Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-10-12 / 35. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP M 2003. OKTÓBER 12. (3) Az állatok egészségi állapotát - nyugalmuk zavarása nélkül - naponta ellenőrizni kell. (4) A prémes állatok férőhelye feleljen meg a faj különleges igényeinek, nyújtson védelmet az időjárás viszontagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésektől, szennyező környezeti hatásoktól. (5) A prémes állatoknak legyen elegendő helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal. (6) A prémes állatokat naponta, szabályos időközökben etetni és itatni kell. (7) A prémes állatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvező megvilágítást. Külterületi állattartás 12. § (1) 2000 m

2 nagyság alatti, továbbá a korábban zárt kerti minősítésű mezőgazdasági rendeltetésű földterületen 10 db nagy haszonállat, 10 db közép haszonállat és kis haszonállat pedig számbeli korlátozás nélkül tartható. (2) 2000 in

2 nagyságú és afölötti mezőgazdasági rendeltetésű földterületen - a korábban zárt •

jti minősítésű mezőgazdasági rendeltetésű dteriilet kivételével - nagy, közép és kis haszonállat számbeli korlátozás nélkül tartható. (3) Azokon a területeken, ahol a rendezési terv a külterület más célú felhasználását irányozza elő, így különösen a távolsági utak csomópontjai és tervezett nyomvonala mentén, annak 50 méteres körzetében - az (l)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - tilos haszonállatot tartani. (4) A Mezőgazdasági és Turisztikai Bizottság a (3) bekezdés szerinti esetben, a 10. § (2) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott szempontokra tekintettel - kérelemre - ideiglenes jelleggel engedélyezheti az állattartást, a távlati terület felhasználási javaslathoz igazodóan. Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 13. § (l)Az állattartó épületek engedélyezése során a (2) bekezdésben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni az építésügyi hatósági eljárás során. «

A haszonállattartás céljára szolgáló épüle, helyiségek, melléképítmények és trágyatái építési telken való elhelyezésénél állattartási övezettől függetlenül a következő védő távolságokat kell betartani: Megnevezés Lakó PrésÁsott Fúrt db szám épülettől háztól kúttól ktíttól Nagy haszonállat: - 5 db-ig 17 m 17 m 15 m 5 m - 6 db-tól 10 db-ig 25 m 25 m 23 m 12 m - 10 db felett 30 m 30 m 28 m 17 m Közép haszonállat: - családi szükséglet mértékéig 10 m 15 m 10 m 15 m - családi szükséglet mértékét meghaladóan 15 m 20 m 5 m 15 m Kis haszonállat: - családi szükséglet mértékéig 10 m 12 m 8 m 12 m - családi szükséglet mértékét meghaladóan 10 m 15 m 5 m 12 m (3) Ahol a (2) bekezdésben foglalt védőtávolság a telek méreteinél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, ott haszonállattartás tilos. 14. § (1) Lakóépületben és annak nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, garázs stb.) haszonállat nem tartható. (2) A haszonállatok tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy a haszonállatok a szomszédos épületekben, illetve lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel el kell választani. (3) Az állattartó épületek nem lehetnek közelebb a szomszéd lakóépülethez, mint a saját lakóépülethez. Haszonállattartás közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi követelményei 15. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. (2) Az állatok tartására szolgáló építményeket (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) naponta legalább egyszer ki kell takarítani és gondoskodni kell a rendszeres fertőtlenítésről, melyet szükség szerint, de legalább havonta egyszer mésztejjel vagy más megfelelő fertőtlenítőszerrel kell elvégezni. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell a folyamatos rovarirtásról és évente legalább kétszer a rágcsálóirtásról. (4) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről, így különösen védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mészteje^ locsolásával, az alomanyag rendszeres cseréjével, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával. 16. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvosi igénybevételről gondoskodni. (2) Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. 17. § (1) Trágyát, trágyalét csak zárt rendszerű, szivárgásmentes, fedett tárolóban lehet elhelyezni. (2) A trágyáié szippantásáról, illetve a trágya és a trágyáié kiszállításáról szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer az állattartónak kell gondoskodnia a jogszabályokban előírt keretek között rendszeresen. (3) A trágya- és trágyalétároló űrtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. A tároló kapacitásának alkalmasnak kell lennie legalább három hónap alatt termelődött trágya elhelyezésére. (4) A trágya kezelése, tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. 18. § (1) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. (2) Az állathulla ártalmatlanná tételénél az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kell eljárni. III. FEJEZET KEDVTELÉSBŐL TÖRTÉNŐ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI Eb- és macskatartás szabályai 19. § (1) Ebtartás a város egész területén e §-ba foglalt feltételekkel megengedett. (2) Az I. számú övezetben lakásonként - a vakvezető kutya kivételével - legfeljebb egy eb tartható, amennyiben az ebtartás egyéb feltételei biztosítottak. (3) A II. állattartási övezetben - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - két eb tartható. (4) Eb a II. állattartási övezet ab) pontjában felsorolt családi házas beépítésű lakóterületen, valamint a külterületen számbeli korlátozás nélkül tartható. (5) Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos a feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. (6) Ebet póráz nélkül futtatni csak az arra kijelölt területen szabad (vásártér, volt motocross pálya területe). (7) Ebet póráz nélkül a (6) bekezdésben felsorolt területek kivételével, harapós természetű és nagytestű ebet szájkosár és póráz nélkül közterületre kivinni tilos. (8) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével még pórázon sem szabad bevinni. (9) Ebek ürítése közterületen csak az erre kijelölt helyeken, továbbá a járda melletti víznyelőbe engedhető meg. Bármely más helyen az általuk okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója köteles gondoskodni. (10) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 212. § (1) bekezdés alapján az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata a) a három hónapos kort elérte, b) elhullott vagy elveszett, c) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d) új tulajdonoshoz került. (11) A bejelentés alapján az eb nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája látja el. 20. § Többlakásos épületben (1. számú állattartási övezet) lakásonként legfeljebb két - egyéb lakóterületen több macska tartható. 21. § (1) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, elajándékozás stb.) gondoskodni. (2) Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. IV. FEJEZET Veszélyes állatok tartásának szabályai 22. § (1) Az I. számú állattartási övezetben veszélyes állat nem tartható. (2) Veszélyes állat - a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (Vili. 13.) KöM-FVM-KNÓMBM együttes rendeletben foglaltak szerint szakhatósági hozzájárulás alapján a jegyző engedélyével az abban meghatározott feltételek mellett tartható. (3) A veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen. á