kaotikus helyzetkép a Garay tér parkolójában a szakmai előkészítő és végrehajtá­si munkákat a Polgármesteri Hiva­tal Műszaki Irodája már elvégezte, elkészült a taxiállomás igény­bevételéről, rendjéről szóló ren­delet-tervezet. Ez alapján termé­szetesen mindenkinek biztosítanak Jjelyet figyelembe véve a Helyi ^wítési Szabályzatot, a kereskedel­emi szempontokat, ám sok még a nyitott kérdés. A taxisok érdekér­vényesítő képessége azonban jócs­kán meghaladja a többi vállalkozó­ét, akik közül többen örülnek a ka­otikus helyzet szabályozásának. Gál Lászlóné, a Promenád Étte­rem tulajdonosa szerint már leg­alább tíz éve kellett volna lépni. A szórakozóhelyek vendégei háborí­tatlan nyugalmat igényelnek és ér­demelnek. Hiába alakították ki a kerthelyiséget, ha nyáron autók és buszok pöfögnek a vendég orra alá, senki nem fog kint fogyasztani. Egy sétáló utca vonzza majd a tu­ristákat, a vendégeket és talán az üzletek tulajdonosai is újra vissza­térnek, a néhány megmaradt üzlethelyiségbe. Nem beszélve ar­ról, ha az üzletek bérleti díjáért többszázezer forintot fizetnek a városnak, - szemben a taxisok évi #ezer forint közterület­ználati díjával - akkor* joggal ható el, hogy megteremtsék a működésükhöz szükséges feltéte­leket! Nem egyszer fordult elő, hogy az üzletben dolgozók kocsi­kerekeit szétvagdosták, kilyukasz­tották. Ennek finomabb formája, amikor szendvics módjára közre­fognak egy-egy autót, így akadá­lyozva az áru beszállítását. Meg­esik, hogy két-három taxis rend­szeresen beolajozza a kilincseket, zavarja vendégeinket. Szinte min­dennaposak ezek a kedveskedé­sek. Többször járt kinn a rendőr­ség, de a tettes mindig ismeretlen. Szerencsére a legtöbb ember is­meri az élni és élni hagyni elvét. És talán jó úton járunk, hogy az érde­kek egyeztetésével győzzön a vá­ros érdeke, a legkevesebb veszte­séggel történjen a változás és min­denki találja meg a számítását, bol­dogulását. Hiszen az elsődleges szempont csak az lehet, hogy jó le­gyen Szekszárdon élni. -panyi­így látnak bennünket borainkon keresztül Újraindítjuk a szekszárdi borokat bemutató sorozatunkat, hogy az Olvasóval közösen kíséreljük meg megismerni borvidék egyre szebb borait, művelődéstörténetét és gasztronómiáját. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a térség borkultúrájának hírei minél több em­berhez eljussanak, mert meggyőződésünk szerint Szekszárdnak és Tol­nának a borkultúra az egyik legfontosabb, legeredetibb és legtávlato­sabb adottsága. Ismert, hogy a Szekszárd kör­nyéki borászkodás több évezredes múltra tekinthet viszsza, kelta és római gyökerek után az Árpád­korban, sőt, még a török alatt is vi­rágzott, a török levonulása utáni német betelepülést követően pedig újabb magaslatokba emelkedett. A kombinátos évtizedek álmosabb időszakát követően a rendszervál­tással a szekszárdi borászat újabb fejlődésének vagyunk szemtanúi, amely mozgás mintha 2000 körül felgyorsult volna és 2002-től látvá­nyos nemzetközi sikereket is hoz. A borvidék mégsem használja ki a benne rejlő lehetőségeket, mintha valami gond volna az integrálódás, a közösségi összefogás, a borvidék­ben való közös gondolkozás képes­ségével, ennek okait is kutatni fog­juk az egyes borokról való beszél­getéseink folyamán. Szekszárd borkultúrájának ereje a kiváló termőtájban (terroirban), a lösztalajban, a forró nyarakban, a telek enyheségében, az ezerféle mikroklímájú dűlőkben és a mind­ezt kihasználó mély kultúrában rej­lik. Jóllehet pompás fehérek is ké­szülnek az itteni pincékben, Szek­szárd vörösbor-világ, itt található Magyarország egyik vezető vörös­bor-kultúrája. Vizsgálódásunkat egy népszerű mester néhány téte­lével kezdjük, nem