Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-30 / 42. szám

SZEKSZÁRDI M­VASÁRNAP 2003. NOVEMBER 30. ERDEKLI? BEMUTATJUK! Büszke, ha így szól édesapja: „Igen, ez rendben van" Két héttel ezelőtti számunkban Péti Imre tanár azt javasolta, Vadász Józsefet, a Szekszárdi Nyomda Kft. ügyvezető-igaz­gatóját faggassam a nyomdai munkáról, s például arról, mi­ként változik az ember szem­lélete, ha az alsó iétrafokról néz fölfelé, vagy fordítva. - A nyomdában 1964 óta dolgo­zom. Három évig tanulóként kézisze­dő voltam, majd linotype szedő let­tem. Azért kezdődött így a pályafutá­som, mert bár az iskolában jó ered­ményeket értem el, nem igazán sze­rettem tanulni, s magam körül azt lát­tam, mindenki dolgozik, hát követ­tem példájukat. Később elvégeztem a közgazdasá­gi, majd a nyomdaipari technikumot, azután műszaki tanári, később a nyomdaipari főiskolán gazdasági szakmérnöki diplomát szereztem Az ofszet formakészítő üzemben 1980­ban lettem csoportvezető, majd fő­művezető, amit a műszaki igazgató­helyettesi kinevezés követett. 1991­ben igazgató, majd 1993-ban ügyve­zető igazgató lettem. Szívesen emlé­kezem azokra az időkre, amikor fele­ségemmel, Marcsuval a család mel­lett mindketten tanultunk és dolgoz­tunk. Annak ellenére, hogy Marcsu beosztásai is teljes embert követeltek, mindig jutott energiája a családra, az otthonunkra. Nélküle nem tartanék itt, az biztos. - Kérem, mutassa be a Vadász nyomdász-dinasztiát. - Apukám 46 évig, anyukám hu­szonvalahány évig dolgozott itt a nyomdában. Feleségem gazdasági vo­nalon tevékenykedik, de nem távol a nyomdától. Két lányunk van. Kata már férjnél van, Budapesten egy oszt­rák kiadó műszaki vezetője, három diplomája közül a nyomdamérnökit emelem ki. De még inkább kiemelem kis Katájukat, kis Katánkat, aki egy hete múlt három hónapos. Másik leá­nyunk, Judit jogászként szintén a fő­városban, egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozik. - Hallom, karácsony közeledtével minden dolgozót megajándékoznak a tulajdonosok? - Valóban kap mindenki egy-egy könyvcsomagot és - évente változóan - két-három heti fizetésüknek megfe­lelő összeget. Szóval addig nyújtóz­kodunk... Bárcsak nagyobb lehetősé­geink lennének! Ugyanis felkészült kollégáim - beleértve a vezetőgárdát és minden dolgozót - lelkesen, hoz­záértéssel teszik a dolgukat, aminek köszönhetően jól működik a cég, ami mellett számos szakmai elismerést ­a falon látható oklevelek, díjak is ta­núsítják - tudhatunk magunkénak. Nem magyarázatképpen, de meg­jegyzem, egy ekkora, folyamatosan korszerűsített céget kizáró­lag biztonsággal szabad működtetni, hiszen a szak­ma tisztelettel való művelé­se mellett 185 család boldo­gulása is a tét. -Emlékszem, 1990 előtt a nyomda szabályos „naptár­gyár" volt, mellette napila­pot nyomtak, s kiszolgálták a lakos­ságot. - A megyei nyomdák között a szek­szárdi a kisebbek közé tartozott. A megye mindennemű tevékenységét elláttuk, ám a többi nyomdától a nap­tárgyártásban különböztünk, aminek itt több mint százéves hagyománya. Termelésünk ötven százaléka volt a naptár, s alig öt százaléka a könyv­nyomtatás. Most nyolcvan százalék fölött van a könyvgyártás, úgyhogy az ország legnagyobb könyvnyomdái között tartanak bennünket számon. - Mi a helyzet például a „naptár­hűséggel"? A régi partnerek egyszerű­en felszívódtak? - Jó évtizede minden a pénzről és az üzletről szól. Hiába akartunk na­gyon szépet készíteni elfogadható áron, mindig akadt olyan cég, amely kevésbé igényeset gyártott, ám ná­lunk olcsóbban. Én viszont ellenzefn az igénytelenséget, sőt dühít. - Akkor nézzünk néhány igényes, gyönyörűséges könyvet, amelyek itt készültek. - A Babits Kiadónak jó néhány olyan 100-150 éves reprint könyve van, amelyek a lehető leghűebb utángyártásaink. De most már több kiadó jelentkezik olyan igényes kéré­sekkel, amellyel megtisztelnek ben­nünket, s örömünket leljük a megva­lósításban. Nézze, azt a három köte­tes sorozatot. Orosz biblia, s mind­össze negyven példányban készült a Moszkvai Könyvklub kiadásában. Nagy kihívás volt. Bőr a borítója és 23 karátos arany az élmetszése, az oromszegő jelzőszalag 24 