Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-03-02 / 8. szám

SZEKSZÁRDI 2003. MÁRCIUS 16. vasárnap JUL ELFOGADTÁK A KÖLTSEGVETEST Tovább nőtt a város adóssága Elfogadta Szekszárd idei költségvetését a város közgyűlése csütörtöki ülésén. Az önkormányzat mintegy 700 millió forintos hitel felvételére kényszerül, de idén a tavalyinál többet fordítanak fejlesztésekre. A képviselők arról is döntöttek, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében közbeszerzési pályázatot írnak ki az önkormányzat tevékenységének felülvizsgálatára. A képviselők 15 igen és 8 tartózkodás mellett megszavazták az idei költségvetést. Ennek értelmében Szekszárd a tavalyi 6,2 milliárd forint helyett 2003-ban összesen 7,3 milliárd forinttal gazdálkodhat. A kiadások összege egy év alatt 1 milliárd forinttal nőtt, melyből 800 millió forintot a közalkalmazottak és a köztisztviselők béremelése tesz ki. A főbb kiadások közül az oktatási, kulturális, sport és a szociális intézményhálózatra a tavalyinál 24 százalékkal többet, 3,2 milliárd forintot fordítanak. Segélyezésre 37,4 millió forinttal többet, 265 milliót terveznek, a városüzemeltetésre pedig 370 milliót jut. Amellett azonban, hogy a működési kiadásokat 500 millió forinttal csökkentik, idén több mint 900 millió forintot szánnak különböző fejlesztésekre. Mivel a bevételek nem a kiadásokkal arányosan emelkedtek, a közgyűlés annak érdekében, hogy a város működését biztosítani tudja, úgy döntött: ingatlanok eladásával értékesíti vagyonának mintegy harmadát, melyből 450 millió forint bevételt remél. Emellett 748 millió forint hitelt vesz fel. A hitelfelvétel egyben azt is jelenti, hogy Szekszárd adóssága 110 millió forinttal nő, ezzel eléri hitelképességének határát. Az ülésen több képviselő azt hangoztatta, hogy a város gyakorlatilag csődközeli helyzetbe került. Kocsis Imre Antal polgármester a költségvetésről szóló előterjesztésében az önkormányzat anyagi gondjainak legfőbb okaként azt jelölte meg, hogy Szekszárdnak megyei jogú város státusából kifolyólag olyan feladatokat kell ellátnia, amelynek terhei nincsenek arányban az állami normatív támogatással. Magyarázata szerint a magas színvonalon működő, kiterjedt intézményhálózattal szemben alacsony, mindössze 36 ezres a város lélekszáma. Bár a helyi adókból származó bevételek fokozatosan emelkednek, a működési bevételek az elmúlt évtized végétől nem fedezik a működési kiadásokat, így a város lehetőségeinél évente mintegy 300-500 millió forinttal többet költ, a beruházásra fordítandó források pedig eddig egyre kisebb arányt mutattak a költségvetésben. Úgy vélte: Szekszárd az utolsó tartalékait éli fel, ezt a folyamatot pedig meg kell állítani. Véleménye szerint a város költségvetéséből egyre nagyobb összeget kell beruházásokra, fejlesztésekre, felújításokra költeni, mert így meg lehet oldani a szűkös központi források okozta problémákat, továbbá biztosítani lehet a nagyobb volumenű és hosszabb távú fejlődést. A közgyűlés ennek érdekében arról is határozott: közbeszerzési pályázatot irnak ki az önkormányzat tevékenységének teljes körű felülvizsgálatára, illetve annak kiderítésére, miként lehetne a gazdálkodást hatékonyabbá tenni. A közgyűlésen esküt tett Baka Ferenc, a Tolna Megyei Emberek Szövetségének képviselője, aki közfeladati megbízást kapott és mandátumáról az összeférhetetlenség miatt lemondott Szőke István helyére került. A képviselők emellett meghallgatták és elfogadták Soczó László városi rendőrkapitány a városi kapitányság 2002. évre vonatkozó beszámolóját. A rendőr ezredes beszámolt arról is, hogy a Somogy megyei közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta Somogy megyei rendőr-főkapitányi kinevezését. A csütörtöki közgyűlés részleteiről és a döntések hátteréről a következő számunkban adunk tájékoztatást. A. Z. Költségvetés: kevés a pénz A Német Kisebbségi Önkormányzat döntése A keddi soros ülés két napirendi pontról a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat 2003. évi költségvetésének véleményezéséről, valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat évi költségvetéséről tárgyaltak. A