Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-16 / 6. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A kis csíkosoktól a hótörésig 2003. FEBRUÁR 16. Mr Tisztújítás előtt a Hegyközség Az uniós csatlakozás komoly törvénymódosításokat, kibővült jog- és feladatkört hoz a hegyközségek, valamint a borászok számára. A március közepén esedékes tisztújítás célja, egy kihívásokra felkészült, szakmailag ütőképes választmány megszavazása. Ennek érdekében a Hegyközség háromtagú jelölő bizottsága felhívást intéz a tagjaihoz, melyben arra kéri őket, juttassák el a tisztújításra vonatkozó személyi javaslataikat. így a húszfős választmány valóban a tagok egységes bizalmából kezdheti meg majd a munkáját. Ajánlataikat a Hegyközség Mikes utcai címére, március közepéig juttathatják el. ^MBER ÉS BOGÁR Harc a kukoricáért Tolna és Baranya lett az a két megye, ahol tavaly a kukoricabogár a legtöbb kárt okozta az országban. A Tolna Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hétfőn, Szekszárdon tartott fórumán elhangzott: fokozni kell a kártevő elleni helyi és hazai védekezést, továbbá folytatni a nemzetközi együttműködést. Az amerikai kukoricabogár a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb kártevője, amely 2002-ben példátlanul nagy, több milliárd forint kárt okozott Magyarországon. Pontos felmérések még nincsenek, de Tolnában elő•tirdult, hogy egyes kukoricatábik 30-40 százaléka is elpusztult. Dr. Princzinger Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa elmondta: ez azért is súlyos probléma, mert a Dél-Dunántúlon a mezőgazdasági növények közül jelenleg a kukorica termesztése a legjövedelmezőbb. Utalt rá, hogy a kukoricabogarat 100 éve ismerik Amerikában. Európában 1992-ben, a belgrádi repülőtér mellett, egy kukoricásban fedezték fel, Magyarországon pedig 1995-ben jelent meg, nagyobb károkat azonban csak az elmúlt 3 évben okozott. A bogár lárvája a növény gyökerében okoz kárt; az ellene való védekezésre többféle lehetőség van. Mivel kizárólag a kukoricát pusztítja, az egyik lehetséges mód a vetésforgó használata. Emellett hatásos lehet különböző vegyszerek alkalmazása, valamint a kettő kombinációja is. A. Z. A gemenci erdőben az etetőhöz igyekvő vadkocát olykor már kísérik kicsinyei. A kéthetes kis csíkosok lürgén szedik a lábukat, nehogy lemaradjanak. A néhány nappal ezelőtt világra jött vadmalacok viszont mozdulatlanul fekszenek a vacokban. De nem vacognak, mert összebújva egymást melegítik. S várják, hogy visszatérjen hozzájuk a mamájuk a mindennapi betevőjükkel, a tejjel. Február a vaddisznók ellési ideje, ami elsősorban az idősebb kocákra vonatkozik, amelyek egyszerre 4-7 kismalacot is a világra hoznak. A fiatalabbak néhány héttel később ellenek, s általában csak 2-3 kicsinyük születik. Solti Imre, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. szekszárdi erdészetének a vezetője az elmúlt egykét hét során maga is legalább 30-40 anyjuk után kocogó kis csíkost látott. De mint mondja, az erdőben már több száz kismalac jött a világra. Ezek a kicsinyek az első egy-két hétben anyjuk által ágakból, levelekből gondosan kialakított fészekben rejtőznek. Solti Imre azt mondja, hogy olyan vackot is látott, amelynek teteje is van, hiszen a koca annyi „építőanyagot" hordott össze, hogy az elléskor alá tudott bújni. - A vadak tartják a váltókat - szól az erdészet vezetője, s magyarázatul hozzáfűzi, ez azt jelenti, hogy mindig ugyanazon a letaposott úton mennek az állatok az etetőkhöz, ahova minden nap friss eledelt - kukoricát, lucernasilót - szállítanak a gazdaság dolgozói. Természetesen a havat is eltolják ezekről az utakról, hogy a vaddisznók és a - májusban ellő - szarvasok könnyen megközelíthessék a rájuk váró élelmet. Az állatok maguk