Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-16 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 2003. FEBRUÁR 16. VASÁRNAP Az egészségügy átalakítása nem tűr halasztást Hat éve kellett volna átadni a műtőblokkot A Dél-dunántúli Régió egészségügyi helyzetéről tartott előadást a Tolna Megyei Tudományos Egyesület idei első ülésén a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Centrumának elnöke, dr. Kosztolányi György akadémikus, a Tolna megyei helyzetet pedig dr. Muth Lajos, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatója ismertette. Dr. Kosztolányi György előadásának bevezetőjében hangsúlyozta, maga is potenciális páciensként. gondolkodva állította össze mondandóját. Megállapította, hogy egészségügyünk átalakítása nem tűr halasztást. Egyre élesedik a versenyhelyzet: harc folyik a betegért, az orvosért és a nővérért, a rezidensért, valamint a fejlesztési for•

sokért és a hírnévért. Hangsúbzta, hogy mindezek a kérdések azért vetődnek fel az egészségügyben az egész világon, mert a szakma (túl) specializálódott, az egyre jobb ellátás költsége egyre nő. A jelenlegi egészségügyi rendszerben elveszhet a beteg, mert nem szabályozott a betegszállítás, mert vannak hiányszakmák, az ellátó intézmények között nincs szerződés a beteg átadására, illetve átvételére, helyette morális szabályok működnek. A felsorolás tartalmazta még: nem megfelelő az orvos-továbbképzési rendszerünk, az orvosok gyakran önvédelemből végeznek el több igen drága vizsgálatot, helyre kellene állítani az aktív és krónikus ágyak arányát, a regionális együttműködésben szükségszerű lenne a profiltisztítás, a finanszírozási pontok nem fedezik a betegellátást, nincs megszervezve a sürgősségi ellátás, nincs lehetőség a nem állami források bevonására. Dr. Muth Lajos főigazgató főorvos előadásában helyzetképet adott a megye egészségügyi helyzetéről, majd készséggel válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy a megyei kórházban megtörtént az átlagosan ötven százalékos béremelés. Ez a magasabb képzettségű orvosoknál lényegesen több volt, mint a nővéreknél. Hozzátette, hogy csak egyegy üres orvosállás van náluk, mint például egy röntgenorvosi, a hiányszakmát jelentő - szintén egy kórboncnoki helyet a napokban sikerül betölteniük. Pincehelyi részlegükre egy belgyógyász szakorvost akarnak fölvenni. A béremelés hatására tömegesen nem jelentkeztek felvételre a nővérek, ám Szekszárdon komolyabb nővérhiány nem is volt. Tavaly az ezer szakdolgozóból mindössze húsz hiányzott. Az orvosok száma ugyan nőtt az elmúlt években, ám túlterheltségük ennek ellenére sem csökkent. Ugyanis az elmúlt négy évben a kórház éves fekvőbeteg-forgalma hatezerrel nőtt, a járó-szakellátásban 174 ezerrel több beteget láttak el 2002-ben, mint 1999-ben, tájékoztatott a főigazgató. Az év elején megválasztott szakmai vezető testület összeállította az osztályokról beérkezett igények alapján a gép- és műszerek beszerzésének szakmai prioritási sorrendjét. Arról is szólt a főigazgató, hogy rövid időn belül összeállítják a következő négy évre szóló stratégiai tervet. Ebben egyebek mellett a rehabilitáció szakmai szempontból szükséges előtérbe helyezése is szerepel. Hozzátette, hogy az utóbbi években az ellátás szakmai színvonalának biztosítása volt az elsődleges feladat, ami például a csúcstechnológiát képviselő gépek beszerzését jelentette. Megjegyezte, hogy ez viszont az infrastruktúra rovására ment. Igen rossz állapotban vannak a kórház műtői, de sem ezek korszerűsítését, sem az épületek renoválását nem kezdhették meg a műtőblokk átadása előtt. Külön felhívta a figyelmet, hogy a műtőblokk tervezett első átadási időpontjának idén augusztusban lesz a hatodik évfordulója. A Magyar Rezidensek Szövetsége fölvetette, hogy a rezidensek általában nem végeznek valódi gyakorlatot, mivel a betegek közelébe sem kerülnek. - Nálunk nincs ilyen probléma. Tizennégy olyan rezidense van kórházunknak, akiknek a két évét a központi költségvetés finanszírozza. A kollégák orvosként kezelik őket, feladatokat kapnak, ügyelhetnek, amiért ügyeleti díjat kapnak. Injekciót adnak, vérnyomást mérnek, vizsgálnak, sőt, elő van írva, hogy például hány mellkas-, illetve hascsapolást kell elvégezniük. Nálunk ezzel semmi gond nincs - válaszolt dr. Muth Lajos. V.H.M. Erőszak a családban Szociális, intézményi és jogszabályi változások szükségesek Bár egyelőre még az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán törvény a családon belüli erőszak ellen, a téma körüli vita már hatalmas port vert fel. Mint ismeretes, a két beterjesztő kép•

|selő (Eörsi Mátyás, SZDSZ és Vadai gnes, MSZP) tervezetében a fenyegető zaklatás büntetését, távoltartó rendelkezések bevezetését, továbbá a sértetteknek soron kívüli eljárás lefolytatását tartja szükségesnek. Az előterjesztést azonban sem az Igazságügyi, sem a Belügyminisztérium nem támogatja, ellenzi a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság is, legalábbis jelenlegi formájában. A tervezet támogatójaként a szociális és a munkaügyi tárca, valamint több jogvédő szervezet említhető. Papp Győző, a Családsegítő Központ igazgatója mindenekelőtt azt tartja fontosnak meghatározni, mi számít tulajdonképpen erőszaknak a családon belül: annak tekinthetőe például a túlzott elvárásrendszer, a gyermekkel szemben. Az pedig, hogy ez hazánkban gyakran elfogadott eszköz, csakúgy, mint sok esetben az „atyai pofon" is, vélekedett, a társadalom felelősségét is felveti. Ebben persze a médiáknak is nagy szerepe van. Ezért pusztán a törvényalkotás nem lehet megoldás. Fontos azonban a probléma árnyaltabb megfogalmazása is. Hiszen munkájuk során találkoznak olyan esetekkel is, amelyek során a gyermek bántalmazza az anyát, sőt, olykor a férj, apa is sérüléseket szenved. Nem ez az általános, de társadalmunkban sok ártalmas sztereotípia alakult már ki, melyeknek elmélyítésében a média szintén nagy (és káros) szerepet vállal. Képünk illusztáció Fotó: N.Á A Gyermekjóléti Szolgálat részéről Tolácziné Varga Zsuzsanna arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségi beavatkozás sokszor csak igen késői stádiumban lehetséges, a családon belüli erőszak elleni eszközök elsősorban a szociális munka, a felelős munkatársak jelenléte az iskolákban, óvodákban. Mindazonáltal gyakran igen nehéz eljuttatni az embereket addig a felismerésig, hogy a hivatalnok nem ártani akar, hanem segíteni. Abból a feltevésből kell kiindulniuk, hangsúlyozta, hogy tudatosan egy szülő sem tesz rosszat a gyermekének és szereti őt. Ebből következik, hogy az erőszak alkalmazása nem gonoszságból fakad, hanem abból, hogy az illető híján van megfelelő eszközöknek. Erről igyekeznek az intézményekhez eljuttatott írásos anyagokkal is tájékoztatni és minden fórumon felhívják a figyelmet arra is, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy. Együttműködésre kell késztetni az érintetteket: nemcsak az egyén és a kisebb közösségek, hanem a társadalom szintjén is, vonta le végül a következtetést. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos kérdésünkre a Tolna Megyei Bíróság sajtóreferense, dr. Csullag Józsefné elmondta: nem tudnak rendelkezésünkre bocsátani arra vonatkozó statisztikákat, hogy hány ilyen jellegű eset fordult elő megyénkben, vagy akár Szekszárdon. Jelenleg ugyanis nincs ilyen tényállás, következésképpen nyilvántartás sem születhet efféle esetekről. Egyébként pedig a bíróságok, mutatott rá, nem hivatottak arra, hogy a jogalkotás munkáját véleményezzék; csupán alkalmazzák annak az eredményét. A gyermekvédelmi törvény (GyVT) bántalmazáson a fizikai, szexuális vagy lelki eröszakot érti, továbbá különbséget tesz a bántalmazás és veszélyeztetettség „súlyos", illetve egyéb formái között. A GyVT szerint, emelte ki a Szociális Iroda gyámügyi ügyintézője, Horváthné Mihályi Veronika vezető-főtanácsos, a gyermeknek joga van az emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. Komoly probléma, hogy akiket gyermekkorukban bántalmaztak, nagy valószínűséggel ugyanezt fogják tenni a saját gyermekükkel szemben. Ráadásul szinte minden esetben együtt jár a feleség és a gyermek bántalmazása. Többféle prevenciós és kezelési megoldás létezik, mondta el. Igen fontos a család minden lehetséges módon való támogatása és a nemek közti egyenlőség biztosítása is. Elengedhetetlen, húzta alá, a törvényi szabályozás - kiegészítve persze a megfelelő intézményi háttérrel. Kosztolányi t