közgyűlés egyik napirendi pontot sem fogadta el. A döntés egyhangú volt. A Német Kisebbségi Önkormányzat a 2003-as esztendőre, hárommillió forintot igényelt Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatától, plusz egymilliót az Ifjúsági Ház működtetésxére - tájékoztatta lapunkat dr. Józan-Jilling Mihály elnök. A szekszárdi önkormányzat ezzel szemben 1,8 millió forintot ajánlott, amit nem tudunk elfogadni - fűzte hozzá. - Az előző éven már 2,5 millió forintot szavaztak meg nekünk. Megértjük a város szükségszerű takarékos költségvetését, ezért kompromisszumos megoldásként javasoljuk a tavalyi összeg megszavazását. Az önkormányzat megbízta dr. Józan-Jilling Mihály elnököt, hogy további egyeztetéseket kezdeményezzen a városi közgyűléssel a költségvetés összegét illetően, valamint felkérte Szily Lajos képviselőt, aki egyben a Német Nemzetiségű Egyesület képviselője is, hogy a jelenlegi formában ne szavazza meg a város költségvetését. Sas Erzsébet Segítség munkát keresőknek Szekszárdon és környékén meghaladja a háromezret a regisztrált munkanélküliek száma. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ különböző szolgáltatásokkal, támogatásokkal segíti az álláskeresőket. Praktikus tanácsokért kerestük fel dr. Brebán Valéria igazgatót. - Mit csináljon az ember, ha munkanélkülivé válik? - Keresse fel a munkaügyi kirendeltséget a Találka téren. - Amennyiben nem talál megfelelőállásajánlatot, jogosult lesz munkanélküli járadékra? Ennek mik a feltételei? - A munkanélkülivé válást megelőző négy évben legalább 200 nap olyan munkaviszonyban töltött idővel rendelkezzen, ami után még munkanélküli járadékban nem részesült. Később pedig, hogy együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel, a felajánlott munkahelyet felkeresse, maga is aktívan keressen munkát vagy részt vegyen képzésben. - Mennyi ideig kaphat valaki munkanélküli járadékot? - Az függ a megelőző négy évben munkaviszonyban töltött időtől. Minden öt ilyen nap egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez legkevesebb 40, legtöbb 270 nap lehet. Nem csak állásközvetítéssel, s a munkanélküli járadékkal enyhítünk a nehéz helyzetbe kerültek gondjain. A munkaerőpiaci képzésben részt vehet az, aki regisztráltatta magát a kirendeltségen, de az is, akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, amit a munkáltató jelez. A tanfolyamok idején pedig kereset-kiegészítést vagy keresetpótló juttatást kaphatnak a hallgatók, illetve a központ megtérítheti a képzéssel kapcsolatos költségeket. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének könnyebbé tételét szolgálja a munkatapasztalat-szerzés támogatása. Itt a legalább 90 napja regisztrált pályakezdőt alkalmazó munkaadó egy éven keresztül megkapja a munkabér 50-100 százalékát. - Vannak, akik vállalkozóvá válva mintegy saját maguk foglalkoztatói lesznek. - Ők meghatározott ideig tovább kapják a munkanélküli járadékot, és a vállalkozás végzéséhez szükséges ismereteket adó tanfolyam^^ díját is megtérítjük. Emellett ők il^r részt vehetnek az önfoglalkoztató munkahelyteremtő pályázaton is, ahol maximum 3 millió forint viszszatérítendő, de kamatmentes támogatás adható. Az anyagi juttatások mellett működik a humán szakszolgálat. Ide tartozik az álláskereső klub, a rehabilitációs munkacsoport, a pszichológiai szakszolgálat és a Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT). A FIT a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, a pályakorrekcióra kényszerülő felnőtteknek, álláskeresőknek ad segítséget. A Humán Szakszolgálat keretén belül működő álláskereső klubban pedig megtanulhatják az érdeklődök azokat az álláskeresési technikákat, melyekkel nagyobb eséllyel találhatnak munkát. - szlr SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 1 aljegyzői titkárság Szekszárdi Vasárnap 7100 Szekszárd, Béla tér 8 30/9726-66

3 • HU1SSN 1215-4679 • Tördelés: SR Szekszárd Főszerkesztő: MACZ KATALIN • E-mail: szvasnap@axelero.hu Nyomtatás: Szekszárdi Nyomda Kft. Szerkesztőség címe: Polgármesteri Hivatal HIRDETÉSFELVÉTEL: SZÁNTÓ ILDIKÓ Felelős vezető: Vadász József igazgató