Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-04-04 / 11. szám

2004. április 4. , szekszárdi TASARNAP M Hegyünk leve aranyat ér Mint arról múlt heti számunkban hírt adtunk, március 25-én rendezték meg az V. Hegyközségi Borversenyt. A helyszín a szekszárdi Mezőgazdasági Rt. tanácsterme volt, ahol 77 termelő nevezett 292 mintával. * A nedűket dr. Diófási Lajos fővédnöksége alatt hét fős bizottság bírálta. A zsűritagok Villányból, Egerből, Pécsről és az ország egyéb pontjairól érkeztek. A megmérettetésen 14 Olaszrizling, 7 Chardonnay, 3 Tramini, 2 Királyleányka, 1 Zöldveltef

i, 1 Bouvier, auvignon Blanc, Decsi Szagos, 1 Szürkebarát, 12 rose, 2 siller, 52 Kékfrankos, 37 Cabernet Sauvignon, 38 cuvée, 21 Kadarka, 26 Merlot, 19 Bikavér, 18 Cabernet Franc, 4 Zweigelt és 2 Blauburger vett részt. A bírák végül 1 Championdíjat, 5 nagy aranyat, 49 aranyat, 99 ezüstérmet és 84 bronzot osztottak ki. Championdíjas lett 95,7 ponttal a Liszt Pincészet 2003as évjáratú Kadarkája. Nagy arannyal jutalmazták a Márkvárt Pincészetet 2000-es évjáratú Bikavér boráért, ez 95,3 pontot ért el; a Liszt Pincészetet 2002-es Bikavéréért, 95,0 ponttal; az EszterbauerPálinkás - féle 2003-as évjáratú Kadarka szintén ezt a díjat nyerte el 95,0 ponttal; a Sebestyén Pince a 94,7 pontot elért 2003-as Kékfrankosával; a szent Gaál Rt. ugyancsak 94,7 pontos 2003-as évjáratú Merlot-jával jeleskedett. Ezúttal nemcsak a minőség, hanem a mennyiség is jelzi a 2003-as év kiválóságát: az idei versenyen hetvennel több minta vett részt, mint a taw valyin. |]| A legjobb fehér ' bor díjat a Fritz Pincészet mondhatja magáénak, amelyet 2003-as évjáratú Olaszrizling borával nyert meg. Úgy látszik elkerülhetetlen, amit városunk neves embere jósolt meg Alisca című epigrammájában: „ Orzi e táj -Pannónia földje - a római kor hagyatékát! Hajt venyigét szaporán, s oltja a bölcs veterán. Tudta Alisca, e hegy leve mustja, ha mennyei lét ád, lepheti múlt, s vele por, hírneve lesz ez a bor. " P. Z. Mindent egy helyen, frALÁNKON! Tavaszi ajánlatunk: Növényvédő szerek Kukorica, lucerna vetőmagok, fűmagok, Műtrágyák Agrofóliák Virág és palánta földek Zsákos szervestrágya készítmények Szőlő kötöző anyagok, eszközök. Versenyképes árak, szaktanácsadás, gyors kiszolgálás! FarmForg Kft. Szekszárd, Palánk 18. Tel.: 74/319-903, 410-073, 510-182 Fax: 74/413-850, e-mail: farmforg@axelero.hu Kiskereskedelmi egységeink: Kertészeti ABC Szekszárd, Piac tér Tel.: 74/413-167 Újvárosi Gazdabolt Szekszárd, Rákóczi u. 96. Tel.: 74/312-163 Egy nevezetes szekszárdi nap 73. Első helytörténetünk A Tolnamegyei Közlöny dr. Nóvák Sándor paksi orvos 88 pontból álló kérdőívét közölte 1874. április l-jén, gondolván, ha választ kap minden helységből, sikerrel összeállíthatja megyénk monográfiáját. Tíz év múlva, 1884. április 3-án a Szekszárd Vidéke című hetilap hozta Mehnverth Ignác főjegyző válaszait - sajátos formában. szülöttekről, köztük is a leghíresebb Háry Jánosról, aki ugyan meghalt „1850-ben 84 éves korában", „de azért Szekszárd nem szűkölködik ám Háry Jánosokban". A leírás a gazdaság, kereskedés, ipar helyi állapotával és történetével zárul. Az ember némi meghatottsággal veheti ma kézbe az egykor oly sok törődéssel összegyűjtött és megírt anyagot. Olykor a népmesék aranykincsleletei bukkannak föl benne, de azért ne feledjük: ezeket a főjegyző még látta, vagy első kézből hallotta, tehát mégis hitelesnek tekinthetők. Máskor egykori szokásokat idéz föl, mint például a ragadványnév adásáét, vagy a helybeli, megmagyarosodott németségét, „miszerint, ha azt akarják, hogy gyermekeik a német nyelvet megértsék, a völgységi németekhez adják azokat tanulás végett". Az sem kevésbé érdekes, ahogy a kultúra és a megélhetés kérdéseit látja. „Szegény sorsához képest aránylag eléggé pártoltatik az irodalom Szegzárd közönsége által: de nem bír kivergődni a szegénységéből, hogy azt még inkább pártolhatná, ez pedig nagy ellensége a művelődésnek, mit a meggazdagodásnak kellene mindenek előtt megelőznie, mert jóllét nélkül nincs eszköz a nagyobb fokú míveltség megszerzésére. Szegzárd népe a földmívelésben rendkívüli szorgalmat és munkásságot fejt ki, még az éjjelt is nappallá teszi, mégis szegény! Hát még ezután, a midőn már a vízből is készítik a bort, mi leend Szegzárdból?" Azt hiszem, a válaszra még Mehrwerth Ignác úttörő műve után négy emberöltővel is várnunk kell. Dr. Töttős Gábor Mehrwerth arcképe, nem maradt fenn, de Garay Akos, aki ismerte, talán valóban róla mintázta furfangos diákját... A hetilap alsó harmadán újgy hozta a monografikus igényű gyűjteményt, hogy korabeli olvasók kivághatták, majd összefűzve megőrizhették azt. Sajnos, ez az újság csupán alig száz példányban jelent meg, így mindössze két példány maradt fönn első helytörténetünkből: egy az OSZK, egy a levéltár őrizetében. Az is elég különös, hogy a nyomtatás - a helyi két nyomda megléte ellenére - Pakson készült Rosenbaum Ignácnál, az meg még furcsább, hogy mindenki használta, hivatkozott rá, de új kiadása értő jegyzetekkel máig sincs. A hely földiratával kezdődő mű bizonyíthatóan még 1874ben elkészült, adatait lezárta, de a Háry János furfangos diákjaként is ismert Mehrwerth tíz évig őrizgette. Geiger Gyula, a Szekszárd Vidéke tulajdonos-főszerkesztője talán azt remélte a megjelentetéstől, hogy így a rivális laptárs olvasóit hódíthatja el. S ebben nincs semmi túlzás, ha meggondoljuk, hogy ezen kívül akkoriban a megyeszékhely lakóinak önismeretét mindössze Fraknói Vilmos 1879-ben megjelent apátságtörténete szolgálhatta. Igaz, hogy az tudományosabb, ez viszont olvasmányosabb és teljesebb volt. Fölsorolta az öszszes határrészt, elmondta a hely és a birtokos családok „beltörténetét" és „hatósági életét", szólt a lakosokról, az egyházi és vallási állapotokról, oktatásról, jeles és különös