Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-11-02 / 38. szám

SZEKSZÁRDI M- 2003. NOVEMBER 16. PRO SANITATE „Izgalmas egy diagnózis megszületése" A Tolna Megyei Balassa János Kórház, névadójának tiszteletére tartott ünnepségen, a Vármegyeháza dísztermében, 2003. október 17-én. Dr. Horgász János osztályvezető főorvos, több mint négy évtizedes áldozatos munkájának elismeréseként átvette a PRO SANITATE - Az egészségért - kitüntetést. - Több, mint négy évtizede, az első és egyetlen munkahelyén, a kórház patológiáján dolgozik, öt éve, mint osztályvezető főorvos. Mikor és miért választotta ezt a szakterületet? - A szigorlati évemet itt töltöttem harmadmagammal, dr. Szarka Józseffel, dr. Bellus Sándorral és dr. Kövesi Bélával. Együtt pályáztuk meg a szabad állásokat, s miután egy sebészi, egy tüdősebészi és egy patológiai orvosi státus volt, én kerültem a patológiára. Ennyi idő alatt, nyugodtan mondhatom már ki ezt a szót, hogy megszerettem. S bár lett volna alkalmam máshová menni, itt maradtam. Egyszer valóban nagyon meginogtam. Egy körzeti orvosi állást tölthettem volna be, méghozzá a szülőfalumban, Bátán. Egy ideig ott helyettesítettem, s így merült fel a kérdés. A megingásom rövid ideig tartott, s a hűségem a patológiához immár több mint négy évtizedes. Fiatal orvosként a legendás hírű dr. Balogh József tanár úr volt a felettesem, akivel ugyan a kezdetben más-más nézeteket vallottunk bizonyos dolgokról, örültem, hogy a nyugdíjazása előtt már sok mindenben egyetértett velem. - Ön nem találkozik a beteggel, nem ülhet le az ágya mellé, nem hallgathatja meg a panaszát, nem láthatja a gyógyulás jeleit. Egy orvosnak mindez nem hiányzik? - Teljesen más jellegű az az orvosi munka, amit én és kollégáim végeznek. Izgalmas egy diagnózis megszületése. A ráébredés, hogy felismertem egy elváltozást. A kórház egész területéről, sőt a paksi rendelőintézetből, a bonyhádi kórházból és a pincehelyi kórházból hozott, szövettani minták vizsgálatát itt végezzük. Igaz, hogy közvetlen nem találkozom a beteggel, de minden minta mögött „látom" a beteget és azt pedig tudom, mennyire fontos a pontos vizsgálati eredmény, amely az érintett .további sorsát dönti el. Manapság már egyre gyakrabban előfordul, hogy a beteg maga jön ide az eredményért. Meg kell mondanom, ez a pozitív eredménynél bizony nem könnyű, ahogy a többi kollégámnak sem az osztályokon. - Ezen a szakterületen milyen szakmai „újdonságokat" ért meg? - A patológiát jómagam is, aki már ennyi ideje itt dolgozom, folyamatosan tanulom, mert folyamatos a fejlődés. A citológia, később kezdett fejlődni, s igazából az 1981 évi nőgyógyászati citológiai program volt az, ami nagy áttörést hozott. Ezt követte az aspirációs citológia, amikor például a mammográfiás vizsgálat során, az ultrahanggal felfedezett gyanús elváltozásból sejtmintát vesznek, s ezt hozzánk küldik vizsgálatra. - Ön kapta az idén a PRO SANITATE kitüntető címet... - Sokan gratuláltak az átvétel után, még többen itt a kórházban. Telefonokat kaptam otthon és a munkahelyemen is. Sokan felhívtak, hogy láttak a Szekszárd 1 Televízióban és a Szekszárdi Vasárnapban. Van már kitüntetésem, a dicséret és jutalom is „utolért" már ezert a hosszú pályán, de ez a legnagyobb és a legkedvesebb számomra. Az emberben felmerül a kérdés? Megérdemeltem? Vagy a hosszú évtizedek hozták el számomra? Töprengésre nincs idő, teszem, ahogy tettem a dolgomat, a több mint négy évtized alatt, igyekszem „kiszolgálni" a kollégáim felém irányuló kéréseit, igényeit. A családom és a munkatársaim is velem örültek, hétfő reggel koccintottunk egy korty pezsgővel, s az élet megy tovább. A Szekszárdi Vasárnap szívig gratulál minden kitüntetettnek, így dr. Tóth Nándor főorvosnak is, aki a Balassa-napokon miniszteri dicséretet, Balassa-díjat, valamint főorvosi és adjunktusi kinevezést kapott, múlt