Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-12-14 / 44. szám
2003. DECEMBER 14. , SZEKSZÁRDI YASARNAP EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 69. Bodnár István munkássága A Bezerédj utca legszebb, de jelöletlen háza két jeles férfiú emlékét is őrizhetné: a tervező Hans Petchnigét s az egykori építtető tulajdonos Bodnár Istvánét, akinek sokoldalú munkássága megérdemelné az általa nemcsak lakóhelyül, hanem kutatási területül is választott város figyelmét. Sokan - tegyük hozzá: joggal nem értékelik nagyra a Máramaros megyei Dabolcon 1863. december 22-én született Bodnár költészetét. Ez valóban csak ritkán hagyott az utókorra maradandót, már ha ezen nem azt értjük, hogy a hősök szobra talapzatán vagy az Augusz-házi Lisztdomborművön lévő márvány fc Bodnár-sorokat őriz. Két Verseskötete, a Tiszavirágok és az Alkonyat sem tartalmazza azt a reklámversikét, amelyet mindenki népköltésnek hisz, pedig a költőt mégis halhatatlanná tévő rigmus: „A szekszárdi bikavér / orvosságnál többet ér, / aki iszsza, hóttig él!" Nem hiszem, hogy akadna szekszárdi, de még borunkat kicsit is ismerő, szerető ember, aki ne halotta volna, ne tudná idézni. Költészetének más vonatkozásban haszna, hogy korjelenségeket őrzött meg: sokról nem tudnánk nélküle, kezdve az agárdi postakocsis hamis kürtjével s befejezve akár Ujfalusy Imre, az agg '48-as alakjával. A maga idején épp azért szerették annyira verseit, mert olBodnár István és az utolsó mű címlapja EMÍJtKKOHW ÜLZEft'CJ ISTVÁN SZUIKAXAK LüLSfLKZÉS 1'NNfJBBE bodnár istván vasóinak észjárását követte, őket a legteljesebben kiszolgálta. Ez alighanem életeleme lehetett, hiszen a Beregszászon szerkeszte n g zün (5 ra cj m(j szépirodalmi lapot előbb szekszárdi alkalmi újságok, majd a Tolnavármegye munkatársi címe követte. Önállóan is indított újságot: 1905től a Közérdek megalapítása fűződik nevéhez. A fürge és hírgazdag hetilap 1910-ben egyesült a Tolnavármegyével, s heti kétszeri megjelenésével 1919-ig szűkebb hazánk vezető orgánuma lett, nem utolsósorban Bodnár révén. Ekkorra már egy sereg hasznos kezdeményezés ^fűződött nevéhez. Ő hozta tető alá a Garayszobor és -Album megvalósítását, ő kérte meg sikeresen Zichy Mihályt a később oly híressé lett Háry János-illusztrációra. Később a Wigand Edit remekelte Liszt-dombormű, majd a Bezerédj-szobor fűződik nevéhez, s persze a százéves szekszárdi kaszinóról kiadott könyv is. (A közelmúltban a Babits Kiadó jelentette meg ennek hasonmását.) Mindezt már közel nyolcvan évesen, a Szekszárdi Kaszinó utolsó elnökeként szervezte, vezette, de jól ismerték őt a helytörténet iránt érdeklődők is. Máig nélkülözhetetlen kézikönyve a Gárdonyi Alberttel közösen írt kétkötetes Bezerédj István-életrajz, amely 1918 decemberében jutott el az olvasókhoz Csapó Vilmos pályázati támogatásával. Számos kisebb munkája mellett az 1930-as években vált olvasmánnyá a Mesemondás kedves adomákkal teli két kötete, amelyhez előszót az 1890-es években még Szekszárdra hazajárt, Bodnárral barátságot ápoló Herczeg Ferenc írt. Utolsó nagy műve, amely 1938-ban jelent meg, Béri Balogh Ádámról szólt, s számos addig ismeretlen adalékkal szolgált a vitéz kuruc életéhez. Kissé jelképes, hogy a két korszakot is lezáró 1945-ös év november 10-én halt meg. Szomorú látnunk, hogy az a Szekszárd, amelyre életéből két emberöltőt áldozott, nevét semmilyen