Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-16 / 40. szám

szekszárdi 2003. NOVEMBER 16. VASÁRNAP M ,Ez az ország legszebb borászata' Az új tulajdonos bormúzeumról, gasztronómiai élménynyújtásról álmodik - Szekszárd kiaknázatlan borvidék. Adottságaihoz mérten alacsony az elismertsége - hangsúlyozta Kovács Tibor, a Szent Gaál kastély új tulajdonosa a Borújév ünnepségen. Fejlesztési elképzeléseiről szólva elmondta: az 1063-ban épített Garay Pince nem alkalmas a bor tárolására, ezért turisztikailag, azaz borakadémia és bormúzeumként szeretné hasznosítani. A borászatot pedig teljes egészében kivinné a kastély területére. Ennek érdekében a jövő év elején bővítik a tároló és érlelő kapacitást. A turizmusra gondolva szaunát építenek, valamint sportolási lehetőséget alakítanak ki. A legfontosabbnak azonban mégis azt tartja, hogy teljes gasztronómiai élményt tudjanak nyújtani. Szeretnének helyben készített termékeket kínálni. Kovács Tibor hozzátette: szomorúan tapasztalták, hogy francia lekvárt kell felEurópai bortermelők Pogátsa Alajos, a Tolna Megyei Önkormányzat alelnö•

november első hétvégéi háromnapos Nemzetközi nferencián járt a németországi Wiesbadenben. Az Európai Bortermelő Réglók Gyűlésén (AREV), a szőlőtermesztés problémáinak orvoslásáról Európai Uniós támogatások lehetőségéről is szó esett. Az AREV Európai Bortermelő Régiók Gyűlése 1994-es megalakulása óta tűzte zászlajára hosszú távú stratégiai célok keresését az európai szőlő-borágazat fejlődésében, nagy hangsúlyt fektetve a közös borpiaci és a technikai szabályozás alakulásának befolyásolására. Az AREV egy olyan európai szervezet, amely politikai és szakmai kettős képviseleti erejének tudatában eljár minden olyan intézménynél és fórumnál (Európai Parlament, Nemzetközi Szőlő- és Bor Hivatal, Világkereskedelmi Szervezet stb.), melynek közJ

ktlenül vagy közvetve feladata az tirópai vagy világméretű szőlő- és orpolitika, és minden borral kapcsolatos ügyben megnyilvánul. Bortermelő tagrégióinak száma 55, Magyarországot Bács-Kiskun, BorsodAbaúj-Zemplén, Baranya és Tolna megye képviseli. Pogátsa Alajos, a Tolna Megyei közgyűlés alelnöke, Módos Ernő távolmaradása miatt, egy személyben képviselte a szekszárdi borvidéket a konferencián, a Tolnai borvidékről Steintz János volt jelen az eseményen. Az alelnök a Nemzetközi Konferencia történéseit összegezve elmondta: a tanácskozás fő témája a politikai vonulatú előadásokat követően szakmai vizekre terelődött. A szőlőtermesztés módjaival és a borászat finom fogásaival ismertették meg a jelenlévőket. Nagy hangsúlyt fektettek az előadók a „bor, mint egészséges termék" kiemelésére, a kulturált borfogyasztás fontosságára, a gasztronómia területével való összefonódásra. A másik fontos témakör a bornak és a turizmusnak az összekapcsolási lehetőségeiről szólt, a borral összeköthető turisztikai események szervezéséről, ami nagyon tanulságosnak bizonyult, fejtette ki Pogátsa Alajos. Az alelnök elmondta, nagy figyelemmel hallgatta, amikor az AREV képviselői előadásukban a borturizmus fejlesztésénél nem csak egyes borvidékekben, hanem egy ország egészében is gondolkodtak. A tanácskozáson szóba kerültek a kedvezőtlen adottságú hegyvidéki és nagy lejtőszögű területeken folyó szőlőtermesztés problémái és ezek kiküszöbölési lehetőségei. Az Európai Unió ugyanis a jövőben támogatást nyújthat hasonlóan rossz adottságú földek megművelésére is. A borturizmussal kapcsolatban Pogátsa Alajos elmondta, a wiesbadeni konferencia tapasztalatairól a közeljövőben megrendezésre kerülő turisztikai tanácskozáson hallhatnak bővebben Tolna megye borászai és turisztikai szakemberei. Mautner Márta - Fotó N. Á. szolgálniuk a vendégeknek. Olaszországban például természetes, hogy a borászatok a helyi termelők ételeivel kínálják a turistákat, hazánkban azonban ez a szolgáltatás még gyermekcipőben jár. A turisták idecsalogatása céljából szeretne egy borutas honlapot is elkészíteni www.borturak.hu címen. Kovács Tibor úgy véli, a régió sok éttermében nincs komoly borválaszték, ezért egy Szekszárd Borlapot állítanak össze, melyet felkínálnak majd a vendéglátóhelyeknek. MK - Fotó N. Á. A szakemberhiány veszélyezteti a város jövőjét Rendhagyó nyílt nap az Ady Endre Középiskolában Babai Zoltán igazgató a múlt szombati rendhagyó nyílt napon, a meghívott városi képviselők jelenlétében több sajtóidézettel támasztotta alá azt a véleményt, miszerint tíz év múlva Szekszárdon nem lehet majd élni, mert nem lesz, aki kiszolgálja a lakosságot és nem lesz ipar. A szakképzett munkaerő hiánya miatt a térség nem tudja fogadni a befektetőket. Az igazgató lapunk kérdésére elmondta: az Ady Endre Középiskola valamennyi szakma oktatására felkészült, évente 40 millió forintot fordít fejlesztésre, Nyugat-Európához mérten is korszerű, fejlett informatikai háttérrel bíró gyakorlati helyeket hozott létre, az Európai Innovációs Hálózat tagjává vált, ECDL vizsgaközpontot, Peugeot Országos Képzési Központot valamint két másik iskolával együttműködve felnőttképzési központot hozott létre. Mindezek mellett azonban szükség lenne olyan vállalkozókra is, akik a tanulókat fogadják, gyakorlati oktatásukat felvállalják. Babai Zoltán hozzátette: problémát jelent, hogy szülői nyomásra a gyerekek gyakran inkább gimnáziumba mennek. Mint mondta, szakképesítést így nem szereznek, és ha tovább is tanulnak sem biztos, hogy életük során találnak a végzettségüknek megfelelő állást. A statisztikákat idézve hangsúlyozta: egyre több a diplomás munkanélküli. Ha a fiatalok mégis szakmunkásképzőbe vagy szakközépiskolába jelentkeznek, inkább a népszerű képzéseket - például fodrász, kozmetikus, eladó, vendéglátó választják. Éppen ezért egyes szakmák, melyek a gazdaság számára nélkülözhetetlenek, így a hegesztő, géplakatos, szerszámkészítő, csőszerelő, bőrdíszműves, tv-műszerész, háztartási gépszerelő megszűnnek. Babai Zoltán a helyzet kezelésének céljából az alábbi javaslatokkal és kérésekkel fordult a jelenlévő szekszárdi képviselőkön keresztül a város felé: készítsen tanulmányt arról, a jelenlegi és várható gazdasági igényeknek mennyire felel meg a szekszárdi iskolák képzési kínálata, teremtsék meg az ösztöndíj-lehetőséget a technikus tanulók számára is, és tegyék lehetővé, hogy oktatáspolitikai intézkedések hatására ne csökkenjen a szakiskolába beiskolázható diákok száma.