hallgatva el a bennünk felmerülő kérdéseket sem. Sárosdi Ferenc inkább a populá­risabb borok mestere, munkái a hétköznapok tartalmas, szép borai, néha nagyon komoly koncentráci­óval, igazi szekszárdias szépségek­kel. Ilyenek érezzük például 2001. évi Kékfrankosát. Azért is érdemes a Kékfrankossal kezdenünk, mert a legelterjedtebb kékszőlőfajta ma Szekszárdon, könnyen kezelhető, megbízhatóan termő szőlő, nem rothad, jól tűri a fagyot, szóval eminens jószág! A legszebb az a dologban, hogy a magyar és oszt­rák Kékfrankos-termő területeken lassan kiderül: nemcsak jó ivású hétköznapi borok készíthetők be­lőle, hanem a legnagyobb világfaj­tákat idéző nagy borok is, de erről majd később. E heti Kékfranko­sunk az előző halmazba tartozik, a hétköznapok borai közé, mi sem fontosabb, hogy a hétköznapokon is olyan szép borokat igyunk, mint ez. E remek Kékfrankos legjellem­zőbb vonása és érdekessége kelle­mes túlérettsége, az illatban-ízben érezhető édeskés, szinte cefrés gyümölcsösség. Színe rubinból grá­nátba hajlik, meglepően fanyar sa­vai és alkoholja kiegyensúlyozott struktúrát alkotnak, finom szőlő­tannint érezhetni az igen koncent­rált borban. Marhasültek, kacsa, kemény sajtok és stifolderek jó kí­sérője lehet. Szót kell ejtenünk még egy Sárosdi-borról, amiben némi el­lentmondást véltünk felfedezni. Ez a híres-nevezetes 2000. évi Caber­net Sauvignon barrikolt változata. A hagyományos ászkolású, azaz nem barrikolt változatról koráb­ban azt írtuk e hasábokon, hogy „az érett szőlő szépsége, olajos sű­rűsége, klasszikus fekete ribizlis­szedres illata-zamata, feketébe hajló rubinja, sav-alkohol-tannin szép szabályos háromszöge, az érintésnyi extrakt-édesség kiváló borrá avatják ezt a meghökkentő­en nagy bort, melynek nagy eré­nye, hogy ászokhordóban érett, az­az nem kapott barrikolást. Nyilván újhordós változata is nagy és más élmény lesz, de ez a korszerűtlen, nem barrikolt, Chateauneuf-de­Papes-os szépség szívünknek külö­nösen kedves. Még valami: ára 2000 Ft körül vibrál, ami szokatlan árképzés manapság a honi bortája­kon. Nos, a barrikolt verzió nem múlja fölül a hagyományost: az új­hordó füstje külön lebeg a pohár felett és túl hangsúlyosnak tűnik. Jó bor persze, őrült extraktja van és telt, szép csipkebogyó-lekváros íze. Tüzes is, de fura és ellentmon­dásos módon az erős barrique­illattal és az utóízben is hosszan kí­sértő füstös zamattal nem jár együtt a kellően szép tannin, nem áll össze az a bizonyos szabályos háromszöget alkotó egyensúly, a sav, alkohol és tannin közötti szentháromság. Jó bor ez azért, ideális partnere lehet egy jó kis sváb stifoldernek, mely szerintünk a német kultúrának csaknem olyan fontos innovációja, mint mondjuk Bach vagy Goethe életműve. Tompa Imre DERI FOTO-OPTIKA TAVASZI AKCIÓJA - Optikai keretek 30-50%-os engedménnyel - Multifocális szemüveglencsék 10-20%-ál olcsóbban, ajándéktokkal - Fényre sötétedő lencsék 20%-os kedvezménnyel - Szemüvegtokokhoz ajándék törlőkendő - Napszemüvegek 30%-os engedményes induló árral - Solo Care kontaktlencse ápoló bevezető áron - Fényképezőgépek 20-30%-kal csökkentett áron ajándék filmmel - Képernyő előtti munkához védőszemüveg készítése akciós áron Vegye igénybe szemorvosi szolgáltatásainkat! - Szemvizsgálat, SZTK vények felírása előzetes bejelentkezés alapján - Gyors és pontos szemüvegkészítés - Kontaktlencse rendelés és forgalmazás - Kontaktlencse ápolószerek értékesítése Tekintse meg áruválasztékunkat! Szekszárd, Széchenyi u. 26. (a Lottózóval szemben) TELEFON: 74/416-897 Nyitva: hétköznap 8-17 óráig, szombat 8-12 óráig LEGYEN SAJÁT SZEMORVOSA ÉS SZAKÜZLETE! Nálunk szem előtt a minőség !

Next

/
Thumbnails
Contents