Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-09 / 39. szám

VASÁRNAP 2003. NOVEMBER 9. Francia beruházások és kulturális együttműködés várható Szekszárdon A Francia-napok rendezvénysorozat keretén belül városunkba látogatott a Francia Nagykövetség, a Francia Inté­zet, valamint Bezons város küldöttsé­ge. Kocsis Imre Antal polgármester és Oominique de Combles de Nayves Franciaország magyarországi nagykö­vete szerdán a beruházási lehetősé­gekről, valamint a kulturális együttmű­ködésről tárgyalt Szekszárdon. Kocsis Imre Antal polgármester, a tárgyalásokat követően elmondta: minden ilyen találkozó legfontosabb eleme, hogy megvalósul-e valami­lyen befektetés, beruházás, valami­lyen üzlet a két ország, illetve Fran­ciaország és Szekszárd között. A nagykövettel való megállapodásuk értelmében, Szekszárd összeállít Franciaország számára egy olyan prezentációs anyagot, amely bemu­tatja a város gazdasági, befektetési lehetőségeit. A polgármester hozzá­tette: nagyon kevesen tudják, hogy Szekszárd az egyik legnagyobb né­met autóipari beszállító város a 2-3 ezer ezen a területen dolgozó foglal­koztatottjával, és mint ilyen telepü­lés érdekelt lehet egy esetleges fran­cia autóipari befektetésben is. Eset­leg egy logisztikai vagy összeszerelő cég is szóba jöhet. A francia nagykö­Ki mennyit fizet? A parásztai villamos hálózat kiépítése Szekszárd parásztai városrészénék villamos hálózata még nem teljesen kiépített. Egy­részt távol esik az úgymond „központi" hálózattól, másrészt a terület nagysága miatt a hiányzó kiépítés egy főre jutó költsége igen magas lenne. Az ügy évek óta húzódik, megoldás nem született. Parászta áramellátásához szükség van egy transzformátorál­lomás, egy 420 m hosszúságú 20 kV-os középfeszültségű hálózat, valamint egy 5,2 km­es kisfeszültségű hálózat kiépítésére. A Dédász szerint - a GMK rendelet értelmében ­a kisfeszültségű hálózat 70%-át a gazdáknak kellene fizetni, ők viszont a már meglévő hálózat bővítése okán másképp értelmezik a rendeletet . A szekszárd-parásztai Birtok- és Tanyavédő Egyesület öt éve alakult Szilágyi Károly vezetésével. Alapte­vékenységük a közrend védelme, a környezetvédelem és szőlészeti-bo­rászati szakmai továbbképzések szervezése. Együttműködési megál­lapodást kötöttek a Városi Rendőr­kapitánysággal, hogy gátat szabja­nak a vízelfolyókba, szurdikokba való szemetelésnek, a terménylo­pásnak,'a tanyabetöréseknek. Saját gépkocsival, kutyákkal járőröznek ­esetenként rendőrökkel - éjszaka, télen nappal is, hogy védjék terüle­tüket. Mindez igen nehéz megfelelő világítás nélkül. Idén hozták létre a Parásztai Villamos Közmű Társu­lást, hogy a Dédásszal együttmű­ködve év végéig elkezdődjön az ellá­tatlan területek villamosítása. A 47/2002. (XII. 28.) GMK rende­let 5. § (1) értelmében „A rendszer­használó igényének kielégítése ér­dekében csatlakozási díj ellenében a hálózati engedélyes a meglévő kö­zép- vagy kisfeszültségű hálózaton köteles: „kisfeszültségű hálózat ese­tén szabadvezetéken legfeljebb 50 méter, kábelvezetéken legfeljebb 25 méter, középfeszültségű hálózat esetén szabadvezetéken legfeljebb 300 méter, kábelvezetéken legfel­jebb 150 méter hosszúságú közcélú vezetékbővítést el­végezni." Mint azt Kincses Endrétől, a Dédász Rt. üzem­igazgató helyettesé­től megtudtuk, a szolgáltató állja a 420 méter középfe­szültségű hálózat­ból 300 méter kiépí­tésének költségeit, mint ahogy a transzformátorállo­más létesítésének kiadásait, és az 5,2 km hosszú kisfeszültségű háló­zat 30%-át is. Ez utóbbi 70%-a képe­zi tehát a vita tárgyát. A parásztai egyesület szerint csak akkor kellene fizetniük, ha új hálózat építéséről, nem pedig hálózatbővítésről lenne szó. A villamosítás jelenlegi állása: a kivitelezési tervek elkészültek, to­vábbították őket a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelethez. A Dédász még a héten kiküldte megállapodás­tervezetét a birtok- és tanyavédelmi egyesülethez Panyi Zita Fotók: Nagy Ági vet Dominique de Combles de Nayves ezt megerősítve annyit kö­zölt: - Az autóiparral kapcsolatban elég, ha annyit megemlítek, hogy pillanatnyilag a Magyarországon forgalomba állított új autók egyne­gyedét Franciaország szállítja ha­zánkba. Nemrég Győrben eszközölt egy nagyobb mérvű befektetést a Renault csoport, és a fejlődés érde­kében egyre