formában nem őrzi ma már. Dr. Töttős Gábor Igényesség, formai gazdagság Németh István alkotásainak kiállítása A Liszt Ferenc Művészeti Iskolában, 2003. december 8-án 16 órakor Németh István alkotó kiállítását nyitotta meg dr. Gaál Zsuzsanna Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpolgármestere. A megnyitón közreműködött a Művészeti Iskola Rézfúvós Kvartettje, Kovács Zsolt művész-tanár vezényletével. Pecze István, a Művészeti Iskola igazgatója a következő gondolatokkal köszöntötte a szép számmal megjelent látogatókat: „Iskolánk nagyterme, reményeink és terveink szerint, már most és folyamatosan több funkciót tölt be. Hangversenyterem és kiállítóterem is. Szeretnénk visszavarázsolni ezek közé a falak közé azt a pezsgő művészi életet, amit valamikor elődeink itt az Augusz-házban, megélhettek. Ahol valamikor Liszt Ferenc zongorázott, ma hangversenyeket tartunk, képzőművészek munkáiban gyönyörködhetünk, s ez még csak a kezdet. A ma kiállító alkotót azért a rézfúvós kvartett köszöntötte, mert a falakon látható képek is fémből készültek." A kiállítást dr. Gaál Zsuzsanna alpolgármester, többek között, a következő szavakkal ajánlotta a tárlatlátogatók figyelmébe. „A kiállító alkotásai ezer szállal kötődnek a sokak által hidegnek tartott fémhez. Németh István karosszérialakatos sosem adta fel gyermekkora álmait, hogy a kezébe kerülő anyagot megformálja. Most azt teszi mindennap, amivel dolgozik, abból az anyagból készülnek alkotásai. Munkásságát igényesség és gazdag formavilág jellemzi. Vállalkozó, kísérletező kedvű alkotó, fémplasztikai munkái ezt bizonyítják, hiszen ezt a technikát Németh István találta fel, alkotásai ezzel a technikával készülnek. A képek fém anyaguk ellenére lírai gondolatokat hordoznak. Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezen a kiállításon látunk tűzzománc képeket, olajfestékkel készült képeket és szobrászati kísérletit is megtekinthetjük. Ezek a kiállítások, amelyeknek a Liszt Ferenc Művészeti Iskola ad teret, Szekszárd város kulturális színvonalát emelik, színesítik, akár művész, akár amatőr alkotók a kiállítók." Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági ÉSZ-LELETEK 16. Picassofalfreskó? Az Arany János utcai APEH-székház falán évek óta díszlik az a freskó, amelynek sorsáért jobb érzésű, földijeink Luca-napján is aggódhatnak. Jómagam például véresre rágtam mind a húsz körmöm, amikor a minap állványerdő késztette akadályversenyre az arra járókat, s velük együtt izgultam, hogy a becses alkotás végül el ne tűnjék. Meg nem alapozott szakértői vélekedés szerint a mű vagy Picasso korai alkotókészségét hirdeti, vagy egyik kései tanítványáét. Röviden leírva az ezüst festékkel odafújt kép félreérthetetlenül egy férfi nemi szervet ábrázol, amely fölfelé mutat, s kéttojásos mivoltával megfelel az EU-szabványnak. Kétarasznyi mérete sejteti, hogy nem természet után készült, vagy ha igen, talán az égi fölöttünkvalónak ama szervét hívatott cégérré tenni, amelyet hihetőleg sokszor és sokan emlegetnek éppen e falak között. Biztos vonalvezetése avatott neoprimitív kézre vall, akárcsak a kapu alatti föliraté, amely részben az egykori Fradit idézi, részben büdösnek titulál egy népcsoportot, amelynek leszármazottja a híres názáreti is... A felirat a Picasso-münek vélt ezüstbögyörővel együtt aligha van azon a listán, ami után áfát igényeltek vissza. -ős -bor
