Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-03-28 / 10. szám

SZEKSZÁRDI 2004. MÁRCIUS 28. VASÁRNAP Mindenki a saját óvodájához ragaszkodik Fórumot szerveztek a szülők a 4. számú óvoda kertvárosi részlegében annak érdekében, hogy ne szűntessék meg a 73 kisgyermek - 43 százalékuk roma származású - napközbeni otthonát. Az összejövetel indulatoktól mentes volt, ám az érvek olykor politikai színt kaptak. > ^M^^MiWMIiiSliilMB A déli kertvárosi óvoda légkörére jellemző, hogy a délutáni megbeszélésre igen nagy számban jöttek el a szülők. Közülük többen üdítőt és ásványvizet, sőt frissen sült süteményt is az asztalokra tettek. Két apuka, Csepeli Attila és Pál József volt a fórum szóvivője. Tanulmányozták a város átvilágításáról készült anyagot, amely az egyre csökkenő gyermeklétszám okán három óvoda bezárására tesz javaslatot. Hogy melyik lesz a harmadik, egyelőre még bizonytalan, ami •

int mondták a szülők - azért is Imoly gond, mivel itt van a beiratkozások ideje. Csepeli Attila az óvoda fennmaradása mellett sorakoztatta fel az érveket: mint a színvonalas oktatást, amibe a hagyományok tiszteletére nevelés és a környezettudatos gondolkodás kialakítása is bele tartozik. A felsorolás az úszás- és a néptánc-oktatást is tartalmazta, valamint a remek kirándulásokat. Csepeli Attila a többi szülő nevében is nehezményezte, hogy már-már naponta más-más információt kaptak arról, hogy melyik óvoda kerül bezárásra. Majd hangsúlyozta, hogy óvodájukban a roma és nem roma származású gyermekek - és a szülők - kiváló közösséget alkotnak, s már néhány éves korukban megalapozódik a roma gyermekek társadalmi integrációja. A kertvárosi óvoda melletti érvek között sorolták, hogy szemben a kórházi óvodával, biztonságosan megközelíthető, nincs por- és zajszennyezés, s mint kisebb óvodát, a kertvárosit könnyebb megtölteni a megfelelő létszámmal. Egyik szülő megjegyezte, hogy a környék nincs híján az utánpótlásnak, hiszen jelenleg tíz kismama van áldott állapotban. Sárközi János József, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy óvodaügyben az ő véleményüket nem kérdezték meg, noha itt a gyermekek 43 százaléka roma származású. Közölte, amenynyiben a kertvárosit zárják be, a legtöbb roma szülő nem fogja óvodába járatni csemetéjét. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy gyakran a nagyobb testvérrel kísértetik a szülők a kicsit. Ám távolabbi és balesetveszélyes helyre nem fogják járatni gyermekeiket. Dr. Gaál Zsuzsanna alpolgármester, a körzet képviselője kifejtette, hogy terveik szerint a kertvárosi óvodából csoportonként az óvónőkkel együtt vinnék át másik intézményekbe a kicsinyeket, akik így sem társaikat, sem nevelőjüket nem veszítenék el. Ez a jóval nagyobb kórházi óvoda esetében megvalósíthatatlan lenne. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem készítette korábban kellően elő az önkormányzat az óvoda-bezárásokat, az alpolgármester asszony elmondta, hogy már az előző ciklusban látszott, hogy lépni kell, de a várost akkor vezető koalíció elodázta az előkészítést. Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, egyben alpolgármester a racionális érvek között a város fejlődési lehetőségét említette, mondván, hogy a kihasználatlanul működő intézmények a város pályázati lehetőségeit csökkentenék, azaz több esetben nem tudnák megteremteni a szükséges önerőt. Megjegyezte azt is, amennyiben a kórházi óvoda bezárása mellett döntenének, az nagyobb létszámleépítést vonna maga után. A szülők részéről számos közbülső javaslat hangzott el, mint például a kórházi óvoda egy-két pavilonjának megszűntetése, majd bérbe adása, ami bevételt jelentene a városnak. Hozzáfűzték, hogy a város délre is terjeszkedik, ami szintén a kertvárosi óvoda megszüntetése ellen szóló érv. Pál József azt javasolja, próbálják meg a szülők