Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-09-07 / 30. szám

M - SZEKSZÁRDI 2003. SZEPTEMBER 7. VASARNAI* LYUKAK A SZOCIÁLIS HÁLÓN Létfenntartás alkalmi munkából Szekszárdon egyre több helyen lehet találkozni padon alvó, lejmoló-tarháló, zavaros tekintettel bolyongó hajlékta­lanokkal. A megyében 80-100 közé te­hető a létszámuk, de az állandó ván­dorlás következtében ez a létszám szinte naponta változik - mondta Nyirő Árpád, a Hajléktalan Gondozási Köz­pont vezetője. Nyirő Árpád hozzátette, a szálló tartózkodási hely lehet a számuk­ra, ami az esetleges újrakezdéshez alapfeltétel, sokan azon­ban nem élnek ezzel a lehetőséggel. A házi­rend, kötöttség, alkal­mankénti lopások soka­kat elriasztanak. A szál­lón megfordulók zöme • 0 év közötti férfi, legtöbbször a válás és az ital hatására kerül­nek az utcára. Hogy me­lyik volt előbb? Tyúk-e vagy a tojás-e? A szak­ember szerint erre min­denki másképpen em­lékszik. A szálló vezető­je elmondta, ezek az emberek el­hagyják magukat, nehéz őket moti­válni, sokuknak az első lépcső az alkoholelvonó lenne, azonban erre senki nem kötelezhető. A hajlékta­lanok között is létezik egyfajta hie­rarchia, a képzeletbeli lépcső legal­só fokán, az utcán lévők, a „kuká­zók" vannak. A „koldusmaffia" in­kább a szomszédos országból átte­lepülőkre jellemző. Nyirő Árpád szomorú statisztikai adattal szol­gál: a családi körülmények rende­ződése nagyon ritkán fordul elő. A Szociális- és Családügyi Mi­nisztérium indított számukra kép­zést, sokan lemorzsolódtak - hang­súlyozta lapunknak Gáspár János­né, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szekszárdi kirendeltségé­nek vezetője. Fontos lenne az együttműködési szándék a részük­ről, évente azonban 8-10 főnél több nem jelentkezik be. Az alapvető ügyintézéshez nélkülözhetetlen személyi igazolvánnyal és tartóz­kodási hellyel is kevesen rendel­keznek. A rendszeres szociális se­gély folyósításához is egyéves együttműködést kell felvállalnia a központtal a hajléktalannak - emlí­ti a kirendeltség-vezető. Mindössze 4-5 fővel tartanak kapcsolatot, őket közhasznú munkásként foglalkoz­wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm. tatják az önkormányzatok. Amihez jó néhány intézmény összefogása kellene az az, hogy munkaképes állapotba kellene hozni őket egy esetleges munkába kerüléshez, hi­szen aki esetlegesen 5-6 éve inak­tív, azt nagyon nehéz újra visszave­zetni a munka világába - teszi hoz­zá Gáspár Jánosné. Daubner Gabriella a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtó­szóvivője a témával kapcsolatban a következő tájé­koztatást adta la­punknak: a haj­léktalanokra is az állampolgárokra vonatkozó törvé­nyek mérvadóak. Azonban belső rendőrségi nor­mák fokozott rendőri odafigye­lést tartanak cél­szerűnek. Hiszen nem egy esetben válnak erőszakos bűncselekmény szenvedő alanyaivá. Elkövetőként is a rendőri szervek látókörébe ke­rülhetnek, kisebb bolti lopások, egymás sérelmére elkövetett bűn­cselekmények okán. Szekszárdon és környékén a rendőrség fokozot­tan figyel a hajléktalanokra a szál­lóval és a Vöröskereszttel együtt­működve. Gondot jelent a kihallgatásuk, sokuknak nincs bejelentett lakcí­Domboriban 1994 óta, Váralján 1998 óta szerveznek egyhetes drog­prevenciós tábort. Ezek a fiatalok azután saját iskolájukban, kollégiu­mokban, környezetükben folytat­ják felvilágosító, segítő munkáju­kat. A kábítószer probléma kezelésé­re a megye öt városában Kábítószer Egyeztető Fórum működik, kiad­ványok jelennek meg, és valameny­nyi város rendelkezik drogstraté­giával. Az 1997. évi gyermekvédelmi tör­vény előírja a gyermekvédelmi jel­zőrendszer működtetését. A Szek­szárdi Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködve - az országban az elsők között - elkészült a családon belüli erőszakos cselekmények fel­derítését és kezelését célzó jelzési forma. A kiskorúak családból vagy nevelőotthonból történő eltűnése esetén a minél gyorsabb megtalálás mellett fontos kideríteni a szökés okait és azt, hogy az eltűnés ideje alatt a fiatalkorú követett-e el bűn­cselekményt vagy vált e bűncselek­mény áldozatává. A rendőrség feladata az áldozat­védelem. Az áldozattá válás szem­me, megkeresésük problémás - tet­te hozzá Daubner Gabriella. A vasútállomás