több francia autógyár érdeklődik a magyarországi kisvá­rosok felöl, ahol jelentős szabad és magasan képzett munkaerő áll ren­delkezésre. Szerintem Szekszárd pont ilyen város, de a megvalósulá­sig még nagyon sok tárgyalást kell lefolytatni. A megbeszélés másik nagy témája természetesen a borászat és a bortu­rizmus köré fonódott. Szóba került egy borászakadémia megvalósításán nak ötlete városunkban, mint az együttműködési lehetőség nagy te­rülete. A francia nagykövet ígéretet tett Kocsis Imre Antalnak, hogy kö­zösen fognak dolgozni Szekszárd húzóágazatának, a borászatnak va­lamint a borturizmusnak a népsze­rűsítésében, a francia és a szekszár­di borvidékek borászai közti kap­csolatfelvételben. Természetesen ezt az ismerkedést már nem kell a nulláról kezdeni, hi­szen Szekszárd 1967 óta áll testvér­városi kapcsolatban Bezons telepü­léssel, akinek volt polgármestere Jacques Leser örömmel összegezte: az ilyen események, mint a Szekszár­don megrendezésre került Francia­napok segítenek az eddigi együttmű­ködések elmélyítésében, mindkét fél újabb és újabb ötleteket kaphat a to­vábbi kezdeményezésekre. A látogatás fontos témája volt a Szekszárd és Franciaország közötti kultürális kapcsolatok továbbfej­lesztése. Városunk ugyanis tevéke­nyen részt vesz a Francia Kulturális Évad eseménysorozatában. A tár­gyaláson szóba került az önkoi^k mányzatok közötti tapasztalatcs^^ rék lehetősége is. Dominique de Combles de Nayves nagykövet kifej­tette: minden területen készen áll a segítségre és az együttműködésre, amit mi sem bizonyít jobban, ígére­tet tett a polgármesternek, hogy a Szekszárdon oly népszerű kerékpár sport fejlődése érdekében összehoz­za városunkat a Tour De France-i önkormányzatokkal. MautnerM. Polgármesterek fóruma Fejlesztésre igen, működési költségekre nem jut több központi forrás Az önkormányzatok fejlesztési kiadásai­ra várhatóan 56-57 százalékos többlet­forrás jut 2004-ben, ám a működési költségekre továbbra sem különítenek el nagyobb fedezetet a központi költség­vetésből - mondta dr. Berczig Ábel, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a polgármesterek fórumán hétfőn. Az osztályvezető elmondta, az infláció mértéke fölött várhatóan 10 százalékkal nő az önkormányzatok­hoz jutó központi forrás, ám ezek nagy része fejlesztési kiadásokra fordítandó. Emellett új címzett tá­mogatásokra 8 milliárd, új céltámo­gatásokra pedig 6 milliárd forintot különítének el. További 9,4 milliárd forintos alap áll majd rendelkezésre az uniós támogatások elnyeréséhez szükséges saját forrás biztosításá­hoz. Dr. Berczig Ábel hozzátette, az összegek várhatóan az önrésznek csak 70-80 százalékát fedezik majd. Hangsúlyozta, ez egy felülről nyitott alap lesz, ezért ha elfogy a közpon­tilag elkülönített összeg, akkor sem zárul le a pályázati lehetőség. Az osztályvezető beszélt arról is, kistér­ségi társulások támogatására 9,5 milliárd forintot szeretne biztosítani a kormány. A részletes feltételrend­szert január végéig dolgozzák ki. Jóléti intézkedésekről szólva el­mondta: az ingyenes tankönyvellá­tásra jogosultság feltételrendszere mindössze annyiban változik, hogy az általános iskola 1-4 évfolyamos tanulóinak köre kibővül az 5-8 évfo­lyammal. Az önkormányzatok minJ den tanuló után 2400 forintot, teher" mentesítésként pedig a juttatásban részesülő gyerekek után további ki­egészítő támogatást kapnak: alsó ta­gozatosok esetében ez 6000, a felső tagozatosoknál 9600, 9-13. évfolya­mosok gyógypedagógia képzése ese­tében pedig 12 000 forintot tanulón­ként. Az osztályvezető hozzátette, a jóléti intézkedések között várhatóan megjelenik majd egy ún. lakásfenn­tartási támogatás is, amelyben azok a családok részesülhetnek majd, ahol az egy főre jutó rezsi költsége meghaladja a huszonöt százalékot. Dr. Berczig Ábel hangsúlyozta: a dologi kiadásokra fordítható ösz­szeg nem növekszik jövőre, emellett az áfakulcs növekedésének hatását (gáz-, villany-áremelkedés stb.) is az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodni, csakúgy, mint a köz­tisztviselők tervezett 5-6 százalékos béremelésének négyszázaléknyi ré­szét. Több jelenlévő polgármester is hangot adott annak, hogy a már je­lenleg is rendkívül nehéz helyzet­ben lévő önkormányzatok körülmé­nyei ezzel tovább romlanak. mk

Next

/
Thumbnails
Contents