a vállalkozók segítségére apellál. O maga már összegyűjtött egymillió forintot. Amennyiben így sikerülne több millió forintra szert tenniük, megmenthetnék az óvodát a bezárástól. V. Horváth Mária Lesz-e ABC a Zöldkert utcában? ^Hiiztos választ csak a március végi közgyűlés után adhatunk, bár inkább azt kellene kérdezni: akarnak-e új élelmiszer üzletet a környék lakosai? A vélemények ugyanis megoszlanak. Míg a tömbházakban lakók alig várják, hogy harminc év után végre új, igényeiket kielégítő, tágas boltban vásárolhassanak, a családi házasok féltik nyugalmukat a bolt feltöltésével járó zajtól, és attól, hogy idővel kocsma nyílik az üzlet helyén. A kerület képviselőjét, Kocsis Imre Antal polgármestert kérdeztük az ügy állásáról. * Szerinte indokolt az élelmiszerüzlet megvalósítása. A Bottyán-hegyi lakótelepen jelenleg egyetlen mini ABC jut többszáz emberre, s ez nem mondható ideálisnak. Múlt év végén a családi házak tulajdonosai tiltakozólevelet küldtek a hivatalba negyven aláírással, mire a tömbházakban lakók háromszor ennyivel válaszoltak. A boltot ellenzők azzal érvelnek, a zajos üzemeltetés zavarná nyugalmukat. Az ABC tervezett helyétől valójában egyetlen ház van 40 méterre, a többi 100 méternél is messzebb áll. Ami az esetleges kocsmát illeti, ahhoz építési engedély szükségeltetik - fűzte hozzá Sulyok Balázs, a város megbízott főépítésze. Lakótelepeken, különösen játszóterek közelében nem szokásunk ilyenre engedélyt adni. Mint mondta, az uniós szabályok ezentúl új helyiségek leválasztását írják elő az üzletekben, például kosármosás, különféle anyagok elkülönítése céljából. A jelenlegi kis méretű boltban ezt szinte képtelenség megvalósítani. Ha mégis sikerül, annak a vásárlók isszák meg a levét - helyszűke miatt nem tudnak majd közlekedni. Belátható, hogy ez senkinek nem érdeke. Március harmadik hetében lakossági fórumon tárgyaltak egymással az érintett felek. A közgyűlés elé két javaslat kerül. Eszerint figyelembe véve a lakossági kéréseket, a trafó mellé, tehát minden épülettől a lehető legtávolabb építenék az üzletet. A másik variáció utolsó megoldásként jöhet szóba: mégsem lesz ABC a Zöldkert utcában. P.Z. Régió-rádió és Szekszárd Tavaly múlt ötven éve, hogy a megkezdte a rendszeres adását a Magyar Rádió első körzeti stúdiója Pécsről. Már kezdetben kiléptek a baranyai megyeszékhelyről, sőt a megyéből is, előbb csak esetenként szóltak Tolnából is, de 22 év óta állandó stúdiója van az immár nem csak körzeti és nemzetiségi, de egyben régiós rádiónak, Szekszárdon is. A kialakulóban lévő dél-dunántúli régióban egyébként - beleértve az összes írott és elektronikus médiumot - ez az egyetlen, ami ennek az egész országrésznek lakóihoz szól. Emellett közszolgálati rádió, így nem a hirdetők, hanem a hallgatók kegyeit keresi. Mostantól pedig a Szekszárdi Vasárnap és a régió rádiója kapcsolatba lép. A lapban szó lesz a rádióról, annak műsorából pedig megtudhatják a hallgatók, mit olvashatnak majd a hét végén megjelenő lapban. A Magyar Rádió pécsi, s a szekszárdi és kaposvári stúdióiban szerkesztett műsorokat középhullámon a 873 kiloherzes frekvencián, nagyjából a középhullámú skála közepén lehet hallani reggel, délután és este, emellett - sajnos még Szekszárd egy részén csak nehezen fogható a műsor a 71,81 és a 101,70 MHz-es URH sávban, viszont kiválóan hallható a Tarr rendszeren a 101,9 megaherzen. A műsor reggel 5 óra 55-kor kezdődik régiós hírekkel, 6-tól és 7-től 10-10 percen át a Kossuth Krónikát továbbítják, utána negyedkor a régió krónikájával, majd a három megye lapjainak szemléjével, sporthírekkel, jegyzettel, riporttal folytatódik délelőtt 9-ig. Péntekenként a lapszemlékben az is hallható, mit olvashatunk majd a hét végén megjelenő Szekszárdi Vasárnapban. A délutáni adás 2-től hallható este 11-ig. Szepesi MagyarRádió i