és a Sport utca közötti területen egy 22 fős hajlék­talan kolónia él. Papp Károly és Ko­vács Zoltán beszámolt arról, hogy a Családsegítő Központtal és a szál­lóval tartják a kapcsolatot. A szál­lón ebédet kapnak, tisztálkodhat­nak, mosási lehetőséget biztosíta­nak számukra, holmijukat külön szekrényekben tárolhatják. Hozzá­teszik, esténként a szociális mun­kások meleg teát és konzervet biz­tosítanak számukra. A szállóra a már említett okok miatt nem men­nek, ebben a kis közösségben a jó társaság az, ami összetartja őket. Arra a kérdésre, hogy miből tartják fenn magukat, a következő magya­rázatot adják: ismerősi körökből, il­letve a hajléktalan szállón is meg­keresik őket alkalmi és idényjelle­gű munkaajánlatokkal. Néhányuk­nak van rokkant nyugdíja, így min­dig, akinek van pénze, az gondos­kodik a többiekről is. A rendőrség és a polgárőrség magatartását kor­rekt jelzővel illetik, esténként el­lenőrzik, hogy nem zaklatják-e őket. Kívülállóként furcsa volt az, hogy míg egyesek kutyát kötnek az autó utánfutójához vagy szenny­vízelvezetőbe tuszkolnak állatot, a csoport tagjai egy autóból kidobott kutyust a saját pénzükön oltattak be. Az eb hangos ugatással jelzi, ha idegen közelít a sátrak felé. A társa­dalom bármennyire is lenézi eze­ket az embereket, a megpróbáltatá­sok minden érzést még nem tudtak kiölni belőlük. Balázs László Fotó: Nagy Ági pontjából különösen veszélyezte­tettek a kiskorúak, a nők, a nyugdí­jasok, a fogyatékosok, a pénzinté­zetek dolgozói, a bűncselekmé­nyek áldozatai és azok hozzátarto­zói. Az áldozatvédelmi iroda a me­gyei főkapitányság Tartsay utcai épületében működik. Nyílt napokkal, speciális fogadó­órákkal, ismeretterjesztő progra­mokkal várják a cigányság célzott rétegeit. Dr. Hegedűs András, a Belügymi­nisztérium helyettes államtitkára előadásában elmarasztalóan szólt a médiáról, azzal, hogy a nagyvilág­ból vett, kéretlenül ránk zúdított borzalmakkal a szubjektív bizton­ságérzetünket sérti. A polgároknak elsősorban a lakóhelyükön kell biz­tonságban érezni magukat. Tapasz­talata szerint a Tolna megyei ön­kormányzatok tisztában vannak az ezzel kapcsolatos feladataikkal, a következő lépés, hogy központilag biztosítani kell a feladatokhoz a normatív támogatást. Az elmúlt időszakban 222 település nyújtott be országosan komplex bűnmeg­előzési pályázatot, melyhez jelen­tős önerőt mutattak fel. N.G. Sokrétű bűnmegelőzés •••••••••••••••••I^BMMMMHHHMMMI észült a főkapitányság bűnmegelő­zési osztálya által készített tanulmány a város térfigyelő rendszerének kiala­kítására, mely vagyonvédelmi célokat szolgál majd. A Biztonságos Magyaror­szágért Közalapítvány támogatásával a rendszer október végére működésbe is lép - mondta Horváth József rendőr ez­redes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi igazgatója a Megye­hét keretében tartott bűnmegelőzési fórumon csütörtökön. Tolna megyében több mint 900 polgárőr segíti a rendőrség munká­ját, jelentős szerepet vállalva tele­pülésük biztonságának kialakításá­ban. Az utóbbi két évben hat sze­mélygépkocsit kaptak járőrözésre a polgárőr egyesületek. A főkapitányság igazgatásrendé­szeti központjában folyamatosan működik az a kiállítás, mely a leg­újabb biztonságtechnikai lehetősé­gekkel ismerteti meg az érdeklődő­ket. A megyében az 1994/95-ös tan­évtől folyik a 6-14 éves korosztály védelmét szolgáló D.A.D.A. (Do­hányzás, Alkohol, Drog, AIDS) komplex biztonságra nevelő prog­ram. A program célja, hogy a gyere­kek megismerjék az őket érintő ve­szélyhelyzeteket, a következmé­nyeket mérlegelve helyesen döntse­nek, és veszély esetén tudjanak se­gítséget kérni. A prevencióban együttműködnek a rendőrség, az iskolák és az önkormányzati intéz­mények, így a Családsegítő Köz­pont, Gyermekjóléti Szolgálat, Pe­dagógiai Intézet, Gyámügy, pártfo­gó felügyelők. A tizennégy-tizennyolc évesek a leginkább veszélyeztetett korosz­tály az elkövetővé, áldozattá válás és a kábítószer-fogyasztás szem­pontjából. A megye oktatási intéz­ményeiben, kollégiumaiban, neve­lőotthonaiban rendszeresek a pre­venciós előadások. A fiatalok mel­lett a szülőkkel, nevelő szülőkkel, pedagógusokkal is megismertetik a folyamatot a drog kipróbálásától a bűncselekmény elkövetéséig. Fadd-

Next

/
Thumbnails
Contents