Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-28 / 33. szám

SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 28. 3 m JLLJU/AKLfl VASÁRNAP EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP LXV Országos mintaszüret nálunk Folytatás az 1. oldalról. (E szempontból jó helyre mentek: Gyürky Antal Augusz szüretelési módját már 1869-ben országos példának állította...) ' Ilyen előzmények után zajlott le október l-jén és 2-án „ha nem is túlságosan nagy, de elég élénk érdeklődés között" a mintaszüret, amelyre „különösen vidékről jöttek be számosan". S most adjuk át a szót a Közérdek egykori újságírójának. „A szüretet a báró »

~chell-féle palánl(hegyi) szőlőben tartották meg, ahol Boross Zoltán intéző fogadta a vendégeket, a különféle gépeket pedig Hayt Ferenc borászati felügyelő mutatta be. Legelőször a szüretelésen kezdték: 60-65 szedő forgolódott az alkalmatos szedőollókkal a 12 magyar holdas (kb. 5 hektáros) szőlőben, amely az idén 24-26 fokos (!) mustot produkált. A leBoross Zoltán - tíz év múlva, népfelkelő századosként szedett szőlő a kúpos hengerű zúzóba és réblizőbe jött először, onnan aztán a nyolc hektoliteres borsajtó nyomta ki belőle a pompás levet. A bemutatott célszerű szüretelő eszközök közül főleg a Bourdill-féle szivattyú, de legkivált a hordóforrázó keltett általános elismerést: egy perc alatt képes felforralni egy jó kanna vizet, így a hordóforralás vele gyerekjáték. A szüretnek volt azonban más érdekessége is, a pincének megtekintése, ahol a kóstolgatásra sorra megnyíltak a hordók, s dicsekedően gyöngyözött nemes nedvük a kristálypohárban. Délben, a báró nevében Boross intéző mindkét napon ebédre látta az ott voltakat. A szüretet még ma is folytatják, mivel több érdeklődő jelentkezett vidékről..." Ha hozzátesszük, hogy ugyanekkor a város egy másik pontján az első magyar mozgófilm készült a szőlőművelésről és szüretelésről, méltán nevezhetjük sikeresnek az egykori mintaszüretet. Dr. Töttős Gábor ÉSZ-LELETEK 7. Koccanáskultúra A nevezetes autómentes napon a Wesselényi és Arany János utca hírhedt kereszteződésben összecsattant egy szabályosan közlekedő Trabant és egy sietős dolgú, balról elévágódott személyautó. Honecker bosszújának tulajdonosa hiába fékezett csikorogva, a bal első lámpáját üvegtörmelékké alázta a talán még mindig a rendőrnő jelzésén mélázó szembejövő. Kiszálltak, megnézték, megegyeztek. A két ifjú férfi sem nem anyázott, sem rendőrt nem hívott, hanem pár rövid mondat után a baleset okozója elöl, a trabis hátul behúzott az Arany János utcába. Némi szépséghiba, hogy a reklámautó kissé szembe ment az emeletes házak mögötti egyirányú utcán, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nem szökött meg, s gondolom, mindent kulturáltan elintéztek. Azaz csak majdnem mindent: ahogy az már lenni szokott a koccanás helyén maradt az üvegcserép. Szekszárdon legalább négy-öt ilyen helyszínnyom mindig van. (A hétvégeken a duhajkedvű sörösüvegtörők háborítatlanul szaporítják ezeket a csapdákat.) Ezzel az egyébként szemmel láthatón jól nevelt urak nem törődtek: az autóknak nem nagyon árt, a kerékpáros meg jobb, ha figyel. Ha már egyszer miatta zárták le a központot, ez a legkevesebb... -ős-bor // A HÓNAP MUTARGYA Szekszárdon még fellelhető értékeink Pátzay Pál „Lábát törlő" című alkotása 1955-ben készült, tipikusan jellemző Pátzay e művészeti korszakára. A tökéletes anatómia, a mozdulat finomsága és a karon átvetett anyag földig tartó hosszú íve olyan összhangot teremt, ami fe»

lteti a bronz, mint formaadó yag súlyát és tömörségét, könynyeddé, szinte légiessé teszi az alkotást, amit teljessé tesz az egész felületre jellemző tökéletes kidolgozás és selymes fény. Pátzay Pál (Kapuvár, 1896-1979) A XX. századi magyar szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb művésze az újklasszicizmus legrangosabb képviselője. Tehetsége már fiatalon megmutatkozott, így alkotásai már 1916-tól megtalálhatóak hazai és később külföldi kiállításokon. Kiegyensúlyozott szerkezetű, nyugodt alaphangú, finom kezelésű alakjai, egyszerű formákat hangsúlyozó karakteres portréi kiválóak. Kezdetben az expresszionizmus vonzotta, alapítója a Greshamkörnek. Szoros barátság fűzte a századelő nagy művészeihez, akikkel gyakran közös kiállításokon szerepelt. (1918 Kassák által rendezett III. demonstratív kiállítás, 1931. Ernst Múzeum közös kiállítás AbaNovákkal.) Később rátalált önmagára és a klasszikus művészet forrásai és értékei határozták meg művészetét. Műveit a magyar XX. századi szobrászat legnagyobb teljesítményei között tartjuk számon. Köztéri szobrai: Hunyadi-emlékmű (Pécs), Munkácsy-szobor (Kapuvár), Szent István Bazilika, Szűz Mária- és Szent József-szobor. Az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának 4 méter magas Szent István hársfa szobráért díjat kapott. Vékony Péter becsüs EL V * A Belvárosi Galéria Ha K1NALATA SW KERÁMIA É5 PORCELÁN KISPLASZTIKÁK *> DÍSZTÁRGYAK Szolgáltatásunk: KÉPKERETEZÉS /\ <J-<>sztíoál tinién 9-18 Sváig várjuk az évdekUfööket.' so FESTMENYEK BO GRAFIKÁK so RÉZMETSZETEK ® TŰZZOMÁNCOK 1 Szekszárd, Liszt F. tér 2. Telefon: 510-226 -Tf mmmmJtt 2003. szeptemberben induló tanfolyamok 1. Számítógép-kezelő (OKJ-szám: 33 4641 01) 2. ECDL vizsgára felkészítő tanfolyamok, vizsgáztatás 3. Gépíró- és szövegszerkesztő á«j| (OKJ-szám: 33 3404 02) 4. Számítástechnikai programozó (OKJ-szám: 54 464104) 5. Rendszerinformatikus (OKJ-szám: 54 4641 03) 6. Gazdasági informatikus I. (OKJ-szám: 54 4641 01) 7. Kereskedelmi menedzser (OKJ-szám: 54 3434 02) Munkanélküliek, gyesen, gyeden lévők támogatást kérhetnek! Jelentkezés és tájékoztatás: 505 DIDACTIC Oktató és Oktatásszervező Bt. 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 15. • Telefon: 06-20/9120-487 e-mail: didactic@tolna.net • OKÉV ny.sz. 03-0065-02 *** * * * * ECIIL * * . * * * «