is keresnek ennivalót a hó védelme alatti, jórészt nem fagyott talajban, így rálelhetnek néhány csigára, pajorokra, de szívesen fogyasztják a növények fiatalabb gyökereit is. A szakember pontosan nem tudja, hogy a rendkívüli időjárásnak hány kismalac vált az áldozatául, de az biztos, hogy nagyobb arányú az elhullás, mint az enyhébb teleken. Idén a szokásosnál jóval több hó esett, de emiatt nem kell tartani az árvíztől. Az esetlegesen akkor következik be, ha hirtelen felmelegszik az idő és vele együtt nagyobb mennyiségű csapadék zúdul le. Ehhez adódik a hó olvadásakor keletkező víz, amit a Duna németországi és ausztriai mellékfolyói nem bírnak el. Csonka Tibor, a Gemenci Rt. vezérigazgatója kérésünkre elmondta, hogy a tavaly tavaszi és őszi árvíz 400 millió forint kárt okozott a térségükben. A tavaszi áradás után megtörtént a helyreállítás, amit az őszi árvíz után újból elölről kezdhettek. Arra a kérdésre, hogy a helyreállításra az államtól mennyi támogatást kapott a részvénytársaság, a vezérigazgató közölte, hogy egyszer 37, majd 89 millió forintot. Ez összesen 126 millió forint. A rendkívül sok hó elsősorban a fenyőket károsíthatja, úgynevezett fenyőtörést okozva. Hiszen az ágat letörheti a rájuk nehezedő jelentős súlyú nedves hó. Ezeket az esetleges károkat természetesen később mérik föl. V.H.M. Fotó: Nagy Ági Szekszárd környezetvédelmi programja megfelel az uniós szabványoknak Szekszárd város a szennyvíztisztító hamarosan befejeződő rekonstrukciójával és a 2005-ig elvégzett regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával csatlakozásra készen várja a belépést az Európai Unióba. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének megyei fórumán azonban kiderült, a tolnai kistelepülések többségében még sok a teendő e téren is. Fórummal egybekötött küldöttválasztást tartott a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerdán Szekszárdon. Az előadók az önkormányzatok lehetőségeit szemléltették, hogy miként tud egy magyar település eljutni az európai uniós szintre 2004-ig. Szekszárd város nem TÖOSZ-tag, mivel a megyei jogú városok önkormányzati szövetségéhez tartozik. Kocsis Imre Antal ennek ellenére örömmel csatlakozott a polgármesterekhez. Szekszárd ugyanis - többek között - környezetvédelmi programjával már most teljesíti az uniós feltételeket és a csatlakozásig újabb beruházások várhatók. Az év végéig befejeződik a legkényesebb európai szabványoknak is megfelelő szennyvíztisztító rekonstrukció, valamint ezekben a napokban indul a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására tett első lépéssor. Szekszárd a megyei jogú városok között országosan az előkelő vezető helyet foglalja el szennyvízcsatorna-ellátottságban. Dr. Csalótzky György a települések legfontosabb feladatnának az Önkormányzati rendeletek jogharmonizációját, az EU normákhoz igazítását tartja. A TÖOSZ nemzetközi titkára előadásában kifejtette, a polgármestereknek átláthatóbb önkormányzati struktúrát kell megvalósítaniuk az elkövetkezendő két évben, így könnyebben tudják majd az érdekeiket érvényesíteni. Dr. Csalótzky György hangsúlyozta, bár a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a kistelepülési önkormányzatok siralmas anyagi helyzetben vannak, az önkormányzatok érdekei nem ellentétesek a kormány érdekeivel, hiszen az önkormányzatok eredményes tevékenysége az egész ország javát szolgálja. Az önkormányzati fórumot követően a TÖOSZ megválasztotta Tolna megyei küldötteit a következő négyéves ciklusra. Egyhangú szavazással újraválasztották tagozatvezetőnek Nagy Gábornét, Du- \ naföldvár polgármesterét. Segítőtársai lesznek: Dávid Sándor regölyi, Fábián Ferenc izményi, Kalocsa Jenő attalai és Vilii Ferenc várdombi polgármesterek. ' Mautner Márta