Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-16 / 40. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2003. NOVEMBER 16. A SZEKSZÁRDI ÖNKORMÁNYZAT /2003 ( ) RENDELETE a köztisztaság fenntartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelező igénybevételéről Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkor­mányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 23. §-ában kapott felhatal­mazás alapján különös figyelemmel a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben, valamint a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.1 Jelen rendelet célja, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a lakosság egészségének védelme, valamint Szekszárd város természeti és épített környezeté­nek megóvása érdekében a köztisztaságot fenntartsa és a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatást és annak kötelező igénybevételét biztosítsa, illetve az ezekkel kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, jogokat és kötele­zettségeket, tilalmakat és jogkövetkezményeket a helyi sa­játosságoknak megfelelően rendezze. 2. § A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város közigaz­gatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (társashá­zaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartá­sával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési szilárd hulladék el­szállítására és ártalommentes elhelyezésére terjed ki. 3. § A rendelet hatálya nem terjed ki a folyékony hulladékra, az inert hulladékra, a radioaktív hulladékokra, a gazdálkodó szervezeteknél keletkezett veszélyes hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre. II. FEJEZET Fogalom meghatározások 4. § E rendelet alkalmazásában: Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékeny­ségek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének meg­előzését, mennyiségének és veszélyességének csökkenté­sét, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő be­rendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utó­gondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és okta­tást. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egyla­kásos lakó- vagy lakás céljára használt épület, a több laká­sos lakásszövetkezeti vagy társasház. Jelen rendelet alkal­mazásában ingatlannak minősülnek a gazdálkodó szerve­zetek nem lakás céljára szolgáló azon helyiségei, amelyek­ben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik és a hulladék kezeléséről nem gondoskodnak az Ör. 19. § (1) bekezdésében meghatározott módon. Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója. Gazdálkodó szervezet: Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költ­ségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az ala­pítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jo­gi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó ren­delkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Települési szilárd hulladék: a) háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára hasz­nált helyiségekben és a lakóházak közös használatú he­lyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, b) közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen kelet­kező, c) háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező nem - TERVEZET ­technológiai tevékenységből keletkező - külön jogsza­bályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Gyűjtőpont: a közszolgáltatás keretébe tartozó ingatlantu­lajdonosok települési szilárd hulladékának - meghatározott vagy meghatározatlan időtartamig - átvételére kijelölt hely, ahonnan a szállítási napon kihelyezett egyéni tárolóedény­ből történő elszállításával teljesíti a közszolgáltató a köz­szolgáltatási kötelezettségét. Települési szilárdhulladék lerakó telep (hulladéklerakó): folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a szi­lárd hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatla­nítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége. Nagydarabos hulladék (lom): a településen a háztartások­ból a közszolgáltatás keretébe nem tartozó, nem rendsze­resen begyűjtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresí­tett gyűjtőedényzet méreteit meghaladó hulladék. Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. szá­mú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevő­ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csök­kentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megvál­toztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljá­rások valamelyikének alkalmazásával. Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésé­re, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljá­rás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógon­dozását is. Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érde­kében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephe­lyén. Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleért­ve a szállítmányozást és a fuvarozást is. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémi­ai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csur­galéka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Polgármesteri Hivatal: Szekszárd Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatala Síkosságmentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolításá­ra, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló te­vékenység. Magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létreho­zott szervezete: a társasház közösség, a lakásszövetkezet, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan üzemeltetését végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amennyiben a magánszemélyek képviseletében eljárva teljesíti a szolgáltatás díját. III. fejezet Ingatlanok és közterületek tisztántartása 5. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulaj­donosa, birtokosa, használója (a továbbiakban: ingatlantu­lajdonos) köteles gondoskodni. Ezen belül az ingatlantulajdonos: a) A lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek (épü­letrészek) közös használatú részének (kapualj, átjáró, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, pince, mosókonyha, szántó, padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtő, udvar stb.) tisztántartásáról, rendszeres takarítá­sáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről, b) a lakásnak és a lakás céljára szolgáló helyiségeknek, to­vábbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek, az ezekhez tartozó területeknek rovar- és rágcsálómentesí­téséről, c) valamint az ingatlanon belül vagy a közterületen elhelye­zett hulladéktároló edénye környezetének tisztántartásá­ról, rendszeres takarításáról köteles gondoskodni úgy, hogy ez irányú tevékenységével nem veszélyeztetheti mások egészségét. 6. § (1) A közterület - beleértve a járdaszakasz melletti nyílt ár­kot és azok műtárgyait is - rendszeresen szervezett tisztán­tartásáról, a közterületen keletkezett szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról és a zöldterületek gon­dozásáról, hó- és síkosság mentesítéséről a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik, kivéve a 6. §(2), 7 . § (1), 9. §, valamint a 10. § (1), (3)-ban foglaltakat, ennek keretében: - e rendelkezésben meghatározott közterületek tisztántJ tásáról, a hó eltakarításáról, síkosságmentesítésről, a ke­letkezett hulladék összegyűjtéséről és a kijelölt helyre tör­ténő elszállításáról, - az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, azok folyamatos kiürítéséről, tisztántartásáról, javításáról, pótlásáról. (2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 2 m széles terü­letsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az út­testig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók) tisztántar­tásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, hó- és síkos­ságmentesítéséről, b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gya­logos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartá­sáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, hó- és síkos­ságmentesítéséről, c) beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyommen­tesítéséről, kaszálásáról, d) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármí^^ közlekedést biztosító) nyeséséről, ^P e) a közterület-használat szerinti I. kategória területén, vala­mint az 56-os számú fő közlekedési út mentén folyama­tosan, szükség szerint, a város egyéb területén évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságig történő letakaritásáról, a falraga­szok, festés stb... folyamatos eltávolításáról, f) beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján, garázsok ajtaján az ingatlan helyrajzi számát - minimum A/4-es formátumban és időtálló kivitelben - jól láthatóan elhe­lyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érde­kében, g) garázsok, sorgarázsok körüli 5 méteres területsáv tisz­tántartásáról. (3) Abban a kérdésben, hogy a (2) bekezdés a)—g> pontjai­ban írt terület tisztántartása vita esetén melyik kötelezett feladata a jegyző dönt. (4) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kö­telezettségét a kötelezett nem teljesíti, a polgármesteri hiva­tal jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illet­ve elvégeztetni és szabálysértési eljárást kezdeményezni a mulasztóval szemben. 7. § (1) Az ingatlan melletti járda, lépcső, térburkolat hóeltakarí­tásáról és síkosságmentesítéséről, az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Ennek során az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórá­sával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak... stb.) folya­matosan síkosságmentessé kell tennie. (2) Az (1) bekezdésben és a 8. §-ban meghatározottakon

Next

/
Thumbnails
Contents