Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-23 / 7. szám

SZEKSZÁRDI 2003. FEBRUÁR 23. m JUJUmKUl VASÁRNAP Várhatóan lesznek fagykárok A kísérleti szőlővessző még nem tért magához Szerencsére a szőlő és a gyümölcs még málynyugalmi állapotban volt, amikor a legnagyobb hidegeket mér­tük. A szőlő tekintetében mégsem lé­legezhetünk töl. Érzésem szerint lesz­nek fagykárok, de a mértékre vonat­kozóan még nem lehet biztosat mon­dani - tájékoztatta lapunkat dr. Vörös Géza a Tolna Megyei Talaj- és Nö­vényvédelmi Állomás igazgatóhelyet­tese. Az, hogy téltábornok gyakorlati­lag december óta nem adja fel had­állásait mindenképpen nagy kihí­vást jelent a szőlő és gyümölcsöse­inkre. Fagykár a tavalyi, tartós ja­Í uári mínuszok hatására is tetten rhető volt, persze nem úgy és nem olyan mértékben mindazt egyes gazdák felfedezni vélték az ültetvé­nie. Érzésem szerint lesznek fagy­károk, de mennyiségére, mértéké­re vonatkozóan még nem lehet biz­tosat mondani. Vörös Géza hozzáfűzte, hogy a hegyművelésű szőlők kibírják ezt a februárt is, ami három-négy fokkal is hidegebbnek ígérkezik, mint bármelyik az elmúlt évtizedben, a még mozdulatlan húsz-harminc centis hótakaró kellő védelmet nyújt. A laposabb, sík részen vi­szont más a hideg áramlása. A Tolna-fácánkerti részen tavaly is beszélhettünk fagykárokról. De most még ezeken a területeken sem jelenthető ki kategorikusan, hogy idén is lesznek. Az igazgató elmondta, folyama­tos vizsgálatokat végeznek. nyeikben. Most, hogy folyamato­san nagyobb hideget élünk meg - a Tolna Megyei Talaj- és Növényvé­delmi Szolgálat illetékesei még éberebben próbálják nyomon kö­vetni a fejleményeket, hogy a nem ritkán mínusz húsz fok közeli éj­szakák hatására miképpen reagál­tak például a szőlővesszők vagy egyes gyümölcsfajták. - Annak ellenére, hogy a gyü­mölcs és a szőlő mélynyugalmi ál­lapotban volt a nagy hidegek alatt, nem lélegezhetünk föl ez utóbbi te­kintetében - hangsúlyozta a témá­val foglalkozó szakmérnök, Vörös Géza. - Ennél a növénynél már megkezdődött a belső átalakulás a fehérje és cukoreloszlásban. Most már a mélynyugalmi állapot kezd feloldódni, így most már tényleg nem kéne ilyen hideg időnek len­- Három hete tettünk le vessző­ket, s egyelőre nincs hajtás, hosszú idő kell, hogy a szőlő magához tér­jen. Ha a március is hidegebb lesz a szokottnál, mindenképpen késői fakadásra számíthatunk. Az ekkori rügyvizsgálatokból már tudunk kö­vetkeztetéseket levonni a szőlőben keletkezhető fagykár mértékére. A gyümölcsösöknél is a március lesz a mérföldkő, akkor lehet meg­mondani, hogy a hidegre igen ké­nyes kajszi miképpen viseli a tava­lyi tavaszi elfagyások után a mosta­ni megpróbáltatásokat. Érdekes módon a mandulánál már jelent­keznek problémák - jegyezte meg érdekességként dr. Vörös Géza -, a novemberi rügyduzzadás után ér­kező tartós mínuszok negatívan befolyásolhatják a növény további sorsát. B. Gy. Megcsappanó halállomány A horgászparadicsomokban az elmúlt tíz évben nem volt jelentős halpusztu­lás, az idei viszonylag zordabb téli kö­rülmények hatására viszont várható, tájékoztatta lapunkat Szegedi László, a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetségének elnöke. A sekély vízben élő halfajok van­nak kitéve legjobban a hideg időjá­rásnak. Megyénkben ez a Paradi­csompuszta, Kisszékely, Kéty és Ozora horgásztavait érinti. A legna­gyobb problémát az oxigénhiányos állapot, illetve a nem elegendő fény okozza. A már említett két probléma mel­lett további gondot okoz még a 20-25 cm-es jégvastagság által le­szűkülő mozgástér és az iszapban jelenlévő kénhidrogén. A víz ke­resztmetszetének csökkenése által a gáz nem tud „felszabadulni", ami komoly mérgezéshez vezet. Vannak védekezési módok, ame­lyet a 46 Tolna megyei egyesület a saját hatáskörében old meg. A leg­első teendő az ún. figyelő lékek vá­gása. Abban az esetben, ha a halak megjelennek levegőért, ezt a léket nagyobbítani kell szélirányban. Leghatásosabb módszer viszont az oxigénbevitel. A vizek rablói, az orvhorgászok természetesen télen sem tétlenked­nek. Nagyon sok esetben lehetet­lenné teszik a horgászok életét. A professzionális szintre fejlesztett, iparszerű orvhalászat tetemes ká­rokat okoz a vizekben. Szezonja főleg a ragadozóknak van, a kisebb halak ilyenkor „bandáznak". A halak a maguk módján meg­próbálnak védekezni. Mivel hideg­vérnek, azaz a testhőmérsékletük mindig átveszi a víz hőmérsékletét, ilyenkor lelassulnak, s néha min­den mozgást abbahagynak. Táplál­kozási problémáikat a vérükben lé­vő glicerin által oldják meg. Az ősi emberi tevékenységként ismert halászatra azért az idei év­ben is lesz mód, csak lehet, hogy a tavalyi 225 tonnás évi mennyiség kifogására nem. B. L. Szekszárdi Cabernet sauvignon barrique 2000 Vannak kisebb-nagyobb pincészetek, melyekben látni véli az ember a nagy jövő körvonalait. Nem kell látnoki ké­pesség ahhoz, hogy karriert jósoljunk egy olyan gazdaságnak, ahol nagy a termőterület, jó a borász és az ambí­ció mögé még a szükséges pénzesz­közök is rendelkezésre állnak. Ilyen vállalatnak tűnik a Liszt Pin­cészet, vagyis a Szekszárdi Mező­gazdasági Rt. Mintha kis zavar lenne a körül, hogy is hívják az Rt.-t, va­gyis pincészetet. Mert a zászlósha­jó persze a bor; egy szarvasmarha vagy baromfitáp kevésbé attraktí­van illeszthető a polgári élet kulisz­szái közé, mint egy üveg Chateau Kajmád. És e borok percről percre jobbak. Ezt jelzi az a nagy arany­érem is, amit a szekszárdi borvidék 2002. évi győztes őszi hadjáratán zsákmányolt a Liszt Pincészet. A szép aranyesős őszön a szekszárdi borok két jelentős versenyen tarol­tak: a soproni Páneurópán 41 ma­gyar aranyból 12, a kilenc globális borverseny közé számítható Vina­gorán 8-ból négy volt szekszárdi arany. Ez őrület, suttogták maguk elé bordói, burgundi, toszkán és főleg villányi gazdák. Mert Szek­szárd koronájának legszebb ékkö­ve a bor. Az ver hidat a világ felé, ez az emelkedést jelző borászati si­kersorozat, mely közelebb hozza a várost a főáramokhoz. Az új fellendülés lényeges ágen­se lehet a Liszt Pincészet, mert: 4 millió márkás invesztíció, 230 hek­tár, 60 hektár új telepítés, ebből vagy két tucat hektár szelekció, az­az olyan szigorú hozamkorlátozás­sal, a legkorszerűbb tudással és technológiával kezelt szőlőterüle­tekről van szó, melyek a piacképes minőség mögé piacképes mennyi­séget képesek állítani. Imponáló adatok ám ezek, még nemzetközi mércével is..A pincészet tulajdono­sa a Báron von Twickel-gróf Zichy család, mely fantáziát lát a borá­szatban. Ilyen hardverre lehet tá­maszkodni és a tehetséges, fiatal stáb Gál József borász vezényleté­vel képes is kihozni a kiváló terroir­ból és a szőlőszemekből a belé rej­tett értékeket, mint szobrász a nyersanyagból kifaragni a formát. Jó ivású, kedves, mégis mélység­gel rendelkező, hamar harmoni­kussá rendeződő borok ezek az új Liszt pincészetbéli borok. Ilyen a 2000. évjáratú, a Chateau Kajmád családba tartozó barrikolt Szek­szárdi Cabernet sauvignon is, mely sötét rubin színnel és üde, friss, könnyed, gyümölcsös illatokkal köszön. A könnyedség és mély tar­talmasság egyensúlya a szignifi­káns vonása tehát e szép bornak, melyben piros húsú gyümölcsök adta gyümölcsösséget, némi papri­kásságot, aszalt szilvát, fekete ri­bizlit és leheletnyi édes impresszi­ót érezhetni az elegáns barik szép matt cserzőanyagainak fekete bár­sonyfüggönye előtt. Nem túl nagy a test, hosszú a lecsengés, remek az élmény, Liszt művész úr nevéhez méltó ez az arisztokratikus ital.

Next

/
Thumbnails
Contents