Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)
2003-12-07 / 43. szám
SZEKSZÁRDI 2003. DECEMBER 7. EGY KERT, AMELY TELEN EBRED... A „Szekszárdi irodalom kertje" Ahol csak a fekete-fehér kanyarított betűk, a rendezetlenül is rendezett szövegek számítanak... Ahol lehet beszélgetni a „konkurensnek" tartott újságot, folyóiratot megtöltő társakkal... Mert „Kell egy hely és alkalom, ahol és amikor minden író ember író emberekkel találkozhat, szóba állhat és kéziratot cserélhet, ahol mindannyian beszélgethetnek olvasóikkal, hallgatóikkal: ifjabbak és érettebb korúak, idősek és időtlenek... - és a Holt Költők Társaságát is megpróbáljuk megidézni..." Szekszárdon sok tehetséges ember él sok mondanivalóval, aminek nem szabad benn rekednie a testben! Babits Mihály központunk és a Polip Ifjúsági Klubja adott helyet az első estnek a márványteremben, ahol élni kezdett e gyönyörű kert. Babits születésének évfordulójára emlékezve a költő hangján szólalt meg az Esti kérdés, majd többek között Hosy (Hosnyánszky Tamás) , Szűcs Jocó, Heim Károly versei és prózái hangzottak el, Komjáthy Tamás előadta Dicső Zsolt, Gacsályi József és Kis Pál István egyazon Sebő-dallamra írt versét... íme, a XXI. században is léteznek költői versenyek, még csak másik megyébe sem kell mennünk. Stílusok, finom „csiszolatlanságok", megszokott kiforrott fordulatok kavarogtak az éjszakában, ebbe olvadt bele H. Németh István Domboldalon című kötetének íze, szintén Samu Attila olvasta fel - szavaival élve - néhány-néhány költeményét Jankovics Zoltánnak. Zárásképp Csötönyi László szeretett Babits versei csitították az oldhatatlan feszültséget. Képtelenség rendezettebben leírni azt az élményt, a meglepettséget, ami az összegyűlteket érte. Mint egy ősi dallam váratlan, heves felszínre törése, fényképek, pillanatok, arcok, kérdések. Ujjongó hálánkat - mert az! - a Polipnak, az Összkéznek, és a Fiatal Művészekért Alapítvány „Szekszárd Irodalmi Kert" című közös programjának tolmácsolhatjuk. A következő estre a Régi Sédben várunk mindenkit, szívesen meghallgatjuk a frissen érkezők magukkal hozott írásait is december 10-én, szerdán este 9 órakor. Bővebb információ: szekszardikert@freemail.hu Telefon: 06-30/39-47-069 Levélcím: Szekszárd 7100 Pf.: 119. P. z. BABITS MIHÁLY ÉLETMŰVE AZ EZREDFORDULÓN A Babits-emlékház története " tfimi'Wm ' ; .:"; al;s: Múlt heti számunkban ismertettük a költő születésének 120. évfordulójára rendezett szimpózium főbb eseményeit. Ám szeretnénk érdekes, elgondolkodtató és új adalékokat átadni Önöknek Babits Mihályról, környezetéről, hogy feltáruljon előttünk egy-egy új arca, közelebb érezzük magunkhoz a sokszor irigységből európalaskodónak, konoknak kikiáltott költőt. Témánkhoz szervesen kapcsolódik szülőházának története, amelyet november 26-án, Lovas Csilla irodalomtörténész „A Babits-emlékház és gyűjteménye" című előadásából ismerhettünk meg. A történet 1945-ben kezdődik, amikor a szülőház Babits Mihály öccse, dr. Babits István tulajdonában áll. A vályogtéglából épült, másfélszázados emeletes ház állapota egyre romlik, vizesednek a falak, „két tűzfala összedőléssel fenyeget, födémé omladozik". A háború, majd a gazdasági helyzet sorra megakadályozza a helyrehozatalt. A kilátástalanságnak 1946-ban a Szabadművelődési Hivatal vet véget: gyűjtést kezdeményez a tatarozásra. Mint az előadásból kiderült: az 1947 áprilisáig összegyűlt 2093 forint „a legszükségesebb munkálatokra volt elegendő. A ház vizesedő falainak szigetelése, a keleti tűzfal újrafalazása, a belső terekben apróbb javítások és az emeleten leszakadt