heti számunkban azonban az elismerésben részesültek névsorából sajnálatosan kimaradt. Sas Erzsébet Fotó: Nagy Ági Ki kicsoda Szekszárdon? - JUNIOR 7. BEKE TÜNDE hadnagy, nyomozó, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztály nyomozó alosztályán. Született: Szekszárdon, 1976. július 21-én. Családja: édesanyja: Márton Gizella nyugdíjas, édesapja: Beke Pál gépésztechnikus. Testvére: bátyja, Beke Zoltán, jelenleg külföldön dolgozik. Családi állapota: hajadon, nem tervezi, hogy a közeljövőben férjhez megy. Iskolái: Babits Mihály Általános Iskola, egészségügyi szakközépiskola, rendőrtiszt-helyettes-képző, ezt Csopakon kezdte, és Budapesten fejezte be. Majd a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán, Budapesten, 2001-ben bűnügyi szakon szerzett diplomát. Hivatás: A jelenlegi az első munkahelye. Már a középiskola második osztályában tudta, hogy nem az egészségügyben szeretne dolgozni, ma viszont érzi, hogy az iskola jelenlegi hivatásában egyáltalán nem hátrány. Miután a bátyja révén fiúk között nőtt fel, úgy érezte valami „fiús" hivatást kell választania. Kiemelkedő eredményei: a diploma megszerzése, s 2003. október 23-án kiemelkedő szakmai munkájáért kapott jutalom. Legnagyobb élménye: úgy érzi beilleszkedetett a kollégák közé és a bűnelkövetők között is sikerült elfogadtatnia magát a férfiakkal egyenrangú félként, s „megdolgozni" azért, hogy ne a nőt, hanem a nyomozót lássák benne. Hobbi: sport, 10 évig versenyszerűen atletizált, ma már csak hobbi szinten fut és kerékpározik. Könyvek nélkii! számára nem élet az élet, valamint a barátaival is szeret sok időt eltölteni. Tervek, célok: nyelvtanulás. A középfokú olasz nyelvvizsga mellé megszerezni az angolt is, illetve pszichológiai ismereteit bővíteni. Szeretne úgy dolgozni, hogy munkáját erkölcsileg továbbra is megbecsüljék a pályán. Egyelőre a szüleivel él, de tervei között van egy önálló lakás, s egy nem szakmabeli társ. HIDAS GERGELY hadnagy, fővizsgáié, a Szekszárd Városi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályán. Született: Kazincbarcikán, 1973. április 29-én, egy osztrák-magyar meccs félidejében. Család: édesanyja, Orosz Mária, magyar-történelem szakos tanár, édesapja, Hidas Gábor kémia-fizika szakos tanár, a kazincbarcikai . Ságvári Endre Gimnáziumban. Testvérei: két iker húga van, akiket, a 2. születésnapjára - azaz egy nappal korábban kapott „ajándékba" szüleitől. Mindketten Budapesten élnek, foglalkozásuk tanár, illetve jogász. Családi állapota: nőtlen. Iskolái: kazincbarcikai Pollack úti általános iskola német szak, Ságvári Endre Gimnázium angol szak. A kaposvári Agrártudományi Egyetemen állattenyésztő mérnökként diplomázott. A miskolci egyetem marketing szakán szerzett másoddiplomát. A katonaság után, Budapesten, a Rendőrtiszti Főiskolán rendőrszervező szakon szerzi meg harmadik diplomáját. Jelenleg az Államigazgatási Főiskola első éves hallgatója. Kiemelkedő eredmények: számára az első diploma megszerzése és a 2003. október 23-án kiemelkedő szakmai munkájáért kapott jutalom. Hivatás: érettségiig tanár s^K retett volna lenni, ugyailP apai ágon, a szépszülőkig mindenki pedagógus volt a családban. A szülei „nem engedték" erre a pályára, úgy tartották, a tanári fizetésből nem lehet egy családot eltartani. A fordulópontot a katonaság hozta, barátja révén került Szekszárdra. A hivatásában és a városban is jól érzi magát. Hobbi: általános iskolás kora óta kosarazik, itt a városi kosárlabda bajnokság keretén belül játszik. Főiskolás kora óta zenél, egy amatőr zenekarral Budapesten - akik egyben régi barátai is - együtt lépnek fel, sajnos ritkábban, mint szeretné. Célok, tervek: elvégezni az Államigazgatási Főiskolát, hivatásában tudásának maximumát nyújtani s ezzel megbecsülést szerezni. Magánéletében a kiegyensúlyozottságra vágyik és törekszik. SASI • Fotó: Nagy Ági