Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-03-14 / 8. szám

3- 2004. MÁRCIUS 14. , SZEKSZÁRDI T4SARNAP Politika kontra borászat Maradhat a szekszárdi elnevezés? A Szekszárdi Borvidéken termelők és a felvásárlásban érde­keltek szép számmal jelentek meg azon a kerekasztal beszélge­tésen, amelyet múlt hét végén tartottak a Városháza tanácster­mében. A téma a leendő bortörvény megvitatása volt, amely már az Unió jegyében született. A tervezetet széles szakmai egyeztetéssel hozták létre, mégsem küszöbölte ki a problémás részeket, okot adva ezzel a politikusok és a borászok meglepő­en indulatos összecsapására. Magyarország 22 borvidékével a legtagoltabb borszektor. Néhol az 500 hektárt sem éri el egy-egy terület. Ennek megoldásaként veti fel a törvényjavaslat: a borvi­dékekből önkéntes alapon szer­veződjenek borvidéki régiók, ki­^ételt csak Sopron, Tokaj és Vil­lány képezzen. Megszűnik a szekszárdi tájbor A jelenlévők egyetértettek ab­ban, ez messze van a pártatlan megoldástól. Ám a minisztérium - ha lehet - még rosszabb mód­szerrel élne: kényszerbesorolás­sal állapítaná meg, mely borvidé­kek alkossanak régiót és melyek maradjanak önállóak. Az admi­nisztrációs nehézségeken túl ez komoly gazdasági problémákat vet fel. Ilyen például a meghatá­rozott helyen termő minőségi bor és a tájbor forgalmazása köz­ti különbség. Borvidéken egyér­telműen termelhető minőségi bor, ám a törvény eddig megadta a lehetőséget, hogy ugyanitt táj­bort is forgalmazzanak. Egy régi­ós egység részeként azonban a tájbort nem a borvidék, hanem a tájkörzet nevén kell nevezni. En­nélfogva a Sió-menti Fürtike hi­ába termett a Szekszárdi Borvi­Rendületlenül A kik az 1848. március 15-iki forradalmi események után 156 évvel, másfél hónappal az európai egyesülés előtt együtt kívánnak ünnepelni a város közösségével, talán nem is értik .majd, miért hangzik az idén még mélyebbről az Isten, áldd 'meg a magyart himnusza. Lesznek akik azt mondják, most befellegzett, végünk, pusz­tulunk mi magunktól is, pár évszázad és elenyészünk... Lesznek, akik a 12 pont részeredményeire gondolnak, meg­annyi vészterhes küzdelemre s néhány izzó, reménysugaras hajnalra... Lesznek, akik a vérgőzös múlt század elapadhatatlan köny­nyeit sírják, nem is remélvén már 15 millió magyar újratalál­kozását megérni... Lesznek tiszta tekintetű fiatalok, a mindig újak, akik nem érthetik, de sejtik, miért a könny, a zászlóba kapaszkodó te­kintet, s a tavaszváró szélben egyszerre zúgva kivágva, hon­nan robognak elő évezredes államtörténetünk nagy királyai, hazát oltalmazó népei s a lelkesült márciusi ifjak mind... S ha majd egyszer, éveik múltán csüggedten vagy derűsen hátratekintenek utolsó, csatlakozás előtti ünnepünkre, szá­mot kell adni őseiknek, megtartották-e az intelmet: Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Németh Judit déken, Sióagárdon a Leányvár­ban, mindezt nem tüntethetik fel a palackon; s mind a termelő, mind a nagykereskedő kényte­len tájbor kategóriában forgal­mazni eleddig bevezetett, elfoga­dott minőségi borait. Botos Ernő Péter, a miniszté­rium által felkért független szak­értő nem tartja elfogadhatónk, hogy borvidéki elnevezéssel egy­szerre forgalmazzon minőségi bort és tájbort is - hallottuk Mó­dos Ernőtől, az Alisca Borrend nagymesterétől, aki hozzátette: sokan nem látják be, miért nem lehetséges ez. Indulatok és tanácstalanság A megbeszélésen elhangzott: 83 módosítás került az Ország­gyűlés Mezőgazdasági Bizottsá­ga elé, mely szükségtelenül bo­nyolítja a szőlőtermelés és bor­gazdálkodás szabályozását. Ért­hetően felhördülést váltott ki, amikor a politika bejelentette, a hétfői végszavazásig még két nap van hátra, addig bőven lehet csatlakozó módosító indítványo­kat beadni. A Szekszárdi Hegy­község Elnöke, Mészáros Pál el­mondta: A Szekszárdi Hegyköz­ség Választmánya, a Szekszárdi Borvidéki Tanács többször tár­gyalta a Bortörvény módosítását, és a Hegyközségi Nemzeti Ta­nács által elfogadott variációt tá­mogatta. Azt a véleményét hang­súlyozta, hogy Szekszárdot na­gyon hátrányosan érintené, ha összevonnák a borvidékeket ­így megszűnne önálló elnevezé­se. Ebben az esetben tízéves munka veszne kárba, amit a hegyközségi szervezet a szek­szárdi bor imázsának felépítésé­re fordított. Az „új" tervezetet négypárti egyeztetés után adták le a kormány felé, ám nem tudni, milyen javaslatok születtek, és ezek min változtatnak... Mint az március 5-én megfogalmazódott, a termelők azért jöttek, hogy fel­készüljenek az uniós változások­ra, segítséget és friss információ­kat kapjanak a legújabb, őket érintő rendeletekkel kapcsolat­ban. Az eluralkodó tanácstalan­ságot legtalálóbban Veszter­gombi József fogalmazta meg: „... beszélgethetünk a törvény­ről, de gyakorlati értéke nincs." Zárt dossziékkal diktál a politika A kunsági borvidékről érke­zett Kvalla Gábor megjegyezte: nem azért utazott havas időben több mint száz kilométert, hogy zárt dossziékkal találkozzon, to­vábbá nem látja, hol jelennek meg a szakmabeliek a politikával szemben, és miért nem védik meg álláspontjukat, becsületü­ket. A borkészítés és technológiai előírások területén nem lesz szá­mottevő változás, vélekedett Módos Ernő. A törvény értelmé­ben továbbra is csak Szekszár­don és Egerben lehet bikavért előállítani, a harmonizációs ren­deleteknek köszönhetően pedig 2010-ig nem lesz lehetőség terü­letnövelésre. Panyi Zita %

Next

/
Thumbnails
Contents