mennyezet" stabilizálása valósult meg. Ekkor még igen messze áll a ház a műemlékké nyilvánítástól. Az 1950-es években mind több lakó költözik a falak közé, még a Babits-gyűjteménynek fenntartott szoba is veszélybe kerül. „A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja Ortutay Gyula aláírásával leiratban kéri a Városi Tanácsot, hogy a Babits Mihály emlékgyűjteményt és családi lakást védje meg, azaz ne utalja ki lakás céljára." Ezt követően kezd el Babits István támogatókat keresni a ház műemlékké nyilvánításához. Célját eléri ugyan, ám emléktáblát sem hivatal, sem társadalmi szervezet nem helyez el. Végül egy városunkra oly jellemző fordulattal oldódik a probléma: az 1950-es évek derekán „Szekszárdra költözött író, Csányi László első dolga volt, hogy felkeresse Babits Mihály szülőházát, életének helyszíneit. Szinte titokban készítette és helyezte el az emlékjelet a szülőházon." Következő év márciusától államosítják az egész házat, ez idő tájt már hét lakást alakítottak ki benne. „István végül feladja a házért való küzdelmet, Budapestre költözik." A relikviák nagy részét és a bútorokat a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozza. A többi hagyaték sorsa Török Sophie kezében van, végrendeletében az Országos Széchenyi Könyvtárra hagyja „azzal a kikötéssel, hogy a szekszárdi emlékek a létesítendő szekszárdi emlékmúzeumba kerüljenek." Ez ügyben azonban hosszú ideig csend honolt. 1964-ben számos új lakást épített a város, így lehetőség nyílt a szülőházban lakó családok elhelyezésére, s a Babitsemlékmúzeum megvalósítására. Épp időben, ugyanis az esetleges felújítás magas költségei miatt felmerült a lebontás gondolata - ezt szerencsére az Országos Műemléki Hivatal nem engedélyezte. Az események innentől mondhatni szerencsés fordulatot vettek. 1965-re elkészült a ház felújítási terve, október 3-án már a Babits-emlékmúzeum létesítéséhez kértek engedélyt a minisztériumtól. Rá egy évre végre megkezdődtek a munkálatok és az emlékkiállítás megrendezéséhez szükséges anyaggyűjtés. Még újsághirdetésben is kerestek emlékeket - kisebb-nagyobb ajándékok érkeztek költőnk tisztelőitől, s az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum is kölcsönzött tárgyakat. A kiállítást végül 1967. július 2-án nyitották meg 400 fő jelenlétében, a házat Illyés Gyula avatta fel. Már ekkor érlelőszében múzeummá a szülőház! A nagyszabású felújítási munkák 1979-ben indultak, s két évig fol^^ tak. A költő születése napján, vember 26-án újra megnyílt a földszinti kiállítás és felavatták az emlékház udvarán Farkas Pál szobrát. A záróakkordot az immár teljes egészében múzeummá vált Babitsemlékház avatása jelentette, amelyre 1983. november 26-án került sor. így vált hát emlékmúzeummá a ház, amely mellett nap nap után elmegyünk, néha betérünk, sétálunk a kertben, ami nyaranta kiállításoknak ad helyet, belenézünk Babits gondolkodó szemeibe és nem gondolunk rá, mennyi munka, mekkora kitartás van akár egy emléktábla mögött. Ezért tartozunk köszönettel a Wosinsky Mór Megyei Múzeumnak, amiért kezdeményezte a Babits család tanyáján való emléktábla elhelyezését, és Tövisháti András szobrász-restaurátornak, dött a gondolat: váljon teljes egé- aki megalkotta azt. PanyiZiq Belvárosi GaléHa v*. b KI N Á L A T A • festmények • glofikák • iczmetszétek • tűzzománcok • kexámia és poícelán kisplasztikák • Jísztáu/yak Szolgáltatásunk: képkeretezés Ünnepi nyitva tartás! Szekszárd, Liszt Ferenc tér 2. Telefon: 510-226 AZ AJANDEKTARGYAKBOL • DECEMBER HÓNAPBAN 10% KEDVEZMÉNYT ADUNK • RÉSZLETVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG