Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-16 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 2003. FEBRUÁR 16. VASÁRNAP Az egészségügy átalakítása nem tűr halasztást Hat éve kellett volna átadni a műtőblokkot A Dél-dunántúli Régió egészségügyi helyzetéről tartott előadást a Tolna Me­gyei Tudományos Egyesület idei első ülésén a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Centrumának el­nöke, dr. Kosztolányi György akadémi­kus, a Tolna megyei helyzetet pedig dr. Muth Lajos, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatója ismertette. Dr. Kosztolányi György előadá­sának bevezetőjében hangsúlyoz­ta, maga is potenciális páciensként. gondolkodva állította össze mon­dandóját. Megállapította, hogy egészségügyünk átalakítása nem tűr halasztást. Egyre élesedik a ver­senyhelyzet: harc folyik a betegért, az orvosért és a nővérért, a rezi­densért, valamint a fejlesztési for­• sokért és a hírnévért. Hangsú­bzta, hogy mindezek a kérdések azért vetődnek fel az egészségügy­ben az egész világon, mert a szak­ma (túl) specializálódott, az egyre jobb ellátás költsége egyre nő. A je­lenlegi egészségügyi rendszerben elveszhet a beteg, mert nem szabá­lyozott a betegszállítás, mert van­nak hiányszakmák, az ellátó intéz­mények között nincs szerződés a beteg átadására, illetve átvételére, helyette morális szabályok működ­nek. A felsorolás tartalmazta még: nem megfelelő az orvos-tovább­képzési rendszerünk, az orvosok gyakran önvédelemből végeznek el több igen drága vizsgálatot, helyre kellene állítani az aktív és krónikus ágyak arányát, a regionális együtt­működésben szükségszerű lenne a profiltisztítás, a finanszírozási pon­tok nem fedezik a betegellátást, nincs megszervezve a sürgősségi ellátás, nincs lehetőség a nem álla­mi források bevonására. Dr. Muth Lajos főigazgató főor­vos előadásában helyzetképet adott a megye egészségügyi hely­zetéről, majd készséggel válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy a megyei kór­házban megtörtént az átlagosan öt­ven százalékos béremelés. Ez a magasabb képzettségű orvosoknál lényegesen több volt, mint a nővé­reknél. Hozzátette, hogy csak egy­egy üres orvosállás van náluk, mint például egy röntgenorvosi, a hiány­szakmát jelentő - szintén egy ­kórboncnoki helyet a napokban si­kerül betölteniük. Pincehelyi rész­legükre egy belgyógyász szakor­vost akarnak fölvenni. A béremelés hatására tömegesen nem jelentkez­tek felvételre a nővérek, ám Szek­szárdon komolyabb nővérhiány nem is volt. Tavaly az ezer szakdol­gozóból mindössze húsz hiány­zott. Az orvosok száma ugyan nőtt az elmúlt években, ám túlterheltsé­gük ennek ellenére sem csökkent. Ugyanis az elmúlt négy évben a kórház éves fekvőbeteg-forgalma hatezerrel nőtt, a járó-szakellátás­ban 174 ezerrel több beteget láttak el 2002-ben, mint 1999-ben, tájé­koztatott a főigazgató. Az év elején megválasztott szak­mai vezető testület összeállította az osztályokról beérkezett igények alapján a gép- és műszerek beszer­zésének szakmai prioritási sor­rendjét. Arról is szólt a főigazgató, hogy rövid időn belül összeállítják a következő négy évre szóló straté­giai tervet. Ebben egyebek mellett a rehabilitáció szakmai szempont­ból szükséges előtérbe helyezése is szerepel. Hozzátette, hogy az utób­bi években az ellátás szakmai szín­vonalának biztosítása volt az elsőd­leges feladat, ami például a csúcs­technológiát képviselő gépek be­szerzését jelentette. Megjegyezte, hogy ez viszont az infrastruktúra rovására ment. Igen rossz állapot­ban vannak a kórház műtői, de sem ezek korszerűsítését, sem az épületek renoválását nem kezdhet­ték meg a műtőblokk átadása előtt. Külön felhívta a figyelmet, hogy a műtőblokk tervezett első átadási időpontjának idén augusztusban lesz a hatodik évfordulója. A Magyar Rezidensek Szövetsé­ge fölvetette, hogy a rezidensek ál­talában nem végeznek valódi gya­korlatot, mivel a betegek közelébe sem kerülnek. - Nálunk nincs ilyen probléma. Tizennégy olyan rezidense van kórházunknak, akiknek a két évét a központi költségvetés finanszí­rozza. A kollégák orvosként keze­lik őket, feladatokat kapnak, ügyel­hetnek, amiért ügyeleti díjat kap­nak. Injekciót adnak, vérnyomást mérnek, vizsgálnak, sőt, elő van ír­va, hogy például hány mellkas-, il­letve hascsapolást kell elvégezni­ük. Nálunk ezzel semmi gond nincs - válaszolt dr. Muth Lajos. V.H.M. Erőszak a családban Szociális, intézményi és jogszabályi változások szükségesek Bár egyelőre még az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán törvény a csa­ládon belüli erőszak ellen, a téma kö­rüli vita már hatalmas port vert fel. Mint ismeretes, a két beterjesztő kép­• |selő (Eörsi Mátyás, SZDSZ és Vadai gnes, MSZP) tervezetében a fenye­gető zaklatás büntetését, távoltartó rendelkezések bevezetését, továbbá a sértetteknek soron kívüli eljárás le­folytatását tartja szükségesnek. Az előterjesztést azonban sem az Igaz­ságügyi, sem a Belügyminisztérium nem támogatja, ellenzi a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság is, legalábbis jelenlegi formájában. A tervezet támogatójaként a szociális és a munkaügyi tárca, valamint több jog­védő szervezet említhető. Papp Győző, a Családsegítő Köz­pont igazgatója mindenekelőtt azt tartja fontosnak meghatározni, mi számít tulajdonképpen erőszaknak a családon belül: annak tekinthető­e például a túlzott elvárásrendszer, a gyermekkel szemben. Az pedig, hogy ez hazánkban gyakran elfoga­dott eszköz, csakúgy, mint sok esetben az „atyai pofon" is, véleke­dett, a társadalom felelősségét is felveti. Ebben persze a médiáknak is nagy szerepe van. Ezért pusztán a törvényalkotás nem lehet megol­dás. Fontos azonban a probléma árnyaltabb megfogalmazása is. Hi­szen munkájuk során találkoznak olyan esetekkel is, amelyek során a gyermek bántalmazza az anyát, sőt, olykor a férj, apa is sérüléseket szenved. Nem ez az általános, de társadalmunkban sok ártalmas sztereotípia alakult már ki, melyek­nek elmélyítésében a média szin­tén nagy (és káros) szerepet vállal. Képünk illusztáció Fotó: N.Á A Gyermekjóléti Szolgálat részé­ről Tolácziné Varga Zsuzsanna ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrségi beavatkozás sokszor csak igen késői stádiumban lehet­séges, a családon belüli erőszak el­leni eszközök elsősorban a szociá­lis munka, a felelős munkatársak jelenléte az iskolákban, óvodák­ban. Mindazonáltal gyakran igen nehéz eljuttatni az embereket ad­dig a felismerésig, hogy a hivatal­nok nem ártani akar, hanem segíte­ni. Abból a feltevésből kell kiindul­niuk, hangsúlyozta, hogy tudato­san egy szülő sem tesz rosszat a gyermekének és szereti őt. Ebből következik, hogy az erőszak alkal­mazása nem gonoszságból fakad, hanem abból, hogy az illető híján van megfelelő eszközöknek. Erről igyekeznek az intézményekhez el­juttatott írásos anyagokkal is tájé­koztatni és minden fórumon fel­hívják a figyelmet arra is, hogy a családon belüli erőszak nem ma­gánügy. Együttműködésre kell késztetni az érintetteket: nemcsak az egyén és a kisebb közösségek, hanem a társadalom szintjén is, vonta le végül a következtetést. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos kérdésünkre a Tolna Megyei Bíróság sajtóreferense, dr. Csullag Józsefné elmondta: nem tudnak rendelkezésünkre bocsáta­ni arra vonatkozó statisztikákat, hogy hány ilyen jellegű eset fordult elő megyénkben, vagy akár Szek­szárdon. Jelenleg ugyanis nincs ilyen tényállás, következésképpen nyilvántartás sem születhet efféle esetekről. Egyébként pedig a bíró­ságok, mutatott rá, nem hivatottak arra, hogy a jogalkotás munkáját véleményezzék; csupán alkalmaz­zák annak az eredményét. A gyermekvédelmi törvény (GyVT) bántalmazáson a fizikai, szexuális vagy lelki eröszakot érti, továbbá különbséget tesz a bántal­mazás és veszélyeztetettség „sú­lyos", illetve egyéb formái között. A GyVT szerint, emelte ki a Szociá­lis Iroda gyámügyi ügyintézője, Horváthné Mihályi Veronika veze­tő-főtanácsos, a gyermeknek joga van az emberi méltósága tisztelet­ben tartásához, a bántalmazással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. Komoly probléma, hogy akiket gyermekko­rukban bántalmaztak, nagy való­színűséggel ugyanezt fogják tenni a saját gyermekükkel szemben. Rá­adásul szinte minden esetben együtt jár a feleség és a gyermek bántalmazása. Többféle prevenciós és kezelési megoldás létezik, mondta el. Igen fontos a család minden lehetséges módon való támogatása és a ne­mek közti egyenlőség biztosítása is. Elengedhetetlen, húzta alá, a törvényi szabályozás - kiegészítve persze a megfelelő intézményi hát­térrel. Kosztolányi t

Next

/
Thumbnails
Contents