karátos arany szállal van átszőve. A nyomdai előállítási ár egyenként 762 dollár volt... Termelésünk 15 százaléka ke­rül exportra, jórészt Nyugat- és Észak-Európába, s egyre több Orosz­országba. Ezek a különlegességek számozottak, vannak névre szóló megrendelés alapján készült könyve­ink, de a legkülönbözőbb technikai bravúrral kivitelezett kötetek is meg­találhatók munkáink között. Ezek már abba a kategóriába tartoznak, amelyekre azt mondja apukám: „Igen, ez rendben van." S ez engem büszkévé tesz. - Várom a javaslatát. - Dr. Simon László egyetemi tanár, osztályvezető főorvos vajon hogy éli meg az egészségügy jelen helyzetét? Mi és mennyi jut a tudományos mun­kára? V. Horváth M. - F.: Nagy Á. A „Segítő Kéz" Nőklub, „Karácsonyi ajándékkosár" Ezzel a címmel újabb jótékonysági estet szervez, amelynek bevételé­vel a „Thermokezeléssel a rák el­len" Alapítvány célját szeretnék megvalósítani: A Tolna megyei kórház részére egy testfelmelegí­téses eljárással működő gépet megvásárolni. Az alapítványt már eddig is sok kis- és nagyvállalkozó, tá­mogatta, akiknek ezúton is kö­szönet jár. A gépre már három éve elkezdték a gyűjtést, amely­be januártól bevonják a megye valamennyi települését is, hi­szen nem kis pénzről van szó, a gép ára 35 millió forint. A jótékonysági estat a rákbe­tegek javára: 2003. december 12-én 19 órai kezdettel kren­dezik meg, ahol ismert helyi előadóművészek vállalták újra ingyen - akárcsak három évvel ezelőtt - a fellépést, néhányat megemlítenénk közülük: Vágó Bernadett, Gáti László, Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüt­tes, Ménesi János, Tücsök Klub, Szakács Róbert, Mazsorett tánc­csoport, Hauszer Beáta, Pecze István trombitaművész és gyer­mekei. Az esten - immár hatodik al­kalommal - átadják az „Életért szeretettel", valamint a „Gyer­mekekért szeretettel" díj. Jegyek válthatók a művelődé­si házban 1000 Ft értékben. Mindenkit, aki megjelenésé­vel, illetve befizetéssel támogat­ni kívánja a „Thermokezeléssel a rák ellen" Alapítványt, az az OTP Banknál vezetett számlájá­ra befizethet, a számlaszám az estet hirdető plakáton megtalál­ható. A segítség mindannyiunk kö­telessége, ahogy az alapítvány azt üzenetében megfogalmazta: „Ma én, holnap te, holnapután talán, akit a világon a legjob­ban szeretsz." A két műsorvezető: Sas Er­zsébet és Finta Viktor, valamint az est szervezői: a „Segítő Kéz" Nőklub szeretettel vár minden­kit. Az est médiatámogatói: a Szekszárd 1 Televízió, az Antritt Rádió, a Szekszárdi Vasárnap. Sztárokkal a gyerekekért! Irigy Hónaljmirigy, Fiesta, Groovehouse Mint arról már beszámoltunk jótékony célú rendezvény helyszíne lesz 2003. december 3-án 19 órakor a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Há­za. A szervezők sztárvendégek fellépésével kívánnak felejthetetlen élményt nyújtani a gyermekeknek és szüleiknek. A rendezvényről, az érdeklődésről az est házigazdájával, Kindl Gáborral beszélgetünk. - Gábor, az előjelek mit mutatnak? Nagy az érdeklődés a POP Miku­lás iránt? - Szerencsére elmondhatjuk, hogy mind a támogatói oldalról, mind pedig a nézők felöl meglehetősen nagy az érdeklődés. Ez nagyrészt kö­szönhető annak, hogy nemcsak nekünk fontos a segítségnyújtás. Úgy gondolom, hogy a támogatók hosszú sora jelzi, aki manapság tud az segít, mert mint köztudott, a rendezvényen több, mint száz Tolna me­gyei rászorult kisgyermek kerül megajándékozásra. E mellett karácso­nyig húsz nagycsaládot segítünk a befolyt összegből tartós élelmi­szercsomaggal. Az sem elhanyagolható, hogy a POP Mikulás egy kelle­mes estét ígér, hiszen napjaink sztárjai adnak koncertet. Fellép az Irigy Hónaljmirigy, a Groovehouse és a Fiesta. Természetesen itt lesz a Mi­kulás is... Szintén a támogatók jóvoltából időközben lehetővé vált az, hogy di­ákigazolvánnyal a Polip Ifjúsági Irodán keresztül korlátozott számú, kedvezményes árú jegyhez jussanak a tanulók. - Ha jól tudom, az eredeti tervben száz kisgyermek szerepelt... - Igen, de a szponzorok segítségével ennél többen élvezhetik ingyen a műsort és kaphatnak ajándékot a Mikulástól. 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents